Az 1930-as évek Németországára emlékeztet napjainkban a magyar társadalomban tapasztalható kisebbségellenesség - mondta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman pénteken Budapesten, egy, a roma holokausztról szóló nemzetközi konferencián.
Az ombudsmant a náci időkre emlékezteti a magyarországi kisebbségellenesség
"Azok a kampányok, azok a bűnbakképző mechanizmusok és az a fajta társadalmi támogatottság, ami akkor is megvolt, úgy tűnik, hogy itt is formálódik. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a politikusok nem ismerték fel ennek a veszélyét, hogy ezt meg kellene állítani" - mondta Kállai Ernő. Hozzátette: a politikai nyilatkozatok, aláírásgyűjtések ma már nem elegendőek, jogi lépésekre van szükség.
Az elmúlt időszak felmérései azt mutatták, hogy a megkérdezettek akár 70-80 százaléka támogatta az olyan jelenségeket, amelyek valamilyen kisebbség ellen irányultak - mutatott rá.
A diszkrimináció intézményes kereteket ölt Magyarországon, azzal például, hogy aláírásgyűjtést kezdeményeznek a cigányok ellen. A mai magyar társadalom jelentős többsége pedig támogatja ezeket az elképzeléseket - hangsúlyozta Kállai Ernő.
Nagyon erős társadalmi válság söpör végig a magyar társadalomban. Nő a társadalmi elégedetlenség, ami a kisebbségeken csapódik le - tette hozzá. Ezzel párhuzamosan - mondta - erősödnek a kisebbségekkel szembeni "alternatív önvédelmi mozgalmak".
Az országgyűlési biztos kiemelte, hogy az erősödő diszkrimináció azonban nemcsak magyar, de európai tendencia is.
A magyarországi helyzetről szólva Kállai Ernő rámutatott, hogy ugyanakkor a romák is felelősek, mert az elmúlt évszázadokban nem sikerült ütőképes értelmiségi réteget kinevelniük és jelentős önszerveződő közösségeket létrehozniuk.
Az oktatási konferencián mondott beszédében Kállai Ernő azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben nagyon keveset lehetett hallani a roma holokausztról az oktatásban.
Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára felszólalásában kiemelte: amikor arról beszélünk, hogyan lehet megismertetni a holokausztot, akkor arról is beszélni kell, milyen felelősség terheli a többségi társadalmat, azokat, akik aktívan részt vettek az üldözésben és a megsemmisítésben, és azokat, akik passzívan elfordultak.
Az államtitkár szerint nincsenek komolytalan rasszista megnyilvánulások. Nincsenek ártalmatlan őrültek. Nem lehet lebecsülni azt a veszélyt, amelyet "a mindenkori gárdák" ebben az ügyben tesznek - húzta alá.
Gabriele Mazza, az Európa Tanács oktatási igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a tanács szeretné terjeszteni a demokráciát az iskolafalakon belül és kívül is. Az oktatáson belül kiemelt program a romák oktatása, ezen belül is a tanárképzés.
Az Európa Tanács kiemelt helyre sorolja az oktatási programjában a történelemoktatást, ezen belül is a holokauszt megismertetését. Abban reménykedünk, hogy a fiatalokkal szolidáris Európát lehet építeni - tette hozzá.
A háromnapos nemzetközi konferencia és tanártovábbképzés csütörtökön kezdődött. Az augusztus 3-ig tartó rendezvényre Magyarország mellett nyolc államból érkeznek pedagógusok. Az eseményt az oktatási tárca és az Európa Tanács közösen rendezi.
A roma holokausztról augusztus 2-án emlékeznek meg világszerte. Magyarországon 1994 óta emlékeznek meg a második világháborúban odaveszett roma származású áldozatokról.
Pontos adatok hiányában szakértők félmillióra becsülik a második világháborúban elpusztított romák számát. A Magyarországról elhurcolt áldozatok számáról ellentmondásosak a történészek becslései. Van, aki ötvenezer, van, aki ötezer emberről beszél - derül ki a Roma Sajtóközpont Kiadványából.
