A tömegsír feltárását a cottbusi tartományi bíróság első fokon még májusban állította le, s jelenleg a brandenburgi tartományi fellebbviteli bíróság előtt van az ügy - emlékeztetett Horst Seferens, tartományi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány szóvivője.

A feltárást régóta követelő Németországi Zsidók Központi Tanácsának képviselője az MTI-nek nyilatkozva csütörtökön - személyes véleményét megfogalmazva -

megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy a magyar hatóságok részéről semmifajta megkeresés nem érkezett az ügyben. Peter Fischer szerint Magyarországról senki nem érdeklődött, még a Mazsihisz sem.

Brandenburg tartományban hosszú idő óta tart a vita a tömegsír körül, amely az idézett történészek szerint a legnagyobb, még feltáratlan tömegsír Németországban. A sírban "elásott" magyar zsidókat - értesülések szerint 700-nál jóval többet - a nácik közvetlenül a háború vége előtt gyilkolták meg.

Az alapítvány szóvivője közölte, hogy több hatóság mellett legutóbb Jamlitz község is fellebbezést nyújtott be a brandenburgi tartományi bírósághoz az első fokon született, nem jogerős ítélet ellen.

A tömegsír egy 5000 négyzetméteres területen fekszik a brandenburgi Jamlitz településen, ahol annak idején náci koncentrációs tábor volt. A lágerben mintegy 10 ezer zsidót tartottak fogva, 1945 elején azonban a történészek szerint felszámolták azt. A foglyok közül sokan már a táborban meghaltak, sokakat pedig Auschwitzba deportáltak. Günter Morsch, a brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány igazgatója szerint azonban "1342 beteg és mozgásképtelen fogoly a lágerben maradt, s őket a náci hadsereg, az SS agyonlőtte."

Morsch az alapítvány kutatásai alapján már korábban utalt arra, hogy a tömeggyilkosság 1945 február 2-án, illetve 3-án történt, s az áldozatok elsősorban magyar, kisebb számban pedig lengyel zsidók voltak. Építőmunkások 1971 májusában, egy kavicsbányában végzett munkálatok során bukkantak rá az első tömegsírra, ahol 577 magyar zsidó holtestét találtak meg.

Az egykori koncentrációs tábor területén régóta családi házak állnak. Az egyik ház és a hozzá tartozó telek - ahol a feltételezések szerint a még feltáratlan tömegsír található - egy bizonyos Hans-Jürgen H. tulajdona.

A jamlitz-lieberosei hatóságok még a 90-es évek közepén kezdtek hozzá a második tömegsír kereséséhez.

A brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány igazgatóját, Günter Morscht bízták meg azzal, hogy a helyszínre vonatkozóan további kutatásokat végezzen. Az igazgató számos aktát, illetve dokumentumot átvizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a tömegsír a legnagyobb valószínűséggel az egykori koncentrációs tábornak azon a területén található, amely Hans-Jürgen H. telke.

Hans-Jürgen H. 1999-ben Bajorországba költözött. A hatóságok minden törekvése ellenére mindeddig határozottan megtagadta annak engedélyezését, hogy a tulajdonában maradt telken feltárási munkálatokat kezdjenek. Arra hivatkozott, hogy az ásatások "csökkenthetik telkének értékét". A cottbusi bíróság májusban neki adott igazat, és a "tulajdonosi jogokra" hivatkozva elutasította a feltárások engedélyezését

Ismételten a haladéktalan feltárás mellett foglalt állást a Németországi Zsidók Központi Tanácsa. Peter Fischer, a tanács elnökségének tagja az MTI-nek csütörtökön hangsúlyozta: mélységes csalódottsággal tölti el, hogy a magyar hatóságok részéről senki nem kereste meg a németországi tanácsot, és egyetlen hatóság, illetve szervezet sem  érdeklődött a meggyilkolt magyar zsidók iránt, még a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Mazsihisz sem. Peter Fischer a tömegsír feltárását alapvető humanitárius, illetve történelmi kötelezettségnek nevezte.

A brandenburgi belügyminisztérium ugyancsak hangsúlyozta annak szükségességét, hogy tisztázzák a náci rezsim által elkövetett tömeggyilkosságok áldozatai maradványainak sorsát.  

Geert Piorkowski szóvivő csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva azt a reményt fogalmazta meg, hogy a fellebbviteli bíróság helyt ad a fellebbezésnek, s megkezdhetik a tervezett feltárást. Ugyanakkor közölte: a jamlitz-lieberosei hatóságok mindezzel párhuzamosan törekednek arra is, hogy az ügyre "bíróságon kívüli" megoldást találjanak, így egyebek között szóba jöhet a telek megvásárlása is. Mindezt Peter Fischer, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának képviselője is megerősítette, s egyben annak a reménynek adott hangot, hogy ez meggyorsíthatná a feltárást.

A Mazsihisz a tartományi kormányhoz fordul, ha nem engedik feltárni a brandenburgi tömegsírt

- A brandenburgi tartományi kormányhoz és a Németországi Zsidók Központi Tanácsához fordul a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), ha a fellebbviteli bíróság úgy dönt, hogy nem tárható fel az a tömegsír- mondta az MTI-nek csütörtökön Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója.

Zoltai Gusztáv az MTI-nek csütörtökön nyilatkozva kitért arra, hogy a magyar zsidók holttestét rejtő sír jelenleg magánterületen van, ezért folyik a per. - A Mazsihisz egyelőre várja a bíróság döntését, a szervezetet eddig senki nem kereste meg Németországból - tette hozzá.

Május 16-án Zoltai Gusztáv az MTI-vel azt közölte: a Mazsihisz mindent elkövet, hogy a Brandenburgban meggyilkolt magyar zsidókat méltóan eltemessék, sírjaikat pedig méltóan gondozzák, hiszen ez "a zsidóság egyik legfontosabb vallási parancsa". Elmondta azt is, hogy felveszik a kapcsolatot a Németországi Zsidók Központi Tanácsával, s a szervezettel közösen próbálják majd elérni a tömegsír feltárását. Ha szükséges, a német kormányhoz fordulnak az ügyben - tette hozzá.

A Németországi Zsidók Központi Tanácsa vezetőségének képviselője, Peter Fischer május 19-én azt tudatta a távirati irodával, hogy szívesen együttműködne a Mazsihisszel a Brandenburgban meggyilkolt magyar zsidók ügyében.

Peter Fischer akkor úgy fogalmazott: "Minden szempontból előnyös lenne, ha létrejönne a kapcsolat a két szervezet között. Szívesen vennénk a Mazsihisz megkeresését, mert nem kívánunk elszigetelten tevékenykedni".

(MTI)