Őt 120 ezer forint pénzbírsággal sújtották, míg a 2004. április 3-án a Szabadság téri szovjet emlékmű koszorúzásánál sarló-kalapácsot ábrázoló, egyébként hazai boltban vásárolt pólót viselő Horváthot egyévi próbára bocsátották. Vajnai ezt követően indított pert a magyar állam ellen a strasbourgi bíróságon, amely kimondta: sérült a politikus szabad véleménynyilvánításhoz való joga, amikor a bíróság elmarasztalta amiatt, hogy a Munkáspárt alelnökeként egy utcai rendezvényen ötágú vörös csillagot viselt a zakóján.

Ripp Zoltán politológus szerint azzal, hogy ismét Strasbourghoz fordulnak, Vajnaiéknak az a céljuk, hogy teljes körűen rehabilitálják a kommunista jelképeket. Magyarországon egyébként nem terjedt el annyira a sarló-kalapács használata, mint a vörös csillagé.

Vajnai Attila lapunknak azt mondta: a sarló-kalapács a nemzetközi munkásmozgalom, egyben az antifasiszta harc jelképe, amely a második világháború legemlékezetesebb pillanataihoz köthető. Ma külföldi pártok internetes oldalain látható, használja rendezvényein a francia, a portugál, a spanyol, s mindkét olasz kommunista párt. A Munkáspárt 2006 politikusai azért fordulnak most az Európai Emberi Jogi Bírósághoz, mert itthon már minden jogi lehetőséget kimerítettek arra, hogy a vörös csillag és a sarló-kalapács ne tartozzon a tiltott önkényuralmi jelképek közé, s ezzel is felhívják a magyar kormány figyelmét arra: minél előbb vizsgálja felül azt az 1993-as törvényt, amely betiltotta e jelképek használatát.