Azt a szempontot is figyelembe véve, hogy a közterületen felragasztott matricák eltávolítását az adófizetők pénzéből fogják megoldani, az elutasítás aránya még nagyobb, 83 százalékos. E következményeket szem előtt tartva az ellenzéki hívek körében is meghaladja a kétharmadot a negatívan viszonyulók aránya (69 százalék).

A matrica szlogenjének tartalmával, miszerint Gyurcsány Ferenc a felelős minden rosszért, ami az országban történik, a megkérdezettek inkább nem értenek egyet: 1-től 5-ig terjedő skálán 2,6-os értéket adtak neki. Az ellenzéki szavazók véleménye csak mérsékelten billen az elfogadás irányába - ezt a 3,4-es átlagérték mutatja.

A válaszadók többsége (57 százalék) az akciót inkább a közterület rongálásának tekinti, mint az állampolgári véleménynyilvánítás elfogadható eszközének - utóbbit 32 százalék említette. A kérdés megosztja az ellenzéki szavazókat is, 47 százalék a véleménykifejezés adekvát módjának tekinti, de viszonylag sokan (41 százalék) rongálásnak minősítik. A kormánypártiak és a pártnélküliek között nagyobb a konszenzus abban, hogy ez inkább a közterület rongálásaként fogható fel (80, illetve 64 százalék van ezen az állásponton).

A Fidelitas kezdeményezése átlagosan - egy ötfokú skálán - 2,6-os értéket kapott a válaszadóktól. A matricázás a Fidesz táborában sem arat osztatlan sikert (3,5), a politikától távolabbi rétegekben ellenérzést szül (2,2), a szocialisták kifejezetten elutasítják (1,4). Nagyfokú az egyetértés (átlagos érték 4,6) - és nem különbözik a szavazói csoportok álláspontja sem egymástól - abban, hogy az országnak az lenne a jó, ha a politikusok végre nem egymást hibáztatnák. Hasonló mértékben (4,2-es átlagos érték) értenek egyet azzal, hogy a matricázás helyett hasznosítható javaslatokkal kellene előállni, valamint hogy az akció csak az ország megosztottságát növeli (3,8). Legkevésbé azzal értenek egyet az emberek a vizsgált kijelentések közül, hogy minden eszközzel tudatosítani kell, hogy Gyurcsány a hibás (2,4-es átlag). (Szonda Ipsos)