Titokzatos állatok nyomában

Ennek is eljött az ideje. Holnapi lapszámunk DVD-mellékletével véget ér húszrészes, a természet csodáit bemutató sorozatunk. A legutolsó részben az állatvilág titkaival ismerkedhetünk meg.

További részletek a Népszabadság DVD-sorozatáról>>>>


Az állatok élethez való alkalmazkodása az evolúció örök talánya. Mindegyikük teste egyedileg formatervezett, és az életmódjukról, valamint a túlélésük módjáról tanúskodik. Törzsfejlődésük évmilliókra nyúlik vissza, és nagyszerűen hozzáidomult a természeti környezetükhöz. Az élővilág folyamatos körforgásában rendszeresen születnek új fajok, miközben a régiek megváltoznak, vagy eltűnnek örökre. Az állatok az evolúció igazi csodái, és egyben modellként szolgálnak a jövő generációi számára.

A tüdőshal, noha hal, meglehetősen sok időt tölt a szárazföldön. Különc lényét csodáljuk, de példája nem egyedülálló. Úgy 370 millió évvel ezelőtt egy másik faj mászott ki a tengerből, belőle fejlődtek ki a mai szárazföldi gerincesek. Az ő uszonyai a mai lábak elődei. Az állatvilág titkai című DVD-mellékletünk a tüdőshalhoz hasonló példákat sorol a ma élő állatok különleges képességeire. A kevéssé ismert pálmatetű kisebb, mint egy katicabogár és könnyebb egy pihénél. A lábain található sörtéknek köszönhetően azonban súlyának kétszázszorosával képes tapadni a pálmalevélhez - a rátámadó hangya végtelen megrökönyödésére. Ugyanakkor az elefántoknak nincs szüksége ilyen trükkre ahhoz, hogy biztos lábakon álljanak.

A repülés képessége több millió év alatt alakult ki - egyes fajok mára elképesztő légi mutatványokra képesek. A méhek például másodpercenként százötvenszer csapnak szárnyaikkal, de igazán nagy tett a részükről az, hogy egyetlen kanálnyi méz összegyűjtéséhez négyezer virágot kell meglátogatni. A szintén mézkedvelő kolibri szíve percenként ezerszer dobban - ezt a hatalmas tempót folyamatos evéssel tudja fenntartani a madárka. A háromméteres fesztávolságú albatrosz a levegő ura, ellenben mókás látványt nyújt, amikor leszáll a földre. Ritkaság, ha nem esik csőrre.

A jegesmedvének még a talpa is szőrös, a bundája sűrűn tömött, mert csak így tudja elviselni a hideget. És mégis: a sarki róka bundája a világ legjobb hőszigetelő anyaga. A hüllők esetében a kültakaró a vízveszteséget akadályozza meg. A békák kitűnően érzékelik a mozgást. Az orángutánok a távolságmérés nagy mesterei - ha nem így lenne, lepotyognának a magasból. Az ugrópóknak nyolc szeme van, s mind a nyolcra szüksége van, mert nem sző hálót, hanem vadászik.

Ennyi elég a titkokból, a többit nézzük meg a sorozatzáró DVD-filmen.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.