- Ne húzz ujjat Texasszal! - olvasható az államban közlekedő autókra gyakran kiragasztott matricán. A jelmondatot az amerikai haditengerészet Texas nevű atom-tengeralattjárójának címerébe is belefoglalták. Valóságtartalmáról most az egész világ meggyőződhetett: kedden este Huntsville börtönében a hágai Nemzetközi Bíróság utasítása, Mexikó tiltakozása, a Fehér Ház és a külügyminisztérium kifejezett kérése ellenére kivégeztek egy mexikói állampolgárságú férfit. Rick Perry kormányzó szóvivője az ellenvetésekre csak annyit mondott, hogy a nemzetközi bíróság jogköre nem terjed ki Texasra.
Texas mindenkivel dacol
José Medellin 1993-ban, 18 éves korában részt vett két fiatalkorú lány csoportos megerőszakolásában és meggyilkolásában. Az utcai banda két másik tagjára is halálbüntetést szabtak ki, két tettes ítéletét életfogytiglanra módosították, Medellin Vernacio keresztnevű fivére pedig 40 évet kapott. Az eljárás során azonban elmulasztották felhívni a vádlottak figyelmét arra, hogy külföldi állampolgárként joguk van jogi segítséget kérni hazájuk konzuli szolgálatától. Ezt az 1963-as bécsi konvenció rögzíti, amelyet az USA is aláírt. A legfelső bíróság márciusban 6:3 arányban úgy döntött, hogy az elnök nem kényszerítheti az államokat a Washington által kötött nemzetközi szerződések figyelembevételére. George W. Bush elnök korábban texasi kormányzó volt, az ő idején 152 halálos ítéletet hajtottak végre, ám most szembekerült saját államával és az amúgy általa is támogatott ítélethozatali gyakorlattal.
Mexikó hivatalosa tiltakozott a méreginjekcióval végrehajtott kivégzés miatt. Az Egyesült Államokban még ötven mexikói halálraítélt várja a vita kimenetelét. A nemzetközi bíróság, Mexikó és amerikai jogvédők szerint valamennyi esetet újra kellene tárgyalni, radikálisabb jogi szakértők szerint a halálos ítéleteket meg kellene semmisíteni. Medellin ügyvédei arra hivatkozva próbáltak meg halasztást kieszközölni, hogy a kongresszus új törvény elfogadására készül. A legfelső bíróság azonban 5:4 arányban elutasította a kérelmet. Stephen Breyer bíró különvéleménye szerint a kivégzéssel az USA visszafordíthatatlan módon megsértette a nemzetközi jogok és szerződésben rögzített vállalásait.
David Fathi, a Human Rights Watch nevű jogvédő szervezet amerikai programigazgatója fontosnak tartja, hogy Medellin mexikói, és például nem svéd. Texas keménységében a bevándorlóellenes hangulat is közrejátszik. A határtól délre meg vannak róla győződve, hogy a mexikóiakkal szemben kíméletlenebbül alkalmazzák az amerikai törvényeket. Medellin az utolsó szó jogán annyit mondott, sajnálja az okozott fájdalmat és reméli, hogy kivégzése mindenkinek elhozza a történet várt lezárását. - Sose táplálj gyűlöletet! - tette hozzá a halálraítélt.
