Befolyásos személyek lobbitevékenységét sejtik a bakonybéliek abban, hogy tavaly óta megnehezült számukra a falu környéki erdők használata. A panaszaik valósak, de a változások mögött nem sikerült összejátszást felfedeznünk.
Az erdő nyugalma nőtt, a lakosság háborog
A közelmúltban valaki filctollal átírta annak a tájékoztató táblának a szövegét, amely Bakonybél határában, a Kőrishegyre vezető erdei úton található. Az eredeti felirat úgy szólt: "Ne zavarják feleslegesen a vadállományt". Az ismeretlen "szerző" ezt úgy módosította: "Ne zavarják feleslegesen a vadászokat!".
Tény, hogy mostanában nem szeretik errefelé a vadászokat. Akárkit is szólítunk meg találomra a Veszprém megyei falucskában, mindenkiből dől a panasz. A bakonybéliek szerint tavaly vettek rossz irányt az események, amikor az állami tulajdonban lévő erdőgazdaságtól egy magánvadász-társaság kezébe került a vadászati jog.
- Tudja mi volt itt régen? Évente 15-20 hajtóvadászatot is tartottak, és a környékbelieket fogadták fel hajtóknak - mondja egy munkaruhába öltözött idősebb férfi. - Tavaly óta viszont alig két-három hajtás volt, oda se minket hívtak segíteni.
Bár a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatójának és a Magas Bakony Egyesület elnökének is feltettük azt a kérdést, hogy miért került át tavaly a vadászati jog az állami cég kezéből egy magántársaságéba, erre sem Horváth László, sem Gergely István nem válaszolt. A környéken leginkább Tátrai Miklóst - a Bakonyerdő tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját, a korábbi környezetvédelmi, majd pénzügyminisztériumi államtitkárt - sejtik a döntés mögött, akit egy ideje gyakran látnak vadászni a bakonybéli erdőkben. Tény ugyanakkor, hogy Tátrai nem tagja a vadásztársaságnak. A HVG kiderítette, hogy az egyesület alapítói közé tartozik viszont Kisfaludy Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára, aki korábban kabinetfőnökként dolgozott az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban. Az államtitkár mellett ismert vállalkozók is tagjai a Magas Bakony Egyesületnek, így például K. Szabó Imre, a kecskeméti Megatrend Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója, vagy Miklós Barna, a Terra Ceres Kft. többségi tulajdonosa. Kérdés, hogy a magas rangú állami vezetők és az ismert vállalkozók vadászkedve szerepet játszott-e valamilyen formában a bakonybéli változásokban.
- Tavasszal lezáratták az erdei utakat - panaszolja egy szintén helybeli fiatalasszony. - Munkaidő után és hétvégenként kocsival nem lehet bemenni az erdőbe. Voltak fenn korábban is sorompók, de azokat nem zárták. Rendszeresen járok gombászni, a legjobb helyek nagyon messze vannak. Eddig bemehettünk oda kocsival, most csak hétköznap, munkaidőben.
- A turisták közül is sokan pórul jártak: többször is előfordult már, hogy estefelé jöttek vissza a hegyről, és nem tudtak kijönni az addigra lezárt sorompón - teszi hozzá egy idősebb hölgy. - Aztán nagyon megszaporodtak a rendőri ellenőrzések is: rendszeresen kijárnak megbüntetni azokat az autósokat, akiknek nincs behajtási engedélyük. Mindenki tudja a környéken, hogy egyéni útvonalengedélyt kell kérni az erdei utak használatához, de ezt korábban senki sem ellenőrizte.
A Bakonybél körüli erdők döntő része állami tulajdonban van, az erdőgazdálkodást a szintén állami tulajdonban lévő Bakonyerdő Zrt. folytatja. Egészen 2007-ig ezekben az erdőkben a vadászati jogot is a Bakonyerdő gyakorolta. Tavaly azonban tíz évre a Magas-Bakony Vadgazdálkodási, Sport- és Környezetvédelmi Egyesület szerezte meg a vadászati jogot. Ennek a magántársaságnak a tagjai jórészt nem helybeliek, ezért a bakonybéliek többsége most úgy érzi: elvették tőlük az erdőiket.
