Teljes átalakítás várható a szűrési rendszerben az Állami Számvevőszék jelentése nyomán. Ellenérdekeltség, törvényi korlátok és rossz beidegződések is gátolják a programot. Mintaként egy önálló szűrőprogram indult.
Újjászervezésre vár a rákszűrés teljes rendszere
Alapjaiban épülhet újjá az országos rákszűrő program, miután az Állami Számvevőszék lényegében kudarcként értékelte az eddigi munkát. Miközben az új rendszer készül, a népegészségügyi program egyik felelőse, Kökény Mihály a héten egy új "szűrési csomaggal" állt elő.
A számvevők jelentése csaknem minden ponton elmarasztalta a 2002-ben indított szűrőrendszert, megállapítva, hogy annak céljai biztosan nem teljesülnek. A jelentés szól például az informatikai rendszer alkalmatlanságáról, a nem hiteles adatokról, a vizsgálatokra kijelölt helyek minőségi problémáiról, a Egészségügyi Minisztérium elmaradt intézkedéseiről, illetve a tervezettől messze elmaradó részvételi arányról. Összességében pedig arról: az erre fordított milliárdokat nem hatékonyan költötték el, a rendszer alapvető átalakításra szorul.
A program koordinálásával megbízott ÁNTSZ szerint egyes részekben tévednek a számvevők. Dr. Falus Ferenc tiszti főorvos például azt tartja: az itt elköltött összeg nem kidobott pénz. Hogy hatékonyan elköltött-e, vagy sem, annak eldöntéséhez tudni kellene, hogy mihez képest, de nincs adat. A milliárdos program vezetője szerint a legbotrányosabb, hogy sem ők, sem az ÁSZ nem juthatnak betegkövetési adatokhoz, így nem tudható, valójában mi is történik például egy-egy eredményes szűrés után. Falus doktor azt állítja, egészen bizonyos, hogy a méhnyakrák esetében az elképesztően alacsony részvételi szám statisztikai hiba. (Az itteni 3-5 százalékhoz képest az egészségbiztosítónál 30 százalékos átszűrtséget mutatnak a jelentések.)
A jelentést készítő Winter Zsuzsa szerint azontúl, hogy a tárca nem tüsténkedett a szükséges jogszabályok elkészítésében, az egészségügyi kassza nem kapott pluszpénzeket a szűrésekhez, az ÁNTSZ olyan méretű rendszert alakított ki, amelyet még csak ellenőrizni sem képes. Az ÁSZ szakértője szerint miközben a népegészségügyi szolgálat előzetesen fontosnak tartotta a laborok és szűrőállomások számának korlátozását, szakmai minőségének biztosítását, ma mégis követhetetlen, hogy hol vizsgálják a résztvevőket. Winter Zsuzsa szerint az adatok összekapcsolása mellett a háziorvosok bevonása lenne az alapja annak, hogy végre működjön a rendszer. A Nyírségben például a helyi koordinátor és egy önkormányzati busz segítségével volt, ahol 70 százalékos átszűrtséget produkáltak a szakemberek. Ez pedig a minimuma annak, hogy egy program hatékony legyen.
Döbrössy Lajos, a WHO egykori szűrési koordinátora, a program szakmai "mentora" jórészt igazat ad a beszámolónak. Az adatbázisok összekapcsolása nélkül szerinte is béna a rendszer, ezt első helyen kellene rendezni. A méhnyakrákszűrés egészét kellene földig rombolni, s új alapokra építeni.
- Kirívó és példátlan, hogy nőgyógyászokhoz kötött a kenetvétel még mindig, a vizsgálatok jó része pedig a programon kívül történik, így a kimeneteléről fogalmunk sincs. Az emlőszűrésnél is elmennek a nők diagnosztikus vizsgálatokra, viszont nem a szűrésre kijelölt helyekre. Szűréskor ugyanis tűt keresnek a szénakazalban, de úgy, hogy erre ott valóban képesek is - mondja a szakember. Szerinte a legnagyobb hiba mégis az volt, hogy az ÁNTSZ kényszerű kompromisszumokat kötött, miközben a munka a lehető legjobb elgondolások alapján indult meg.
A legnagyobb kudarcnak sokan, de maga az Állami Számvevőszék is a vastag- és végbéldaganatok szűrésének leállítását tartják. A számvevőszék szerint egyenesen elfogadhatatlan, hogy Magyarországon e betegség szűrése érdekében semmi sem történik, miközben évente ötezer ember hal meg ebben a betegségben.
A szocialista szakpolitikus, Kökény Mihály közben egy új csomag összeállítását jelentette be, amelynek keretében a középiskolákban és szakmunkásképzőkben 16 éves korban általános egészségi állapotfelmérést vezetnének be. Ez a program kitér arra is, hogy akár ősszel elindulna a vastagbélrák országos szűrése is. Annak pontos menete egyelőre kérdéses, de a szakemberek az eddigiektől eltérően szerveznék a szűrést. Dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológusok Társaságának tiszteletbeli elnöke szerint egyszerűen azt kell elérni, hogy legyen finanszírozott a tükrözés, akár a magánrendeléseken is, s egy komoly kampánnyal meg kell értetni, miért fontos a vizsgálat.
- Mindössze 15-20 perc, és a biztosítónak nem több néhány ezer forintnál, nincs tévedés, szinte százszázalékos biztonsággal mondja meg, van-e baj. Ráadásul tízévente bőven elég, ha elmegyünk - mondja a professzor, aki szerint így a halálozást öt-nyolc éven belül akár felére is lehet csökkenteni.
Az országos szűrés átalakításához modellprogramot indított nyár elején az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Tisztiorvosi Hivatal. Az ajak- és szájüregi rák okozta halálozás ugyanis drámaian megnőtt Magyarországon: az utóbbi években háromszorosára, az elmúlt 30 évben a 40-60 év közötti férfiak körében 14-szeresére. - A férfiak és nők esetében egyaránt a legrosszabbul állunk Európában. Pedig az időben felfedezett és kezelésbe vett szájüregi rák az esetek 80 százalékában meggyógyítható, ennek ellenére a páciensek jelentős része már előrehaladott stádiumban kerül orvoshoz - mondja Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Igazgatója. - A dohányzás önmagában hússzoros, a nagy mennyiségű alkohol fogyasztása pedig harmincszoros, a kettő együtt hatszázszoros rizikónövekedést okoz. A modellprogram indításakor az ÁNTSZ régiós szűrési koordinátorainak segítségével háziorvosok, foglalkozás-egészségügyi orvosok és fogorvosok kapcsolódtak be összesen 209-en, az ország 141 településéről. Az orvosok azt vállalták, hogy a rendelésükön bármilyen panasszal jelentkező 40 év feletti férfiak és nők - egyszerű, ötperces - szűrővizsgálatát elvégzik. Az adatvédelmi törvény betartása mellett, online küldik az eredményeket az ÁNTSZ szerverére, ahol automatikusan összesítik azokat. A kiszűrtek nyomon követése a program része, így év végére pontos eredmények lesznek. Az év első öt hónapjában már 46000 szűrésről jött adat. Rosszindulatú elváltozás gyanújával 188 embernél, míg jóindulatú elváltozást 1116 főnél találtak.
