Házi őrizetbe vették saját testőrei tegnap Mauritánia első demokratikusan választott köztársasági elnökét. Szidi Mohamed Uld Sejk Abdallahi ellen nem sokkal azután hajtottak végre puccsot, hogy bejelentette: meneszti a hadsereg és az elnöki testőrség főparancsnokát is, több más magas rangú katonai vezetővel együtt.
Katonai puccs Mauritániában
A testőrség vezetője, Mohamed Uld Abdelaziz az elnök őrizetbe vétele után nem sokkal az al-Arabiya arab hírtelevízióban bejelentette: "Állami Bizottság" alakult, melynek ő az elnöke, és semmissé nyilvánítja Abdallahi korábbi intézkedéseit. Valószínűleg Abdelaziz és a hadsereg főparancsnoka együtt irányítják a puccsot. A nyilatkozatban Abdelaziz a tavaly márciusban megválasztott, 68 éves Abdallahit már "volt elnökként" említette.
A hadsereg őrizetbe vette a miniszterelnököt és a belügyminisztert is, fegyveresek őrzik a kormányépületeket, az állami televízió és rádió pedig elnémult. Délután a rendőrség könnygázzal oszlatott fel egy 50 fős, Abdallahit támogató tüntetést.
A nemzetközi közösség nagy várakozásokkal tekintett a tavaly megválasztott elnök és parlament munkája elé. A francia gyarmati uralom alól 1960-ban felszabadult, hatalmas területű országot az elmúlt közel ötven évben diktátorok és katonai junták irányították, a hatalomváltásnak pedig "megszokott" eszköze volt a puccs. A hadsereg 2005-ben döntötte meg Mauja Uld Szid'Ahmed Taja több mint húszéves hatalmát. A katonai vezetők azonban ígéretet tettek, hogy legfeljebb két évig maradnak hatalmon, azután választásokat írnak ki. Ennek eleget is tettek, s Abdallahi 2007-ben az európai és amerikai megfigyelők által is szabadnak nyilvánított választást követően hatalomra került. Az iszlám ország hosszú évek óta az Egyesült Államok szövetségese a terrorizmus elleni harcban, s azon kevés arab országok egyike, amelyek diplomáciai kapcsolatot tartanak fenn Izraellel.
Április óta azonban folyamatos a politikai válság az országban. Két hónap alatt két új kormány is alakult, múlt héten pedig az elnök pártjához tartozó parlamenti képviselők közül 48-an léptek ki pártjukból. A Reuters által megkérdezett elemző szerint nyílt titok volt, hogy a két legfőbb katonai vezető is szította a párton belüli ellentéteket, és már körülbelül két hete lehetett olyan pletykákat hallani: puccs közeleg.
A kormányok bukásához az vezetett, hogy nem tudtak megbirkózni az élelmiszerválság kihívásaival és az al-Kaida észak-afrikai szárnyának támadásaival. Mauritánia, melynek legnagyobb része sivatag, a világ egyik legszegényebb országa. A lakosság többsége a mezőgazdaságból él, ám az ország az élelmiszer 70 százalékát importból kényszerül beszerezni. Az északi arab és a déli fekete lakosság közötti társadalmi feszültségek is jelentősek. Mauritániában még mindig több százezren élnek rabszolgasorban, annak ellenére, hogy 1981-ben hivatalosan eltörölték a rabszolgaságot.
Az ország a partjainál talált olajtól reméli felemelkedését. Ott 2006-ban kezdte meg a kitermelést a malajziai Petronas olajtársaság. A francia Total pedig a szárazföldön végzett kutatásaihoz fűz nagy reményeket.
Tüntetések Mauritániában
A katonatisztek hatalomátvételét támogató menetet maga a puccs vezetője, Mohamed Uld Abdelaziz tábornok vezette. A részvevők "a társadalmi és gazdasági problémák" megoldását követelték, és Szidi Uld Sejk Abdallahi elnököt bírálták.
Mohamed Uld Abdelaziz tábornok, aki már az Abdallahi megválasztását megelőző puccsban is részt vett, beszédet intézett a tömeghez, a hatalomátvétel óta első ízben. - A hadsereg vetett véget a diktatúrának 2005-ben. És ma ismét a hadsereg vet véget a diktatúrának, a nepotizmusnak és a káosznak - mondta, a menet élén haladó nyitott terepjáróján állva. A demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartását ígérte, és azt, hogy megoldja a gondokat, amelyekkel az ország szembenéz.
Az elmozdított elnököt támogató felvonulók eközben a parlament előtt gyülekeztek, "Nem a puccsra, igen a legitim elnökre!" feliratú táblákkal. Tüntetésüket a rendőrség könnygáz bevetésével feloszlatta. A város többi részében eközben szinte zavartalanul folyt tovább az élet, csak a forgalmasabb közlekedési csomópontokban lehetett rendőrségi gépkocsikat látni.
Szerdán az Európai Bizottság, az Afrikai Unió, az amerikai külügyminisztérium és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár egyaránt elítélte a puccsot. Az Arab Liga bejelentette, hogy pénteken küldöttséget meneszt a nyugat-afrikai országba, és megpróbál közvetlen tárgyalásokba bocsátkozni mindkét féllel. A pánarab szervezet a demokrácia szabályainak tiszteletben tartására szólította fel a mauritániai politikai szereplőket.
A puccsisták egy csütörtökön hajnalban kiadott közleményben ígéretet tettek arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül szabad és átlátható elnökválasztást tartanak, és hogy tiszteletben tartják Mauritánia nemzetközi szerződéseit.
(MTI)