Eb­ben a for­má­ban meg­le­pő és át­gon­do­lat­lan hú­zás­nak mi­nő­sí­tet­te la­punk­nak Kuhl Ti­bor, a Dunamenti Erő­mű­vet tu­laj­don­ló fran­cia-bel­ga GdF Suez, il­let­ve Electrabel kép­vi­se­lő­je azt, hogy az áram­el­osz­tás­ban köz­pon­ti sze­re­pet ját­szó ál­la­mi Ma­gyar Vil­la­mos Mű­vek (MVM) év vé­gi ha­tál­­lyal fel­mond­ta az erő­mű­vel élet­ben lé­vő ter­mék- és szol­gál­ta­tás­vá­sár­lá­si szer­ző­dést. Az MVM szer­da es­te jelentet­te be, hogy "meg­szűnt­nek te­kin­ti" az 1995-ben (a pri­va­ti­zá­ci­ó­hoz kap­cso­ló­dó­an) kö­tött szer­ző­déseket. Fel­mon­dás nél­kül ezek még két, il­let­ve hét évig ma­rad­tak vol­na ér­vény­ben. Az MVM ér­ve­lé­se sze­rint a lé­pést az Eu­ró­pai Bi­zott­ság jú­ni­us­i döntése értelmében ha­tá­roz­ták el. Eb­ben Brüs­­szel ki­fo­gá­sol­ta az MVM és az erő­mű­vek kö­zött élet­ben lé­vő sok hos­­szú tá­vú meg­ál­la­po­dást.

Bár a ko­ráb­bi vé­le­mé­nyek is­me­re­té­ben az MVM lé­pé­se nem ne­vez­he­tő vá­rat­lan­nak, ar­ról elő­ze­te­sen nem kap­tak tá­jé­koz­ta­tást - közöl­te Kuhl Ti­bor. A saj­tó­val egy idő­ben meg­is­mert do­ku­men­tum nem il­lesz­ke­dik a hos­­szú tá­vú meg­ ál­la­po­dá­sok meg­szün­te­té­sé­nek és a pi­ac át­ala­kí­tá­sá­nak fo­lya­ma­tá­ba - vé­le­ke­dett. Ne­hez­mé­nyez­te, hogy az MVM-határozat csu­pán a Duna­menti Erő­mű­re vo­nat­ko­zik, mi­köz­ben az unió min­den ko­ráb­bi meg­ál­la­po­dást ki­fo­gá­solt. (Ez leg­fő­kép­pen a Duna­mentihez ha­son­ló ter­me­lé­sű AES-Tisza erő­mű­re igaz.) Így a be­je­len­tés sze­rin­te igen­csak "sze­mély­re sza­bott" ér­tel­me­zé­sét je­len­ti a ha­tá­ro­za­tok­nak. Kuhl Ti­bor úgy vé­li, az ügy­ben az MVM mö­gött a tu­laj­do­nos ma­gyar kor­mány áll. Így az egy jo­gi kön­tös­be bur­kolt po­li­ti­kai lé­pés, amely­nek nincs ke­res­ke­del­mi hát­te­re - fűz­te hoz­zá. Kér­dé­sünk­re, mi­sze­rint most va­la­mi­lyen fó­ru­mon kí­ván­nak-e az egy­ol­da­lú­an fel­mon­dott szer­ző­dés nyo­mán eset­leg elmara­dó hasz­nuk­ra hi­vat­koz­va kár­té­rí­tést kér­ni, úgy fo­gal­ma­zott: jo­gá­sza­ik elem­zik a hely­ze­tet. Ar­ra pe­dig, hogy az MVM mos­ta­ni lépé­se be­le­il­leszt­he­tő-e a wa­shing­to­ni vá­lasz­tott bí­ró­sá­gon a ma­gyar ál­lam el­len ko­ráb­ban in­dí­tott, a "té­má­ba vá­gó" ke­re­se­tük­be, úgy fo­gal­ma­zott: "az il­lesz­ke­dés az il­lik igé­ből szár­ma­zik, de ek­ko­ra il­let­len­sé­get nem tu­dok ho­va il­lesz­te­ni."

