Önbíráskodás miatt ült régebben, ahogy valami nagyon hasonlóba vitte bele most a partnereit, egymás politikai ellenségeit, a Hír TV-seket, illetve Veres János pénzügyminisztert és köreit.

Az önbíráskodó indulatot általában a biztos, a mérlegelést fölöslegessé tevő igazságtudat szítja. A Hír TV fanatikus megszállottsággal üldözi a kormányzat minden szintjét, ezen belül is megkülönböztetett indulatokkal Veres Jánost, illetve nyírségi holdudvarát. Önbíráskodnak, ahol érik. Sőt, a nekik dolgozó ember szerint ők maguk állították elő a helyzetet, mely erre jogosítja őket. Ők szervezték volna meg, hogy saját autójukba az ellenfél csempészszen drogot, hogy aztán most negatív teszttel bizonyítsák be, hogy nem fogyasztottak kokaint. Ettől még valamifajta kábítás folyik itt.

A szintén önbíráskodó másik fél részéről is.

Kölcsönösen elveszítik józanságukat. Ez nem meglepő a Hír TV részéről, amely forradalmi eseményeknek, a pesti ifjúság ötvenhatjának látta a televízió 2006-os véres ostromát. Ez esetben viszont az eddigiek szerint legfeljebb a sajtóetika szabályainak határait feszegetik, amennyiben maguk provokálták a másik felet, s nem az őket. Ezt az eszközt akkor lehet tisztán alkalmazni, ha biztos, hogy szemben bűnözők vannak, s a közérdek védelmében más eszköz leleplezésükre nincs, mint a lépre csalás. Aligha kellett ilyen kényszerhelyzettel szembenéznie a Hír TV-nek. Nem is jártak igazán sikerrel. Tették, amit tettek.

A másik, a politikával szoros kapcsolatban álló oldal szintúgy. Nagyokat, komolyat hibázva. A politikai józanság állapotában nem volna elfogadható, hogy Veres János volt kampányfőnöke, nyírségi szocialista politikus egy ilyen hitelességű embert, az áldrogdílert a megye egyik legtekintélyesebb közéleti személyiségéhez, politikusához, Helmeczy Lászlóhoz irányítson, s ne vissza oda, ahonnan jött vagy küldték. Ha világos fejjel gondolkodnak még a felek, Helmeczy ahhoz tartaná magát, amit az általa nyilvánosságra hozott felvételen mondott is az információdílernek, vagyis hogy ez nem olyan ügy, amit ügyvédnek kell vinni. Ha igaz lett volna is, hogy a Hír TV-sekre rá lehet bizonyítani a kokainfogyasztás bűnét, az sem ügyvédek és politikusok dolga, hanem a rendőröké.

Ha megfontolt, akkor Veres János pénzügyminiszter sem ad ki az első napon nyilatkozatot, amelyben elítéli a Hír TV provokációját, s egyben involválja magát egy bizonytalan ügyben, amelyhez egyébként köze nem volna. A költségvetés tervezésének idején egy pénzügyminiszter kezének, sőt a hátának nem pusztán tisztának, sterilnek kell lennie. De hogy maga mozdul a zagy felé?

Ezt a hibát a kormányszóvivő már nem követte el: hétfőn azt mondta, hogy akármelyik fél is a vétkes, a kormány elítéli módszereiket. Több volt óvatosságnál, hogy nem állt egyértelműen a pénzügyminiszter mögé, még ha másnap finoman be is sasszézott.

Félő, hogy ez ügyben az igazság nem valamelyik félnél vagy félúton van. Ugyanis sehol sincs. Egy pénzszűkében lévő ember kipróbálta a két egymásra fenekedő felet, és mindkettő kész volt vásárolni tőle. Szennyezett politikai kábítószert.