A szélsőségek elutasítására szólítottak fel az OCÖ székházánál beszédet mondó állami vezetők
A szélsőségek elutasítására és az emlékezés fontosságára szólították fel az egész magyar és európai társadalmat az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) budapesti székháza előtt felszólaló állami vezetők, politikusok pénteken, a roma holokauszt emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke főhajtással tisztelgett a vészkorszak roma áldozatai előtt. Rövid beszédében úgy fogalmazott: a megjelentek főhajtásra jöttek azok előtt, akik a XX. század véres történelmében nem kevesebbet adtak, mint az életüket.
A rendezvényen felszólaló miniszterek azt hangsúlyozták, a szélsőséges eszméknek nincs helye sem a magyar, sem az európaii társadalomban, és mindent meg kell tenni a kirekesztő eszmék ellen.
Veress János pénzügyminiszter a kormány képviseletében mondott beszédében úgy fogalmazott: eljött az, idő, hogy a történelemben sokáig rejtve maradt roma holokaausztról is megemlékezzünk, ugyanis az emlékezés olyan fontos tanulságot hordoz, amiből ma is tanulnunk kell.
Sajnos ma is előfordulnak olyan helyzetek, amelyek Magyarországon a ,30-as és a ,40-es években fordultak elő, s a történelem egyértelműen
igazolja, hogy nem lehet eltűrni ilyen jelenségeket - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a kormány határozottan szembeszáll minden olyan gyakorlattal és viselkedéssel, amely bárkit is meg akar félemlíteni.
Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkár azt hangsúlyozta: emlékezzünk, és emlékeztessünk, mivé fajul a gyűlöletbeszéd, a kirekesztés, amelyet először demonstráció, majd a félelemkeltés, később a tettlegesség, végül az embertelen gyilkolás követ. Összefogásra szólított fel, hogy „soha többé ne induljunk el ezen az úton”.
Székely Tamás egészségügyi miniszter arról beszélt, hogy miniszterként minden erejével arra törekszik, hogy a magyar egészségügy megőrizze azt a szellemiséget, hogy nem tesznek különbségeket ember és ember között bőrszín vagy vallási meggyőződés miatt.
Korózs Lajos a szociális tárca államtitkára hangsúlyozta: „kinyilatkozzuk, hogy nem engedjük meg a társadalom tudatos kettészakítását; nem adunk teret a nacionalista, szélsőséges, kirekesztő elképzeléseknek, és nem értünk egyet félkatonai alakulatok kéretlen erőfitogtató masírozásával”.
Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke a társadalom egészének összefogást hirdette, mert mint fogalmazott, „a nácik reinkarnációja” ma is jelen van közöttünk. Ugyanakkor hozzátette: a cigányságnak nem kell félnie, mert a köztársaság józanul gondolkodó állampolgárai velük van.
"Nem fogadjuk el a bakancsosok menetelését, meg kell szerveznünk a romák önvédelmét, de a jog eszközeivel" – mondta a roma politikus,
Kállai Ernő kisebbségi ombudsman ugyanakkor azt mondta: a roma társadalomnak nem önvédelmi mozgalmakra, hanem a közösség felkészült tagjaira van szükség, megfelelő szellemi munícióval kell rendelkeznie, és tudnia kell, milyen helyet foglaljon el a társadalomban.
Az országgyűlési biztos kijelentette: a politikai nyilatkozatok, aláírásgyűjtések ma már nem elegendőek, jogi lépésekre van szükség, ugyankkor hozzáfűzte, nem a múltba kell révedni, önmagunkat ámítani, és le kell mondani azokról az illúziókról, hogy a mindenkori kormányok „csodaprogramokat” hoznak létre, amelyek megoldják a romák problémáit.
A jelenlegi programok, elképezelések, cselekedetek feleslegessé válhatnak, ha az oktatásban nem történik előrelépés, mert a következő generációt már csak ennek hangsúlyos programjával lehet megmenteni – tette hozzá.
