A különös alkotást gondosan illesztették a régi és elegáns épületekkel körbevett terület közepére. Perusko Bogdanic azt a címet adta poreci művének, hogy Esőszobor. Szerinte nyugodtan lehet persze kapunak is használni, ha épp focizni támad kedve valakinek a Szabadság téren.
Poreci anzix kirándulóhajókkal
A világban sokfelé megfordult, bronzból, vasból, kőből, fából posztmodern formákat készítő zágrábi művész azt vallja ugyanis a köztéren felállított szobrokról, hogy praktikusnak kell lenniük.
A poreci felkérést azért tartotta kihívásnak, mert barokkos pompa és elmúlt évszázadok patinája ad háttért modern művének, amit egy építész segített neki szakszerűen betájolni a nemrég felújított nagy tér megfelelő pontján. Az persze, hogy Bogdanicnak miért éppen az eső jutott eszébe a köztudottan kellemes éghajlatú Porecről (ejtsd: Porecsről), művészi fantázia kérdése is.
Egész komoly túra bejárni a kék zászlókkal teletűzdelt partot a városi plázstól a Plava (kék) és Zelena (zöld) lagúnákig. A többszörös Blue Flag nemzetközi minősítésre különösen büszkék a helybeliek, hiszen ez a világon mindenütt a minőségi turizmus szinonimája. Horvátországban az idén júniustól immár 125 kék zászlós strand és kikötő van, ebből 49 Isztrián, 16 pedig Porecben található. Ez a város nem dicsekedhet olyan római kori műemlékekkel, mint Pula, hangulata nem mérhető Rovinj középkori romantikájához sem. Porec leginkább olyan, mint egy meglepetésekkel teli, eklektikus képeskönyv.
Gótikus patríciusházai könnyedén illeszkednek az egykori római városszerkezetbe, és frankok, gótok, velenceiek hajdani emlékei keverednek össze a mai Esőszoborral.
Míg sok utca megőrizte az eredeti, római elnevezését - mondjuk a korzóként működő Decumanus azaz Dekumanova ulica - tengerparti sétánya Tito marsallra emlékezik.
Fejlődésén nagyot lendített, hogy 1844-ben az osztrák Lloyd gőzhajózási társaság bevette az utasszállító útvonalába Porecet. Egy évvel később megjelent az első útikönyv a városról, amely talán 1861-ben élte igazi fénykorát, amikor Isztria székhelye volt, és itt ülésezett a tartományi parlament.
Az, hogy végül mégis inkább turistaközpont lett belőle, valószínűleg Stefánia főhercegnének is köszönhető, aki 1886-ban hirtelen elhatározással kikötött Porec óvárosánál, amikor a Fantázia névre keresztelt jachtjával errefelé hajózott.
Közel s távol itt jegyzik ma is a legtöbb turistairodát, de innen indulnak a legnagyobb számban kirándulóhajók is. Vrsarba, a Lim-csatornába, Rovinjba...
Ám ha valaki összemérné az UNESCO-védelem alatt álló poreci Euphrasius-bazilika bizánci mozaikjait a Velencében található hasonlókkal, akkor egynapos tengeri kirándulással akár azt is megteheti.
Porec városát - hosszú szünet után -, most megint rendszeres hajójárat köti össze az olasz Adria partján fekvő, monarchikus hangulatú Trieszttel, de a szlovén Piránnal is.
(A múlt század elején keskenynyomtávú vonat is járt Trieszt és Porec között. A Parenzana névre keresztelt vonalat, ahol a síneket már rég felszedték, ma terepkerékpározók használják.)
Porecnak egyébként a Balaton is segíthet a győzelemben. Az egyik legszebb, virágos részét, ahol a helyiek meg turisták is szívesen megpihennek, és a zsűri tagjai is biztosan megfordulnak majd, testvérvárosáról, Siófok parkjának nevezték ugyanis el.