Az osztrák OMV tegnapi bejelentése alapján egyelőre felhagy a Mol felvásárlását célzó törekvésekkel. No nem belső meggyőződésből: csupán az unió versenyhatóságának ellenállása miatt.
Letette a fegyvert az OMV
"A Mollal való összefonódás további erőltetése az adott körülmények között az OMV számára ellentétes lenne a gazdasági és stratégiai ésszerűséggel" - közölte tegnap az osztrák olajcég (egyébként kedvező féléves számainak közzétételével egy időben). Ezt azzal indokolták, hogy az Európai Bizottság versenyhatósága a két cég általuk még vállalhatónak tartott jövőképére sem mondott igent.
Az OMV tehát egyelőre lemond a Mol felvásárlására tavaly nyáron indított, Magyarországon nagyon kemény ellenállásba ütköző törekvéseiről. Egyszersmind a tavaly szeptember 25-én megfogalmazott feltételes felvásárlási ajánlatukat is visszavonják. Ezek a feltételek nem teljesültek, így azt a magyar pénzügyi felügyelet csupán egy, a befektetők megtévesztésére alkalmas nyilatkozatnak tekintette.
Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója sietett leszögezni: a két cég egyesítését továbbra is észszerű elképzelésnek tartják. Ezzel kapcsolatos jövőbeni elképzeléseikről viszont - az OMV-től eddig sem idegen rejtélyességgel - csupán annyit mondott: 20 százaléknyi Mol-részvényüket "jelen állás szerint" megtartják, ami "belépőjegyet jelent a térségi piac konszolidációjában való részvételre". Mol-részvényesként a papírok értékének maximalizálására törekednek. Nem mondanak le azokról a perekről sem, amit a Mol irányításával kapcsolatos elégedetlenségük jegyében indítottak. Kérdésre leszögezte: nem mond le.
Ruttenstorfer kudarca - osztrák kommentárok
A Mol átvételének kudarca valóságos katasztrófa az OMV számára - ebben nagyjából egyetért az osztrák sajtó. Mind a Die Presse, mind a Der Standard arról ír, hogy a kudarc igen rosszul érinti az eddig sikeres vezért, Wolfgang Ruttenstorfert, aki immár a második tervezett fuziótervből kerül ki vesztesen. Mert bár a tőkepiac ujjongva fogadta a hírt, a stratégiai befektetők körében az ilyen kudarcok bizalmatlanságot okozhatnak - írja a Die Presse mai vezércikkében. Míg 2006-ban a fúzió az osztrák villamosipari társasággal (Verbund) elsősorban a hazai politika ellenállásán bukott meg, most jórészt az OMV vezetése a hibás - szögezi le a lap. Miközben nem volt meglepetés, hogy Budapest ellenáll, és az sem vethető az OMV szemére, hogy egyesülésről folytatott tárgyalások megfeneklése után kemény módszerekhez folyamodott - végtére is a nemzetközi gazdaság világa nem karitatív intézmény, s egy ellenséges átvétel is lehet sikeres - de az előkészítés több mint hiányos volt - írja a lap. Ez az akció azonban nem a pannon blokádtechnikán bukott el, hanem az EU ellenállásán. Az OMV, ahelyett hogy időben támogatást keresett és talált volna Brüsszelben a magyarok részben hajmeresztő módszerei ellen, még csak az EU versenyaggályait sem volt képes eloszlatni. Ha ez nem sikerül az OMV számára elfogadható áron, akkor az egész ügyletre fordított kiadást eleve meg lehetett volna spórolni. Ami azonban jókora pofon az OMV-nek, azt az olajipari termékek hazai fogyasztói másként érzékelik. Végül is az EU nem a játékot akarta elrontani, csak éppen fenntartásai vannak egy OMV-Mol monopólium piaci előnyével kapcsolatban. És - írja a Die Presse - ha figyelembe vesszük, hogyan használja piaci fölényét az OMV az Austrian Airlines gépeinek tankolásakor a Schwechaton, akkor a fogyasztó szemszögéből megkérdőjelezhető minden további koncentráció.
(Sz. J.)
A Mol a bejelentést úgy értelmezte: az OMV elismerte, hogy terve híján van mindenfajta gazdasági és stratégiai ésszerűségnek.
Az osztrák olajcég döntését azzal indokolta, hogy az Európai Bizottság nem bólintott rá az általuk elképzelt egyesült cég utolsó lehetséges változatára sem. Az OMV februárban kért elvi véleményt az unió versenybiztosságától arra nézvést, hogy ha megvenné a Molt, Brüsszel azt versenyjogilag milyen feltételekkel engedélyezné. Az OMV legfeljebb kisebb vagyontárgyak eladási kötelezettségére számított, míg a Mol szerint egy egyesülést semmiféle versenyszempontú érv nem támaszthat alá. Bár az EU máig semmilyen hivatalos végeredményt nem tett közzé, a több hónapig húzódó vizsgálódás az OMV elképzelésével kapcsolatos aggályokat erősítette. Az unió vélt döntését tegnap az OMV hozta nyilvánosságra. E szerint a legnagyobb vitát a finomítók okozták.