Aliza Bin-Noun, Izrael nagykövete beszédében azt mondta: emlékezünk, és felhívjuk a figyelmet az emberi történelem legsötétebb korszakára, amikor a nácik szisztematikusan semmisítettek meg milliókat. Ez manapság különösen fontos, mert a „diszkrimináció ismét virulens, és ami még ennél is rosszabb, őrült szélsőségesek megpróbálják újraéleszteni a megaláztatást és a borzalmakat, amelyek feledhetetlenül elborítottak bennünket” – tette hozzá.
April H. Foley az Egyesült Államok nagykövete felidézte, hogy a koncentrációs támorokban tett látogatásakor és az Élet menetén átérezte a borzalmakon átesett emberek fájdalmát, és látta, hogy milyen embertelen pusztítás áldozatai lettek milliók egy beteg eszmének.
A rendezvény végén a köztársasági elnök nevében Kumin Ferenc főosztályvezető, az Országgyűlés nevében Szili Katalin házelnök, a kormány nevében Veres János, valamint több nagykövet, civil szervezetek, a parlamenti pártok közül pedig MSZP, az SZDSZ és az MDF képviselői is elhelyezték koszorúikat az OCÖ Dohány utcai székházának falán lévő emléktáblánál.
A roma képviselet székházában megnyitották a roma holokausztról szóló fotókiállítást.
A roma holokausztról augusztus 2-án emlékeznek meg világszerte annak emlékére, hogy 1944 augusztus 3-ra virradó éjjel több mint háromezer romát, nőt, férfit és gyermeket végeztek ki az auschwitz-birkenaui táborban.
Szita Szabolcs: el kell mélyíteni a kutatásokat
Létre kell hozni a magyarországi cigányság múzeumát és el kell mélyíteni a romákkal foglalkozó helytörténeti kutatásokat, amelyekbe be lehet vonni a tanulókat is - mondta Szita Szabolcs történész pénteken Budapesten, a roma holokauszt évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
A tanácskozást tanárok számára szervezte az Európa Tanács, az Oktatási és Kulturális Minisztériummal közösen. A holokauszt tanításának módszertanáról szóló rendezvényen Szita Szabolcs kiemelte: minél többet meg kell tanulnia a diákságnak a magyarországi cigányság és a magyarok közötti együttélés történetéről, valamint a roma holokausztról, ez csökkentheti a romákkal szemben a társadalom nagy részéről megnyilvánuló bizalmatlanságot.
A roma holokauszt áldozatait felsoroló, lehető legpontosabb névsor összeállítása is komoly feladat a történész társadalom számára - mondta. A történész hozzátette, hogy kulcsfontosságú a pedagógusok szerepe a romákkal szembeni előítéletek felszámolásában, a történelemtanárokon kívül nagy szükség van ebben a munkában a tanítókra, óvónőkre és szociális munkásokra is.
Emlékeztetett arra, 1998-ban az oktatási tárca elrendelte, hogy ismertessék meg történelemtanárokkal A holokauszt oktatása című pedagógiai programot. A pedagógusok ennek révén ismereteket szerezhettek arról, hogyan erősíthetik a fiatalokban "a védekezést az újra és újra eluralkodó embertelen eszmékkel szemben".
Meglátása szerint a holokauszt lényegének tanítását az általános iskola 8. osztályában kell elkezdeni, majd a középiskolában kell szélesíteni a diákok látókörét ebben a kérdésben; meg kell említeni a cigányok munkaszolgálatra hurcolását, deportálását és tömeges meggyilkolását is.
Szita Szabolcs az MTI-nek elmondta: a roma holokauszt emléknapja augusztus 2-a, 1944-ben ezen a napon számolta fel a náci vezetés Auschwitz-Birkenauban a romák koncentrációs táborát, ahol akkor 2500 cigány volt bezárva.
A komáromi Csillag-erődből a Szálasi-kormány 1944. november 4-én kelt rendelete alapján vittek el több ezer romát Dachauba, Buchenwaldba, Mauthausenbe, Rawensbrückbe, az ottani koncentrációs táborokba munkaszolgálatra - tette hozzá.
