Tatai-Tóth András, az MSZP-frakció oktatási és kulturális munkacsoportjának vezetője sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy "semmi olyan intézkedést nem hozott a kormányzat, amelyből egyetlenegy pedagógus álláshely megszűnése következne. (...) Egy olyan elem van, ami nem a kormánytól függ: csak a demográfiai okok vezethetnek szűküléshez."

A politikus szerint a "szokásos" tanárelbocsátásokra kell csak számítani, például akkor küldenek el pedagógusokat, ha átszerveznek egy intézményt. Ugyanakkor bizonyos helyeken több tanárra lesz szükség. Sok pedagógus vissza fog kerülni a közoktatásba, olyan helyekre például, ahol nagyon sok a hátrányos helyzetű gyerek - tette hozzá.

Korábban a KDNP és a PDSZ is azt hangsúlyozta, hogy pedagógus-elbocsátásokra lehet számítani a következő időszakban. Az ellenzéki párt szerint a nem szakrendszerű oktatás szeptemberi bevezetése, a szakszervezet szerint a januártól tervezett pótlékemelés miatt lehetnek újabb elbocsátások.

Tatai-Tóth András hétfői sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a korábbi óraszámemeléssel megspórolt, több mint harmincmilliárd forintot a kormány most visszaforgatja a közoktatásba: vonzóbbá szeretnék tenni a pedagóguspályát, és teljesítményalapon, pótlékrendszerrel segítik a tanárokat. Az új tanévben a kormány például szeretné csökkenteni a tanárokra háruló adminisztrációs terheket - húzta alá.

A kormányzat a pályakezdő pedagógusokat is segítené: az egyetemet végzettek havi 32 ezer, a főiskolai diplomával rendelkezők havi 20 ezer forint pluszt kapnak. Kiegészítő illetményhez juthatnak majd a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket tanítók és a közoktatási intézmények vezetői is - mondta a politikus.

Tatai-Tóth András kitért arra, hogy az oktatási kormányzat a törvények betartásával konzultál a szakszervezetekkel. Az MSZP-frakció pedig a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével egyaránt egyeztet - fűzte hozzá.

Mint mondta, a kérdésnek politikai vetülete is lehet: a PDSZ esetében előfordul, hogy nem a szakmai, hanem a pártérdekek érvényesülnek álláspontjaikban. A PSZ esetében ez nem figyelhető meg - jegyezte meg a politikus.

A szakminiszter és a PSZ július közepén egyezett meg arról, a jövőben havonta konzultálnak az aktuális kérdésekről, ebben az egyeztetésben azonban nem vesz részt a PDSZ. Az utóbbi szervezet tiltakozott a megkülönböztetés ellen, azt hangoztatva, hogy a rendszerváltás óta még soha nem vonták kétségbe: helye van az érdekegyeztetés folyamatában.

A Fidesz hétfői közleményében azt írta, hogy a szeptemberben induló tanévben folytatódik az oktatásból való forráskivonás, hiszen újabb évfolyamokon lépnek be a csökkentett összegű alapnormatívák. Ez azt jelenti, hogy ezeken az évfolyamokon akár 25-30 százalékkal is csökkenhet az egy diákra jutó normatívák összege - tette hozzá.

Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hibás azért, hogy ahogyan a korábbi években sem volt, úgy ebben az évben sem lesz fedezet a béremelésekre, és nem lesz pénz a jobb minőségű oktatásra sem. Kiemelte, hogy a pedagógusok jobb elismeréséről szóló ígéretek már fél évtizedet ölelnek át, ám érdemi béremelés 2002 óta nem volt.

A Fidesz szerint újabb nehéz év elé néz a magyar közoktatás, miközben pedagógusoknak azzal kell szembesülniük, hogy a kormánypárt képviselői "átverik és bolondnak nézik őket", a szülők pedig azt látják, hogy drágulnak a tankönyvek, az utazási költségek, az étkezés, így a gyerekeket nevelő családok egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek.

A PDSZ szerint "egyáltalán nem megnyugtató" Tatai-Tóth András kijelentése. A szervezet közleményében utalt arra, hogy amikor tavaly tízezer álláshely szűnt meg, a szaktárca államtitkára azt nyilatkozta: a kormány nem bocsát el pedagógusokat.

Az érdekképviselet hangsúlyozta: nemhogy tömeges, vagy nagyarányú elbocsátás, de csekélyebb mértékű elbocsátás sem lehetséges a közoktatás minőségének további romlása nélkül. Ugyanakkor azt hangoztatták: korábban születtek olyan kormányzati döntések, amelyek közvetlen következményei lehetnek elbocsátások. Ezek között említették a kötelező óraszám tavalyelőtti növelését, a nem szakrendszerű oktatás kötelező bevezetését, s azt, hogy a közoktatás finanszírozásának átalakítása miatti "forráskivonás ér el 3 újabb évfolyamot".

Becsléseik szerint mindezek alapján - a teljesből részmunkaidőbe helyezettekkel együtt - több ezer közoktatási dolgozót bocsátanak el. Egyúttal jelezték: számukra nem támogatható az a tervezet, amely elfeledkezett a 21 évnél hosszabb ideje tanítókról, akik "egy fillér pótlékban sem részesülnének", ahogy az sem, hogy a 18 éve tanító, főiskolát végzett pedagógus havi alapilletménye bruttó 9 950, egyetemi végzettség esetén bruttó 11.595 forinttal több a kezdőnél.

"A PDSZ álláspontja szerint a közoktatás minőségét és a dolgozók élet és munkakörülményének javítását egyszerre eredményező intézkedés lenne az általános illetményemeléssel együtt a kezdők és az őket felkészítő kollégák kötelező óraszámának csökkentése, mert ezzel erre a fontos tevékenységre idő jutna, másrészt ez alkalmas lehet a pedagógusok elbocsátásának megakadályozására is" - írták.

(MTI)