Korábban a Mol azzal vádolta az OMV-t, hogy felvásárlási akciójával lényegében a legnagyobb magyar cég ékkövének számító százhalombattai finomítót szeretné kiiktatni, illetve kiárusítani. (Ennek hátterében sokan külső, esetleg orosz energiaérdekeket véltek felfedezni.) Három, egymáshoz ilyen közel lévő termelő - az OMV schwechati, a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítója - ugyanis nem lehet egy kézben. Az OMV tegnapi közlése a Mol ez irányú félelmeit nem támasztja alá. E szerint utolsó ajánlatuk az volt: a többszereplős verseny fennmaradása érdekében a schwechati és a pozsonyi finomító egy részét külső félnek bérbe adnák. Így lényegében Százhalombatta vált volna az egyesült cég központi termelőjévé. A másik hangsúlyos problémáról, a benzinkutak elosztásáról nem ejtettek szót.
Az Európai Bizottság tegnapi közleményében némileg másképp fogalmazott. Részint igazolták, hogy az OMV viszszavonta a véleményükre vonatkozó kérelmét. Hozzátették, hogy a piac mély vizsgálata során valóban komoly aggályok merültek fel az összeolvadás hatásait illetően, például az üzemanyagárakra nézve. Ugyanakkor - hangsúlyozzák - vizsgálatuk még nem zárult volna le: augusztus 13-ig ugyanis várták a finomítók független működtetésére, illetve a benzinkutak elosztására vonatkozó javaslatokat. Erre a felvetésükre már nem érkezett válasz.
A felvásárlási ügyet az OMV tavaly indította el azzal, hogy júniustól a tőzsdén 10-ről 20 százalékra növelte a Molban lévő részesedését. Bár mindvégig tagadták az ellenséges felvásárlási feltételezéseket, ez Magyarországon mind a Molban, mind a politikusokban - pártállástól függetlenül - heves ellenállásba ütközött. Wolfgang Ruttenstorfer akkor még úgy nyilatkozott, a magyar érdekelteket igyekeznek megnyerni, így a békés egyesülésre akár két-három évig is tudnak várni. Az elmúlt egy év a felek részéről a sokszor ködös és ellentmondásos nyilatkozatháború jegyében telt. Mivel az OMV gyakorta külső hatóságoktól várta lépései helyességének visszaigazolását, és ebben sokszor csalatkoznia kellett, mára az érdekérvényesítés szinte egyetlen útja számára a bíróság maradt. Így viszont a nyilatkozatok szintjén egyre kevésbé tudta bizonyítani - reklámokban is hirdetett - baráti szándékát. Mostani lépése ennek fényében várható volt.
A Mol ugyanakkor sokkal több pénzt költött a védekezésre. Számítások szerint több mint félezermilliárd forintot fordított a cég arra, hogy saját pénzéből felvásárolja az OMV elől a piacon lévő papírjait. Így vált áttételesen, illetve "baráti" tulajdonosoknál parkoltatott részvényekkel a Mol-vezetőség - értékelések szerint - több mint 40 százalékos "tulajdonossá". Ez szintén része az OMV Molt illető bírálatainak. A Mol vezetői ezt a folyamatot gyökeresen másképp látják.
A cégek ideges csatározása komoly politikai vitákat váltott ki a két ország között is. A kormányok egyértelműen beálltak saját nemzeti vállalatuk mögé. A már-már durva "tanácsosztogatásokba" torkolló politikai üzengetéseknek a tavaly novemberi közös osztrák-magyar kormányülés vetett véget. Ezen a felek azért "nem tárgyaltak" az OMV-Mol-ügyről, mert azt mindkettejük szerint a két cégnek kell rendeznie.
Tegnap az OMV-ben 31,5 százalékig tulajdonos osztrák állami vagyonkezelő, az ÖIAG képviselője - az MTI idézésében - úgy nyilatkozott a Dow Jones hírügynökségnek: az OMV eredeti elképzelése "kétségkívül helyes volt", de most a téma "korrekt módon le lett zárva".
Tovább folyik a magyar parlament által elfogadott, csak "lex Molnak" nevezett törvény elleni vizsgálat az unióban - erősítették meg az érdekeltek tegnap lapunknak. A regula a Mol védelme jegyében nagyon megnehezíti az ilyen vállalatok vezetőségének akarata elleni külső felvásárlást. Az Európai Bizottság viszont azt gyanítja, hogy ez ellentétes lehet az unión belüli tőke szabad áramlására vonatkozó alapelvvel.
Az OMV lépése azt támasztja alá, hogy a kormány Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ígéretének megfelelően megvédi a nemzeti érdekeket - közölte tegnap megkeresésünkre Daróczi Dávid kormányszóvivő. Kérdésünkre leszögezte, hogy az OMV bejelentését nem előzte meg diplomáciai egyeztetés a két ország között.
A piac a várt módon reagált. Az OMV részvénykurzusa felfelé indult: a világ számos pontján tevékenykedő osztrák társaság befektetői számára ugyanis a Mol-kérdés volt az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező. A magyar papír pedig olcsóbb lett: a részvényért folytatott nyilvános verseny ugyanis megszűnt.