- Ilyet csak úgy lehet megcsinálni, ha nagykutyák állnak a háttérben, akik kinézték maguknak a szép bakonyi erdőket vadászterepnek - tolmácsolja a falubeliek véleményét egy idős bácsi.
Bár a bakonybéliek szerint minden negatív változás a tavaly óta birtokon belülre került vadásztársaság számlájára írható, mi más következtetésre jutottunk.
A helyiek például tudni vélik, hogy ki lehet a legbefolyásosabb alakja a vadásztársaságnak, mivel az elmúlt hónapokban többen is látták a faluban Kóka Jánost, a korábbi szabad demokrata gazdasági minisztert. A falubeliek egyébként éppen azért nem adták a nevüket a mondandójukhoz, mert szerintük a történtekhez köze van Baky Györgynek, Bakonybél SZDSZ-es polgármesterének is.
- Akadt, aki nyilvánosan is a szemembe mondta, hogy biztos én intéztem el Kókának meg a barátainak, hogy itt vadászhassanak - mondja Baky György. - Ehhez képest semmit sem tudtam a vadászati jog változásáról, a háttérben zajló döntésekről. Ráadásul soha nem vadásztam, egyáltalán nem is érdekel a dolog.
Gergely István, a Magas-Bakony Egyesület elnöke kérdésünkre cáfolta, hogy Kóka tagja lenne a vadásztársaságnak.
Megkerestük Kóka Jánost, aki érdeklődésünkre azt közölte: soha életében nem volt még fegyver a kezében, nem tagja egyetlen vadásztársaságnak sem, és egyszer sem járt vadászaton Bakonybélben. A falubeliek nyilván akkor láthatták őt a településen - folytatta Kóka -, amikor egy korábbi vidéki körútja során felkereste a szabad demokrata polgármestert.
A találgatásokra egyébként leginkább az adott okot, hogy a bakonybéliek nem értik: miért kellett változtatni a korábbi felálláson?
- Nem a Bakonyerdőn múlott, hogy 2007-től a vadászati jogot a Magas-Bakony Egyesület gyakorolhatja a környéken - szögezi le Horváth László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója. - Erről annak idején a kincstár és a Nemzeti Földalap illetékesei, a tulajdonosi jogok képviselői döntöttek. Egyébként nem történt semmi szokatlan dolog, hiszen az erdőgazdaságunk területén már régóta több tucat magánvadász-társaság működik.
Az erdőgazdaság és a vadásztársaság viszonyát egy együttműködési megállapodás szabályozza. Eszerint a Magas-Bakony Egyesület köteles megtéríteni a vadak által okozott károkat, továbbá hozzá kell járulnia a felújított és az új telepítéseket védő vadkerítések megépítéséhez. Gergely Istvántól megtudtuk, hogy az egyesület a saját költségén is telepített már stabil és villanypásztoros kerítéseket a vadak által leginkább veszélyeztetett szántóföldek köré.
A bakonybéliek vélelmeivel szemben a környékbeli erdőkben történt változások nem a vadásztársasághoz, hanem a Bakonyerdő Zrt.-hez köthetők. Az új sorompók kihelyezéséről, a sorompózárások megszigorításáról, de még a fokozottabb rendőri ellenőrzésről is az erdőgazdaság döntött.
- Tavasszal egy átfogó akciót indítottunk elsősorban azzal a céllal, hogy megfékezzük az erdeinkben a motorosokat, a quadosokat és a terepjárósokat, akik a viselkedésükkel az elmúlt években jelentős károkat okoztak a természeti környezetben, de egyre jobban zavarták a turistákat és a vadakat is - mondja Horváth László. - A kilenc erdészetünkben összesen 51 új sorompót szereltünk fel, ezenkívül 135 behajtani tilos, valamint 153 tájékoztató jellegű táblát helyeztünk ki. Az elmúlt hónapokban hat razziát tartottunk a rendőrséggel közösen, ezeken az igazoltatásokon túl összesen 25 rendőri intézkedés történt.
Horváth László elismeri, hogy ezek a változások hátrányosan érintették a bakonybélieket, viszont az erdő nyugalmának jót tettek. A vezérigazgató ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a helyiek hosszabb távon olyan állandó útvonalengedélyeket kapjanak, amivel szabadabban közlekedhetnének a környékbeli erdőkben.
