A magas olajárak miatt az egekbe emelkedett a tengeri szállítás költsége, miközben Kínában rohamosan növekednek a bérek is. Ezért mind több amerikai cég gondolkodik azon, hogy Ázsiába telepített tevékenységét visszaviszi az Egyesült Államokba.
Átrendeződés előtt a világgazdaság
Átalakulás előtt áll a világgazdaság. A változásokat elsősorban az olaj drágulása váltja ki, de más tényezők is szerepet játszanak. Csupán az idén 15 százalékkal 5500 dollárra drágult egy 12 méter hosszú, 227 mázsa árut befogadó, szabványméretű konténer áthajózása Sanghajból San Diegóba. A szállítási költségek 2000 óta megháromszorozódtak, s mindaz, ami évekkel ezelőtt csábítónak látszott Kínában, ma már nem az. Néhány éve még 40-50 százalékos költségelőnyt nyújtott a nagy ázsiai ország az áttelepülő cégeknek, de ez már a múlt. A szállítás és a munkaerő drágul, miközben a jüan is felértékelődött, jórészt az amerikai kormány nyomására, s ez csökkenti a kínai export versenyképességét. Igaz, a kínai termelékenység is látványosan javul, lépést tart a béremelkedés ütemével, de sok cég már más megoldást keres.
Az egyik lehetőség: továbbállni Kínából. Vietnam és Indonézia, de Latin-Amerika is szóba jöhet, de ott nincs elegendő képzett munkaerő. A másik: vissza az Egyesült Államokba. Most azok a vállalkozások tartják szerencsésnek magukat, amelyek nem tették át teljes tevékenységüket Kínába, így nem a semmiről kell újra építeniük a gyártást. A Wall Street Journal által idézett vállalkozók azon morfondíroznak, hogy Kína helyett mégiscsak Amerikában gyártják termékeiket, mivel a kereslet is élénkül a "hazai" iránt. A fűtőberendezéseket készítő Desa például szinte teljes gyártósorát visszavitte Kentuckyba, ahol még voltak régről kapacitásai, s Claude Hayes elnök most azt mondja: ami egy-másfél évvel ezelőtt még üzleti teher volt, az most hirtelen fantasztikus lehetőség.
A Desa nincs egyedül. A háztartási gépekhez motorokat gyártó Emerson Mexikóba és az Egyesült Államokba terelte vissza ázsiai termelését. A cég vezetője, Edward Monser szerint a logisztikai költségek egy éve váltak aggasztó méretűvé, s a társaság úgy döntött, hogy térségi elvet vezet be, vagyis amit egy régióban előállít, azt ott is értékesíti. Tavaly az Egyesült Államokba irányuló kínai acélexport húsz százalékkal csökkent, miközben az amerikai acéltermelés tíz százalékkal növekedett - az ingatlanpiaci válság ellenére.
Amit az Egyesült Államokban tíz éve lebontottak, hogy Kínában építsék fel, azt nem lehet rövid idő alatt újra bezárni és újranyitni. A textil- és játékipar bizonyára örökre elveszett az Egyesült Államok számára, de az amerikai öntödék ma már versenyképesek a kínai árakkal, csak nincs belőlük elég. A kapacitások Kínában jöttek létre. Hasonló a helyzet az elektronikában, a háztartásigép-gyártásban, a bútoriparban. A gyárakkal nemcsak a feldolgozóipar jó része távozott az USA-ból, hanem a kutatás-fejlesztés is.
Az USA megőrizheti vezető helyét a korszerű iparágakban, például az alternatív energiaforrások kutatásában, az elektromos autók fejlesztésében vagy a nanotechnológiában, de hagyományos feldolgozóipara is feléledhet. Ha tömegesen esetleg nem is térnek vissza a munkahelyek Kínából, a tömeges kitelepülésnek azért vége szakad. Csak egy példa: az észak-karolinai Craftmaster bútorgyárat egy kínai társaság felvásárolta, s azt tervezte, hogy a céget teljes egészében "hazaviszi". A költségmegtakarítás végül csak hét-nyolc százalékra apadt volna, így nincs ok a gyártás elköltöztetésére, hogy aztán a kínai árut 12 héten át visszahajózzák az USA-ba.
A munkahelyek visszatérésével foglalkozó Business Week szerint az államnak kellene bátorítania a kockázati tőkét a lelkesebb részvételre ebben a folyamatban. Ipari parkokat lehetne létrehozni, hogy visszacsábítsák az elbizonytalanodott amerikai cégeket, és bátorítsák a befektetőket.
Az Adidas, a világ második legnagyobb sportszergyártója a napokban jelentette be: kivonul Kínából, és felszámolja ottani üzemeit, mert a cég nem tudja elviselni, hogy Kínában a fizetések fél év alatt majd húsz százalékkal nőttek. Ma egy indiai munkás a kínainak az ötödéért is elvégzi a feladatokat - szól a német álláspont.
