Más magyarázat nemigen lehet arra a helyzetre, hogy noha évről évre árvizek pusztítanak az ország különböző pontjain, az ágazat mindig jóval kevesebb pénzt kap a szükségesnél. Az értékeiket csónakokon mentő, lapátoló, homokzsákokat pakoló emberek, a műanyag fóliát terítő vízügyesek a megmondhatói, milyen pocsék helyzetben vannak a védművek, milyen állapotok uralkodnak az ártereken. Ők tudják, hogy mit, hol kellene megerősíteni. És tudják a vízügy irányítói is, de szerencsétlenségükre szaktárcájukat egyszer sem irányította erős érdekérvényesítéssel bíró szakember, hanem inkább könnyen negligálható politikus jutott oda. A Vásárhelyi-tervet az Orbán-kormány fogalmazta meg, majd a Medgyessy-kormány továbbfejlesztette. Az új kormányzati struktúrában - a közlekedési tárcától a környezetvédelemhez kerülő - vízügyet miniszterként felügyelő Kóródi Mária és Persányi Miklós sem az erőteljes politikus képét sugallta. Fodor Gábor már többet akart, de ő sem tudott túl nagy életet lehelni a programba. A tervhez szükséges pénzeket nem tudták biztosítani, az elvonásoknak nem tudtak ellenállni. Ezért tartunk ott, ahol.

A Drávától eltekintve mindegyik folyónk hozott évszázados rekordot döntő áradatot az elmúlt két évtizedben. A politika válasza az volt, hogy a rendszerváltás előtt még nyolcvanezres állami vízügyi szolgálat létszáma már tíz évvel ezelőtt is alig 5500 volt. Mára a keret tovább karcsúsodott. Nem a nyolcvanezres sereget sírom vissza, hanem azt, hogy komolyan vesszük a feladatot. Ha már olyan országban élünk, amelynek negyede a mértékadó árvízszintek alatt van, azaz 23 ezer négyzetkilométernyi térséget fenyeget folyton az ár, komolyan vehetnénk az itt lakók védelmét. És nem csak akkor, ha jön az ár. Valami persze történt, de messze nem az, amit a kezdetekkor megígértek. Hat év alatt mindössze két tározót hozunk össze, ha tényleg bejön az őszi átadásra vonatkozó szakállamtitkári jóslat. És a többi hol van? Mikor készül el? Mennyiből? Kutatták már a területet a régészek? Biztos, hogy brüsszeli pénzre kellett várni az érdemi munka megindításához? Mit lépünk akkor, ha Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában és nálunk még több domboldalt csupaszítanak le, így segítve elő a soha nem tapasztalt pusztítóbb áradatok létrejöttét?

A vizesek szerint szárazság idején az árvízi létesítményeket kell megerősíteni, javítani, míg áradásokkor a szárazságra kell gondolni. A Vásárhelyi-terv ilyesféle történet lett volna. Tározók az áradatok csillapítására, ahonnan szárazság idején éltető vizet lehet nyerni. De a terv 2002-es megszületése óta eltelt hat év alatt is terv maradt. Az, hogy a folyók mentén élők zöme eddig megúszta az évszázados rekordokat felülíró árhullámokat, nem a kabineten múlt.

Sokkal inkább a szerencsén, a vízügyesek szakértelmén, a helyeik erőfeszítésén. A Vásárhelyi-terven semmiképp.