A magyarok az ukrán határon nem mindig ellenőriznek kellő komolysággal, mert az ott élő magyar nemzeti kisebbség nem akar újabb vasfüggönyt - indokolta Norbert Darabos, a távozó osztrák kormány szociáldemokrata védelmi minisztere a hadsereg határszolgálatának meghosszabbítását. Darabos a Profil című hetilapnak úgy fogalmazott, hogy a határvidéken élő lakosság marasztalná a katonaságot, mert bár a bűnözés a szomszédos országok schengeni csatlakozása óta nem nőtt, a hadsereg jelenléte elriasztó hatású, s fokozza az ott élők biztonságérze-tét. Az összesen 1450 kilométer hoszszú - magyar, szlovák és szlovén - határszakaszon 1990 óta segít a hadsereg a határőrségnek az illegális bevándorlás megakadályozásában: az első években negyvenezernél is több engedély nélkül Ausztriába tartó menekültet fogtak el - a schengeni bővítés előtti utolsó évben ez a szám hat-hétezerre csökkent, tavaly pedig alig 1500 volt. Jelenleg 700 fős katonaság járőrözik a határtérségben, mindenfajta intézkedési jog nélkül: mandátumuk csupán megfigyelésre és a rendellenesnek ítélt helyzetek jelentésére korlátozódik. Ilyesmire a tavaly decemberi határnyitás óta 357 esetben került sor: 54-szer lopás, betörés, illegális kereskedés miatt rendőri intézkedés is bekövetkezett. Legutóbb, két hónapja az egyik burgenlandi határ menti faluban a katonaság szemfülességének köszönhetően színesfémtolvajokat fogtak el, máskor gépkocsifeltörést akadályoztak meg. A katonaság itteni határszolgálatát kifogásolók mindenesetre nem tartják indokoltnak, hogy holmi tyúklopás miatt a hadsereg megbízatását meghosszabbítsák: van, aki úgy véli, nincs jó hatással a tétlenség az érintett katonákra, mások a szomszédos, immár a Schengen-övezethez tartozó országok neheztelésétől tartanak. Norbert Darabos ezt azzal hárítja el, hogy a kérdést megvitatta a szlovák és a magyar illetékes politikusokkal, akiknek nincs kifogásuk a katonai jelenlét meghosszabbítása ellen. Darabos hangsúlyozta: az intézkedés a lakosság érdekeit szolgálja, s nincs köze a választási kampányhoz.

Samu István vezérőrnagy, az ORFK rendészeti főigazgatója érdeklődésünkre felháborítónak nevezte, és visszautasította Darabos kijelentéseit. Ausztria annak idején azzal az indokkal vezényelte hadseregét Burgenlandba, hogy Magyarország schengeni csatlakozásáig a katonasággal erősítik meg a feladatai ellátásához elégtelen létszámú határcsendőrséget. "Arra a néhány évre" nem akarták felemelni a csendőrség létszámát. Brüsszelben elfogadták az érvelést, noha az unió tagállamainak nemzeti hadseregei nem láthatnak el rendészeti feladatokat, nem intézkedhetnek például a polgárokkal szemben. Az osztrák hadsereg határszolgálatát - Samu tábornok szerint mondvacsinált indokokkal - Magyarország schengeni csatlakozása után sem szüntették meg, ami nemcsak a magyar hatóságok, hanem Brüsszel nemtetszését is kiváltotta. Időről időre napirendre kerül Ausztriában, hogy az osztrák katonaságnak távoznia kell a határ közelében felállított megfigyelőállásaiból, ami nem tetszik a kényelmes szolgálat fenntartásában érdekelt hadseregnek. Samu tábornok szerint a közös magyar-osztrák statisztikák szerint schengeni csatlakozásunk óta 85 százalékkal csökkent az Ausztriából visszaküldött illegális migránsok száma a korábbi évekhez képest, s harmadával nőtt a külső határon elfogott határsértőké. Burgenlandban a bűnözés nem nőtt - csökkent.

- Ausztria sem kontaktpontokon szolgáló tisztviselőin keresztül, sem diplomáciai úton nem emelt soha kifogást a magyar határellenőrzéssel szemben - szögezte le Samu István. - Brüsszelben sem tett észrevételeket, márpedig a határellenőrzés esetleges visszaállítását előzetesen ott kellene elfogadtatni. Osztrák és magyar rendőrök schengeni csatlakozásunk óta több közös akciót tartottak: ezek mindegyike azt bizonyította, hogy megfelelő komolyságú az ellenőrzés az uniós külső határokon.