Mostanában hozta nyilvánosságra a HM a Nemzeti Katonai Stratégia (NKS) vitaanyagát, és ahelyett, hogy egy internetes fórumot nyitott volna a témában, egy e-mail címet adott meg a hozzászólásokra, ami kizárja az érdemi vitát. Folyik a tartalékos rendszer felülvizsgálata, ennek a vitaanyaga nem is nyilvános.

A stratégiai tervezésnek nincs esélye. Tízéves tervek vagy megbuknak önerőből még az adott kormányzati ciklus alatt (pl. a Juhász-féle már 2004-ben), vagy az új kormány első dolga lesz eldobni, újat alkotni, aminek a végrehajtását a ciklus rövidségére való tekintettel nem lehet befejezni. Az NKS valódi vitája lehetőséget teremtene a nézetek egyeztetésére, elfogadása hosszú távú koncepciók alapját szolgálhatná, de nehéz lesz elfogadni egy olyan stratégiát, mely szerint "a honvédség átalakítási folyamata 2007 végére lezárult, és így a honvédség egyre inkább alkalmas újszerű, nehéz és veszélyes feladatok teljesítésére". Szászvári Lajos, a Fidesz volt szakértője szerint a Magyar Honvédség semmi többre nem képes, mint kiállítani azt az ezer fő körüli létszámot, amelyet Magyarország külföldi missziókba küld. Igaza van.

Antagonisztikusnak látszó ellentét feszül a tartalékosok ügyében a minisztérium és szinte minden más érintett között. A minisztérium az "önkéntes tartalékos" rendszert erőlteti, mely 2004 óta folyamatosan bizonyítja alkalmatlanságát. 2007-ben kevesebb mint 30 fő vett részt ilyen képzésen. Mindenki más civil szerveződésre alapozva is el tudja képzelni a tartalékos rendszert a Magyar Tartalékosok Szövetségétől a Fideszig. Amíg a HM által preferált rendszer évi több tízmilliárdba kerülne, ha a valóságos szükségletnek megfelelő létszámra töltenék fel (pl. csak a Fogadó Nemzeti Támogatás feladata tízezres nagyságrendű tartalékos állományt igényelne), addig az egyesülési törvény alapján szerveződött, "TESCO gazdaságos" tartalékos rendszer évente néhány százmillió forint támogatást igényelne a HM-től.

Nincs egyetértés a haderő szerkezetét illetően sem. Bizonyítja ezt Király G. István cikke is (Szövetségben vagy körkörösen, július 17.). A Magyar Honvédségben a lövész zászlóaljakat nem fogja össze valódi dandár, a dandárok nincsenek hadosztállyá szervezve, az egész cafatokra van szaggatva a "komplementer képességek" meg a "modulelemek" mítoszától vezérelve. A manővererőkhöz (gépesített századok, zászlóaljak, dandárok) nem szerveződnek kellő mennyiségben harci támogató (pl. tüzér, műszaki) és harci kiszolgáló támogató (pl. ellátó, javító) erők. Ez kizárja, hogy a haderő képes legyen teljes létszámban egy cél érdekében tevékenykedni. Egy komplett haderőből lehet modulokat kiszakítani és többnemzetiségű kötelékbe illeszteni, de ha csak modulokat tartunk fenn, azok nem szervezhetők egységes rendszerbe egy hazai feladatra.

Jelentős koncepcionális különbségek vannak a finanszírozhatóság kérdésében is. Király G. Istvánnak felhívnám a figyelmét arra, hogy a finanszírozhatatlanság elsődleges forrása a "vízfej", az csak másodlagos, hogy nem a rendelkezésre bocsátott 300 milliárdhoz, hanem valami homályosan megfogalmazott "ambíciószint"-ekhez méretezik a haderő aktív állományának létszámát. 300 milliárdból világszínvonalon el lehetne tartani egy tízezer fős szárazföldi hadosztályt, egy 3000 fős légi, légvédelmi dandárt, kétezer fős központi szervezetet (a jelenlegi 12 ezer fős). Ezzel eleget tudnánk tenni uniós és NATO-kötelezettségeinknek. A 300 milliárdba beleférne még tízezer fős tartalékos szervezet finanszírozása, amellyel az aktív komponens kiegészülhetne hazai védelmi feladatra. Szászvári a Fidesz "Erős Magyarország" programjának megfelelően a jelenlegi 1,1 százalékról fokozatosan a GDP 2 százalékára emelné a HM költségvetését. Ígérte már Juhász Ferenc is 2003-ban, hogy 426 milliárd lesz a HM költségvetése 2006-ban, aztán 300 milliárd sem lett belőle. Honnét, kitől vonná el Szászvári ezt a pénzt, amikor a Fidesz is válságkezelésre, magyarul költségvetési megszorításokra készül?

Rendezni végre közös dolgainkat, ez lenne a munkánk. Ehhez a HM-nek is le kellene mondania az öntömjénező PR-offenzíváról, nem leplezni kellene a bajokat, hanem nyíltan szólni róluk. Persze az sem a közös dolgok rendezésének módja, ahogy a Fidesz hathatós támogatásával szabotálja néhány álcivil szervezet 2003 óta a radartelepítést a Mecsekben.

Kovács Gyula
nyugállományú alezredes