Mártha Im­re, az MVM ve­zér­igaz­ga­tó­ja Kuhl Ti­bor mi­nő­sí­té­se­it vis­­sza­uta­sí­tot­ta. Le­szö­gez­te, hogy az MVM igaz­ga­tó­sá­ga - ben­ne Lengyel Gyu­lá­val vagy Pál Lász­ló­val - önál­ló­an dön­tött. Amel­lett, hogy a lé­pés az Eu­ró­pai Bi­zott­ság, il­let­ve a Ma­gyar Ener­gia Hi­va­tal ha­tá­ro­za­tá­nak vég­re­haj­tá­sa­ként szü­le­tett, annak ko­moly köz­gaz­da­sá­gi okai is van­nak - fűzte hozzá. Az MVM ugyan­is 25 szá­za­lé­kos tu­laj­donos­ként a Dunamenti nye­re­sé­ges­sé­gé­nek nö­ve­lé­sé­ben ér­de­kelt. Az erő­mű­nek így most lesz ide­je fel­ké­szül­ni ar­ra, hogy 2009-re ter­mé­ke­it a sza­badpi­a­con jó áron el­ad­has­sa. Ezért sem vár­ták meg azt a tör­vényt, amely az év vé­gé­vel bi­zo­nyá­ra az ös­­szes, még érvény­ben lé­vő ha­son­ló szer­ző­dést kö­te­le­ző­en fel­mon­da­ná.

Az MVM er­re sze­ret­né “kény­sze­rí­te­ni” a Dunamentit, hisz így még nő­het is az erő­mű nye­re­sé­ge, ezzel pedig az MVM-nek fi­ze­ten­dő osz­ta­lék. Rá­adá­sul, ha a Duna­mentinek nő­ne a nye­re­sé­ge, a szer­ző­dés­bon­tás­ra hi­vat­koz­va már vég­képp nem kér­het­ne kár­té­rí­tést. A lé­pés az ál­la­mi tu­laj­do­nú MVM ko­ráb­bi, jegy­ző­köny­ve­zett tár­gya­lá­si kez­de­mé­nye­zé­sei és le­ve­lei fé­nyé­ben sem­mi­kép­pen nem lep­hette meg a Dunamentit; igaz, azt köz­vet­len ér­te­sí­tés va­ló­ban nem előz­te meg - tet­te hoz­zá Mártha Im­re. Meg­erő­sí­tet­te: az AES-Tisza erő­mű­vel to­vább­ra is foly­nak tár­gya­lá­sok, vagyis a ve­lük kö­tött áram­át­vé­te­li szer­ző­dést még nem mond­ták fel. En­nek töb­bek kö­zött az az oka, hogy az erő­mű­vel az Or­bán-kor­mány alatt meg­újí­tott hos­­szú tá­vú szer­ző­dés egy ko­ráb­bi pe­ren kí­vü­li egyez­ség­ben kö­tött meg­ál­la­po­dás ered­mé­nye. Az AES-Tisza - ilyen ügyek­ben ed­dig sem nyi­lat­ko­zó - kép­vi­se­lő­jét teg­nap nem ér­tük el.

No­ha Brüs­­szel a hos­­szú tá­vú meg­ál­la­po­dá­sok fel­bon­tá­sá­tól egy­ér­tel­mű­en a ver­seny élén­kü­lé­sét, így pe­dig az áram­árak csök­ke­né­sét vár­ja, szak­ér­tők sze­rint a mos­ta­ni fej­le­mé­nyek nem fel­tét­le­nül ve­zet­nek er­re. Kér­dés, hogy a Dunamenti a jö­vő­ben mek­ko­ra kár­té­rítést sze­ret­ne kér­ni. E tárgy­ban eddig több tíz­ mil­li­árd fo­rin­tos "koc­ká­za­tok­ról" le­he­tett hal­la­ni. A má­sik ol­dal­ról vi­szont az EU - megle­he­tő­sen ál­ta­lá­no­s formában - a 2004-es csat­la­ko­zá­sunk óta ki­fi­ze­tett “túl­zott nye­re­ség” visszatérítésére kö­te­lez­te az érin­tett erő­mű­ve­ket. No­ha a mér­le­gek alap­ján az erő­művek kö­zül évek óta a Dunamenti éri el a leg­na­gyobb nye­re­sé­get, a kér­dés­ben mégsem ér­zi ma­gát érin­tett­nek. Nem tud­ni, e két el­len­té­tes fo­lya­mat mi­lyen ha­tást gya­ko­rol egy­más­ra, és ez mi­képp be­fo­lyá­sol­ja majd az áram­árat.