Carole Reich, az Európa Tanács oktatási szakértője előadásában a holokauszt emléknapjait hozta szóba, amelyeket Európa országaiban különböző napokon tartanak, annak megfelelően, hogy az adott államban mikor történt a zsidók, illetve a romák deportálása, elhurcolása. A rendezvényekkel az emberi jogok második világháborúban történt tömeges megsértésére hívják fel a figyelmet. Módszertani szempontból fontosnak nevezte, hogy a történelemtanárok a holokauszt tanításakor bemutassanak túlélőket, akik személyes érintettségük folytán közelebb tudják hozni a történéseket, továbbá olyanokat is, akik segítették az üldözötteket a túlélésben.
A szakember elmondta, hogy az európai oktatási miniszterek közül többen közösen ellátogattak korábban a holokauszt helyszíneire, így Dachauba, Prágába, Krakkóba, Auschwitz-Birkenauba. Ezt a kezdeményezést a továbbiakban folytatni kívánják - tette hozzá.
Carole Reich megemlítette az Európa Tanács miniszteri bizottságának legújabb kezdeményezését, az új antidiszkriminációs kampányt is, amellyel a romák és az iszlám hívők iránti toleranciát hirdette meg a szervezet.
Daróczi Ágnes újságíró előadásában a roma holokauszttal kapcsolatban úgy fogalmazott: "nincsen bűnös nép, nincsen bűnös nemzet, de vannak bűnös személyek, eszmék, a felelősség pedig egyéni, megkérdőjelezhetetlen". Mint mondta, az üldöztetéstudat miatt sokan nem akarják felvállalni cigány mivoltukat. Hangot adott annak, hogy fontos a romák 600 éves magyarországi történetének mind mélyebb oktatása, s ennek során azokat a mozzanatokat kell kiemelni, amelyek a cigányság társadalmi munkamegosztásban való aktív részvételét illusztrálják. Példaként hozta fel erre a vályogvetést, a fémművességet és a zenélést.
A tanácskozást tanárok számára szervezte az Európa Tanács, az Oktatási és Kulturális Minisztériummal közösen. A holokauszt tanításának módszertanáról szóló rendezvényen Szita Szabolcs kiemelte: minél többet meg kell tanulnia a diákságnak a magyarországi cigányság és a magyarok közötti együttélés történetéről, valamint a roma holokausztról, ez csökkentheti a romákkal szemben a társadalom nagy részéről megnyilvánuló bizalmatlanságot.
A roma holokauszt áldozatait felsoroló, lehető legpontosabb névsor összeállítása is komoly feladat a történész társadalom számára - mondta. A történész hozzátette, hogy kulcsfontosságú a pedagógusok szerepe a romákkal szembeni előítéletek felszámolásában, a történelemtanárokon kívül nagy szükség van ebben a munkában a tanítókra, óvónőkre és szociális munkásokra is.
Emlékeztetett arra, 1998-ban az oktatási tárca elrendelte, hogy ismertessék meg történelemtanárokkal A holokauszt oktatása című pedagógiai programot. A pedagógusok ennek révén ismereteket szerezhettek arról, hogyan erősíthetik a fiatalokban "a védekezést az újra és újra eluralkodó embertelen eszmékkel szemben".
Meglátása szerint a holokauszt lényegének tanítását az általános iskola 8. osztályában kell elkezdeni, majd a középiskolában kell szélesíteni a diákok látókörét ebben a kérdésben; meg kell említeni a cigányok munkaszolgálatra hurcolását, deportálását és tömeges meggyilkolását is.
Szita Szabolcs az MTI-nek elmondta: a roma holokauszt emléknapja augusztus 2-a, 1944-ben ezen a napon számolta fel a náci vezetés Auschwitz-Birkenauban a romák koncentrációs táborát, ahol akkor 2500 cigány volt bezárva.
A komáromi Csillag-erődből a Szálasi-kormány 1944. november 4-én kelt rendelete alapján vittek el több ezer romát Dachauba, Buchenwaldba, Mauthausenbe, Rawensbrückbe, az ottani koncentrációs táborokba munkaszolgálatra - tette hozzá.
