A Gazprom honlapján is ol vasható hír szerint az egyik megállapodás a türkmenisztá ni orosz gázbeszerzések árszá mításának elveit rögzíti 20 év re. E szerint a jövő évtől az európai és az ukrán nagyke reskedelmi ár átlagolásával határozzák meg a türkmén gáz alapárát. Az Asian Times szá mítása szerint Türkmenisztán az ezer köbméterért jelenleg kapott 140 amerikai dollár he lyett 2009től 225–295 dollár közötti árral kalkulálhat. Az orosz energiacég weboldala emlékeztet rá, hogy Oroszor szág és Türkmenisztán még 2003ban határozott el 25 évre szóló gázipari együttműkö dést, s ebbe a keretszerződés be illeszkedik a Gazprom és a Türkmenneftgaz közötti meg állapodás a földgáz szállításá ról és értékesítéséről.

A másik egyezmény értel mében a Gazprom a donor sze repét tölti be Türkmenisztán energetikai tervei megvalósítá sában. Mint maga Alekszej Mil ler elnök közölte: a megállapo dás előirányozza, hogy a Gazprom épít új fővezetéket az ország keleti részétől, illetve fejlesztik az infrastruktúrát a Kaszpi gázvezeték türkmén szakaszán 30 milliárd köbméter kapacitásra. Nagyjából 46 mil liárd dollárra tehető a Gazprom ezzel kapcsolatos vállalása.

A mostani megállapodásokat megelőzően július elején vizi telt Asgabadban Dmitrij Medve gyev orosz elnök, aki korábban nyolc éven át volt a Gazprom vezérigazgatója, s ilyen értelem ben a megfigyelők szerint el sődlegesen hatalmipolitikai célzatú döntés neki tulajdonít ható. Az Asian Times úgy véli ugyanis, hogy az említett árkép zési elv alkalmazása esetén Oroszországnak nemigen szár mazhat jelentős nyeresége a gáz továbbexportálásából. „Nem a pénz, hanem a gáz feletti hata lom motiválta Moszkvát” – véli a cikk szerzője.

Megfigyelők szerint az ár képzési elvről született mosta ni Gazprom–türkmén megálla podás mintául szolgálhat akár KözépÁzsia másik két gázter melő, illetve tranzitországá val, Kazahsztánnal és Üzbe gisztánnal kötendő alkuhoz is.

A múlt év májusában még Putyin elnök állapodott meg a türkmén és a kazah államfővel a Kaszpi menti új gázvezeték építésében, amely Oroszor szágba érkezik majd. A türk mén gáz jelenleg is a Gazprom közvetítésével, Üzbegisztán, Kazahsztán és Oroszország érintésével jut el Ukrajnába – emlékeztet az orosz energia óriás honlapja.

Nem érdektelen megemlíte ni, hogy a múlt hét végi asgaba di megállapodást követően Pe kingben folytatódott az orosz energiadiplomácia. Igor Sechin miniszterelnökhelyettes kínai kollégájával, Wang Oishannal folytatott megbeszélést az „energiatárgyalási mechaniz musról”. A China Daily közlése szerint „jó kezdetről” van szó.

„Úgy tűnik, hogy Oroszország energiaexportpolitikájában el mozdulás van folyamatban.

Moszkva a nyugati országok irányából mintha az ázsiai csendesóceáni térség felé kez dene tekinteni”. Kína egyéb ként a közelmúltban ugyancsak aláírt egy hosszú távra, harminc évre szóló megállapodást Türk menisztánnal, amelynek értel mében évi 30 milliárd köbmé ter földgázt kap majd a közép ázsiai országtól. A Türkmenisz tánból a nyugatkínai Hszin csiang tartományig húzódó gázvezeték építése már meg kezdődött.

A fentiekből adódik a kér dés, hogy a türkmén gáz nélkül lesze létjogosultsága az orosz energiafüggőségétől szabadulni kívánó Európai Unió által ter vezett (és az Egyesült Államok politikai támogatását élvező) Nabucco vezetéknek, ha csu pán azeri gázra támaszkodhat. Ha csak nem változik meg alap jaiban Washington viszonya Iránnal, s akkor a Nabuccoterv új életet kapna. Egyébként az azeri gáz is kétségessé válhat, hiszen a Gazprom a közelmúlt ban (Medvegyev is járt július 4 én Bakuban) Azerbajdzsánnak is felajánlotta, hogy felvásárolja az összes exportcélú gázát eu rópai áron.

A Gazprom mostani kártyá jának a hátterében egyébként az a megfontolás is állhat, hogy a gáz dominanciájával előbb vagy utóbb akár nyélbe is üthe tik az OPEC-hez hasonló „gáz kartell” ötletét. A világsajtó Hugo Chávez múlt heti moszk vai látogatásakor szinte kizáró lag az esetleges venezuelai fegyvervásárlásokra figyelt. Pe dig a gáztermelők együttműkö dése is téma volt.