Új térkép az északi-sarkvidéki területi igényekről
A térkép bemutatja, hogy mely térségek határaiban egyeztek már meg az érintett országok, ahogy azokat a régiókat is, amelyekre valamely ország már benyújtotta az igényét, vagy amelyek területi hovatartozása körül éles viták lehetségesek. A szerkesztők szándéka szerint ez a térkép segíthet a világ nagyhatalmainak abban a küzdelemben, amelyet az elhagyatott, ám annál nyereségesebbnek ígérkező területek birtoklási jogáért vívnak.
"Ez a térkép jelenleg a legprecízebb ábrázolása a határoknak és az Arktisz jövőbeli lehetséges felosztási vonalainak" - hangsúlyozta Martin Pratt, aki a Durhami Egyetem Nemzetközi Határkutató Részlege keretében végzett vizsgálatot irányította.
Mint hozzátette, az eredmények óriási segítséget jelenthetnek a politikusoknak, amikor folytatódik a térség feldarabolása.
A Jeges-tenger körüli országok - Kanada, Oroszország, az Egyesült Államok, Norvégia, Dánia és Izland - igyekeznek előzetes igénybejelentéssel időben "leverni a cölöpöket" az ENSZ Kontinentális Talapzatok Határáért Felelős Bizottságnál (UN Commission on the Limits of the Continental Shelf), mielőtt lejárna a 2009. májusi határidő.
A tudósok szerint a globális felmelegedés sokkal inkább érezteti hatását az Északi-sarkvidéken, mint bolygónk többi részén, ennek következtében a pólust borító jégtakaró egyre zsugorodik. Az elmúlt 30 évben területe negyedével csökkent, s a korábban elérhetetlennek tűnő olaj- és gázmezők néhány évtizeden belül kiaknázhatók lesznek.
Oroszország tavaly közfelháborodást váltott ki, amikor az Északi-sarkvidék alatt kitűzte a tengerfenéken az állami zászlót annak kifejezéseként, hogy az arktiszi terület egy jelentős részére tart igényt.
Az amerikai geológiai szolgálat, a US Geological Survey júliusban hozta nyilvánosságra becslését, amely szerint az északi sarkvidék alatt mintegy 90 milliárd hordó kitermelhető nyersolaj található - ez a mennyiség a világ háromévi kőolajszükségletének kielégítésére elegendő.
A szolgálat adatai szerint az arktikus térség rejti a Föld fel nem fedezett földgázvagyonának 30 százalékát és természetes folyékonygáz-készleteinek 20 százalékát.
A területre vonatkozó igények összefüggnek az ENSZ tengerjogi konvenciójának bonyolult jogi szabályozásával, amely szerint egy állam a partjaitól 200 tengeri mérföld távolsági területre tarthat igényt, s ezen övezeten belül jogosult kitermelni a természeti kincseket.
Néhány állam, köztük Oroszország viszont azt állítja, hogy jogosultsága lényegesen tovább terjed. Álláspontjuk szerint ugyanis a 200 tengeri mérföldes övezetet a kontinentális talapzattól, amely a szárazföldi területhez tartozó és állandóan tenger által borított terület, s nem a partvonaltól kell számolni.
Martin Pratt reményei szerint az új térkép segít majd a politikusoknak megérteni a kérdés jogi vonatkozásait, mielőtt belefognak a tengeri territoriális viták megoldásába.
"Sok szó esett már a várható konfliktusokról, ám ez többnyire a hiányos földrajzi ismeretekből adódott. Egyértelmű vizuális segédeszközt akartunk készíteni, amelynek révén könnyebb lesz eligazodni a tényleges helyzetben" - nyilatkozta Martin Pratt.
(MTI)