Carole Reich, az Európa Tanács oktatási szakértője előadásában a holokauszt emléknapjait hozta szóba, amelyeket Európa országaiban különböző napokon tartanak, annak megfelelően, hogy az adott államban mikor történt a zsidók, illetve a romák deportálása, elhurcolása. A rendezvényekkel az emberi jogok második világháborúban történt tömeges megsértésére hívják fel a figyelmet. Módszertani szempontból fontosnak nevezte, hogy a történelemtanárok a holokauszt tanításakor bemutassanak túlélőket, akik személyes érintettségük folytán közelebb tudják hozni a történéseket, továbbá olyanokat is, akik segítették az üldözötteket a túlélésben.
A szakember elmondta, hogy az európai oktatási miniszterek közül többen közösen ellátogattak korábban a holokauszt helyszíneire, így Dachauba, Prágába, Krakkóba, Auschwitz-Birkenauba. Ezt a kezdeményezést a továbbiakban folytatni kívánják - tette hozzá.
Carole Reich megemlítette az Európa Tanács miniszteri bizottságának legújabb kezdeményezését, az új antidiszkriminációs kampányt is, amellyel a romák és az iszlám hívők iránti toleranciát hirdette meg a szervezet.
Daróczi Ágnes újságíró előadásában a roma holokauszttal kapcsolatban úgy fogalmazott: "nincsen bűnös nép, nincsen bűnös nemzet, de vannak bűnös személyek, eszmék, a felelősség pedig egyéni, megkérdőjelezhetetlen". Mint mondta, az üldöztetéstudat miatt sokan nem akarják felvállalni cigány mivoltukat. Hangot adott annak, hogy fontos a romák 600 éves magyarországi történetének mind mélyebb oktatása, s ennek során azokat a mozzanatokat kell kiemelni, amelyek a cigányság társadalmi munkamegosztásban való aktív részvételét illusztrálják. Példaként hozta fel erre a vályogvetést, a fémművességet és a zenélést.
A roma holokauszt áldozataira emlékeztek Dunaszerdahelyen
A roma holokauszt áldozataira emlékeztek pénteken a Csallóköz szívében fekvő Dunaszerdahelyen. A városban működő "Romológiai Kutatóintézet" vezetője, Ravasz József szerint nincsenek pontos adatok arról, hogy a népirtásnak Szlovákiában hány áldozata volt, de az intézet becsült adatai szerint mintegy háromszázezer roma embert még azelőtt lőttek tömegsírba, hogy a vonatokat elindították koncentrációs táborokba, ahova végül körülbelül ötvenezer embert hurcoltak el.
A II. világháború alatt csak Kis-Palesztinaként emlegetett Dunaszerdahelyen több ezer zsidó ember élt. Közülük csak nagyon kevesen tértek vissza a haláltáborokból. Ravasz József adatai szerint a városhoz közeli Nyárasdon és Vásárúton a nyilasok 1945-ben hatvannégy oláhcigány embert lőttek bele a Kis-Dunába.
Ezek a szomorú adatok évtizedeken át tabunak számítottak, de ma már tudni lehet, hogy a csallóközi romákat Révkomáromban és Dunaszerdahely határában lőtték tömegsírba. A roma holokauszt áldozatainak Szlovákiában egyedül Dunaszerdahelyen van emlékműve, ahol pénteken roma-és civil szervezetek helyezték el koszorúikat.
A II. világháború alatt csak Kis-Palesztinaként emlegetett Dunaszerdahelyen több ezer zsidó ember élt. Közülük csak nagyon kevesen tértek vissza a haláltáborokból. Ravasz József adatai szerint a városhoz közeli Nyárasdon és Vásárúton a nyilasok 1945-ben hatvannégy oláhcigány embert lőttek bele a Kis-Dunába.
Ezek a szomorú adatok évtizedeken át tabunak számítottak, de ma már tudni lehet, hogy a csallóközi romákat Révkomáromban és Dunaszerdahely határában lőtték tömegsírba. A roma holokauszt áldozatainak Szlovákiában egyedül Dunaszerdahelyen van emlékműve, ahol pénteken roma-és civil szervezetek helyezték el koszorúikat.
(MTI)
