Adott egy 112 hektáros jól karbantartott, tiszta és rendezett park, amely a X. kerületben, a VIII. és a IX. kerület határán terül el. Népligetként ismerjük, a „nép ligeteként”, de a területről alig tudunk valamit, mert kevesen használják, és csak elvétve téved arra néhány futó és kutyasétáltató. A budapestiek ha tehetik elkerülik. Arra, hogy miért, nehéz lenne pontos választ adni. Talán azért, mert elterjedt róla, hogy nem biztonságos, talán azért, mert nehéz benne tájékozódni, és emiatt hamar kialakul a látogatóban az elveszettség érzése. Az biztos, ha a városlakókat kérdezzük, hogy mely köztereken lehet igényes szabadidős tevékenységet folytatni, akkor rögtön eszükbe jut 3-4 helyszín, (Margitsziget, Városliget, Szentendre) de a Népliget biztos nincs benne.

Ezen akar változtatni a Studio Metropolitana Kht., amely szerint a park biztonságos és szerintük a 

tájékozódást meg lehetne könnyíteni, kapcsolódási vagy találkozási pontok kialakításával. A park jobb kihasználtsága érdekében, múlt hét csütörtökön megrendezték a „Ne légy pokróc, hozd a plédedet, …és beszélgessünk a közterekről” című népligeti pikniket. Céljuk az, hogy felhívják a figyelmet Budapest ki nem használt köztereire. – Magyarországon még nem alakult ki a kultúrája, hogy a parkba szabadidős programként járjunk, nincs benne a köztudatban, hogy ott lehet sétálni, olvasni, jógázni stb. – mondta a NOL-nak Szabó Gyöngyvér. A Studio Metropolitana Kht. munkatársa szerint a ligetben a Planetáriumon kívül szinte semmilyen kulturális program nincs, ami oda vonzaná a fiatalokat.

Kravalik Zsuzsa programgazda is egyetért azzal, hogy a Népliget lehetőségeihez mérten alulhasznosított. Pazarlásnak minősíti, hogy a gondozásra költött milliók ellenére a park teljesen üres. Egy 2008-ban végzett reprezentatív – 1200 főt kérdeztek meg – kutatásuk azt bizonyítja, hogy a megkérdezettek 12% százaléka tartja jól átláthatónak a parkot, ez az arány a Városliget esetén 35 százalék, a Margitszigetnél 50 százalék. Azzal a kijelentéssel, hogy „igyekszem elkerülni”, a válaszadók 39 százaléka, a Városligetnél 10, a Margitszigetre rákérdezve alig 5 százalék értett egyet. A megkérdezettek 70 százaléka gondolja úgy, hogy a Margitsziget egy jól megtervezett park, a Városligetről 50 százalék, a Népligetről viszont csak 19 százalék gondolkodik így.

A felmérésről készült diagram letölthető itt>>>

Név nélkül egy beszélgetőtársunk a NOL-nak így nyilatkozott: - az emberek nagy többsége a köztereket magukénak érzi, tennének is érte szívesen, de gyakran hiányzik, hogy valaki élére álljon a kezdeményezésnek. Kisebb részük az önkormányzattól és a választott képviselőktől várna ötletet a közterek jobb hasznosítására. Sajnos az önkormányzatok elég ötlettelenek, nem érzékelik a problémát és gyakran a megoldási javaslatuk kimerül abban, hogy építenek egy újabb játszóteret, ott, ahol erre már semmi szükség nincsen. Persze az sem elhanyagolható körülmény, hogy a játszótereket fel lehet „avatni”, kvázi a lakosokkal el lehet hitetni, hogy ezt „én adom” nektek, „nekem köszönhetitek”. - A parkokban megrendezett programokkal, koncertekkel, versenyekkel kevésbé lehet kampányolni – tette hozzá. 

A Studio Metropolitana Kht. 2008-ban 13 kihasználatlan, funkcióját betölteni nem tudó köztérre hívja fel a figyelmet. Szeretnék, hogy közhellyé váljon: a 13 köztér mindegyike jó hely. Legközelebb a Havanna lakótelepen található sétányra akarják ráirányítani a figyelmet.