Ez elég alacsony érdeklődést jelent, de tudható, hogy a műfaj - bár sokan, sokszor temették - mindig képes volt megújulni. Maga Jókai Mór is kedvelte a "képtörténetek"-et, és aktívan részt is vett készítésükben. Magyarországon a képregény főként rejtvényújságokban és ifjúsági lapokban jelent meg egészen a rendszerváltásig, éppen ezért nagyon problematikus volt annak felmérése, hogy ki, mikor, milyen körülmények között fogyasztja.

Sokak vélekedése szerint a képregény egyébként is főként csupán gyermekeknek szóló műfaj. Ennek egyik oka, hogy a "képaláírásos történetek"-et hazánkban már a 40-es évek közepétől és onnantól kezdve több évtizeden keresztül a gyermekújságok (Hüvelyk Matyi, Pajtás) tették népszerűvé. Olyannyira rögzült ez az elképzelés, hogy még napjainkban is a megkérdezettek 69 százaléka a gyermekeket tartja a képregény igazi célcsoportjának.

Hazánkban az igazi nagy áttörés a rendszerváltó évek után, a 90-es évek elején volt érzékelhető, amikor is tömegesen jelentek meg a hazai piacon olyan új képregények, amelyek főként népszerű rajzfilmfigurákat és amerikai szuperhősöket kínáltak már a magyar felnőtt olvasó számára is. A műfaj azonban nem sokáig bírta a versenyt a megjelenő új szórakoztató műfajokkal, a DVD-vel, a számítógépes játékokkal, illetve az internettel.

Miközben maga a szakma is fontosnak érzi a műfaj pozicionálását, többek között ezért is alakult meg 2005-ben öt hazai képregénykiadó képviselőjének közreműködésével a Magyar Képregénykiadók Szövetsége. A társulás által megfogalmazott célok között szerepel a képregény magyarországi olvasókörének szélesítése, a befogadókészség növelése. A képregény méltóbb helyre kerülését mi sem jelzi jobban, hogy már nemcsak az újságárusoknál, hanem a könyvesboltokban is találkozhatunk vele, illetve egyre több internetes fórumon, kiállításon, fesztiválon méltatják magát a műfajt és képviselőit egyaránt. Így talán elérhető lesz az is, hogy egyre kevésbé tartozzon a "megtűrt" műfajok közé, illetve az olvasói kör a felnőtt lakosságra is egyre inkább kiterjedjen.