"Újabban a baloldal beszél egyre többször jobboldali médiafölényről"
A Méltányosság Politkaelemző Központ állásfoglalása

"A hazai médiaviszonyokon végigtekintve egyre kevesebbszer hangzik el, hogy a baloldal van médiafölényben, sőt: újabban a baloldal beszél egyre többször jobboldali médiafölényről. Mintha lejátszódna az, mint korábban (a 90-es évek első felében), csak fordított előjellel. Holott a baloldali médiapolitikának nem volna szabad ugyanazokat a hibákat elkövetnie, amelyeket korábban a jobboldali médiapolitika követett el" - olvasható a Központnak a meltanyossag.hu honlapon közzétett állásfoglalásában.
(...)
"Médiafölény természetesen létezhet (és általában létezik is), de tévútra visz, ha ebből túlzó és egyoldalú következtetéseket vonunk le. Tudományosan is kétségbe vonható következtetés például, hogy a média birtoklásából egyértelműen erős és pozitív hatás származik a médiát birtoklók számára. Korántsem igazolható ugyanis, hogy aki nagyobb médiaerővel rendelkezik, az meg is határozza az állampolgárok választási attitűdjeit. Az már inkább bizonyítottnak látszik, hogy a média - a politikai napirend folyamatos alakításával - meghatározza, miről gondolkodjanak az emberek."
(...)
"...téves a politikai kudarcokért az erősnek mondott médiabefolyást felelőssé tenni, és veszélyes is ez, mert a médiafronton tevékenykedők saját fontosságukat nem a hivatásukból, hanem a hatalom befolyásolásának lehetőségéből kezdik levezetni, a politikusok pedig önigazolást találnak saját hibáikra. A médiahatalom fetisizálása az újságíróknál szereptévesztést, a politikusoknál infantilizálódást eredményezhet. De káros az a fajta értelmiségi hozzáállás is, amely a szakmai elvek támogatása helyett úgy látja: a hatalom megtartása a média birtoklásán, a médiabefolyás növelésén keresztül vezet. Káros ez a nézet azért is, mert rombolja a média becsületét, és végeredményben cinikussá teheti a társadalmat is."

(...)
"Ahogyan egy méltányos gondolkodás jegyében a rendszerváltás utáni években a jobboldali újságírással szemben fogalmazódhatott meg a jogos kritika, ma érvényes ez a baloldali újságírásra is. A jobboldali média állítólagos mai fölényével szemben nem az a hatékony stratégia, ha ezúttal a baloldal kívánja megteremteni az általa manapság hiányolt médiaegyensúlyt. Ajánlatos komolyan venni, hogy Horn Gyula 1994-ben választást tudott nyerni az akkor egyetlen közszolgálati csatorna miépes jellegű elfoglalása után. Egy baloldali médiaegységfront ezért ma nem mentheti meg Gyurcsány Ferenc székét. Ezt a széket csak a miniszterelnök mentheti meg."
Az állásfoglalás a Méltányosság Politikaelemző Központ honlapján olvasható teljes egészében>>>>

A kormány ne kísérletezgessen? Dehogynem!
 
"...a világ legnagyobb tévedése, hogy a kormányzásban ne lehetne kipróbálni új és új elemeket! A magyar politika egyik nagy rákfenéje a félelem minden újtól" - írja Csizmadia Ervin politkatudós "A kormányzás és az állampolgárok" című esszéjében. - "Holott az eszközközpontú kormányzás új és új kísérleteket jelent. A nyugat-európai kormányok ezer és egy ilyen kísérletet próbálnak ki, kezdve a munkanélkülivé váló, majd újra elhelyezkedő (de új munkahelyükön a réginél kevesebbet kereső) állampolgárok bérbiztosításától kezdve, a tanácskozó állampolgári gyűléseken át a gyermekek vagyonkezelési alapítványáig (hogy csak három példát említsek az ezernyi közül). Egyszer érdemes lenne valóban áttekinteni a tengernyi külföldi példát, és legalább kísérletet tenni annak megvitatására, hogy ezek közül mi jó és hasznosítható, és mi nem Magyarországon. Nem érv az, hogy a fejlett nyugati demokráciák mások és az ottani vívmányok nem ültethetők át magyar talajba. Ellenkezőleg: épp az okozza a problémát, hogy az ottani vívmányokat folyamatosan, de felületesen igyekeznek a magyar kormányok átültetni, s az ilyen kezdeményezések eleve torzóban maradnak, mert nem tudatosítják a magyar társadalomban a külföldi reformok lényegét: a kormányzati és az állampolgári eszközök folyamatos bővítését.
A nyugat-európai kormányzás lényege ugyanis, hogy folyamatosan bővíti egyrészt saját eszközeit a társadalmi anomáliák megoldására, másfelől azonban – ezzel párhuzamosan – a társadalom tagjait is új eszközök használatára ösztökéli saját sorsuk javítására. Magyarországon egyik sincs rendben; a kormány alig alkalmaz új eszközöket – ehelyett direktívákkal él és regulázza a társadalmat -, az állampolgárok pedig semmit nem tudnak a sokat emlegetett autonómiáról, sőt a jelenlegi kormányzást kifejezetten az eddig megszerzett eszközöktől való megfosztásként élik meg.  Új kormányzásfilozófiának még csak a körvonalai sem sejlenek fel! Enélkül pedig akár az MSZP kormányoz, akár egy Fidesz vezette koalíció, a hőn vágyott modernizálódáshoz aligha lehet közelebb jutni."
Csizmadia Ervin "A kormányzás és az állampolgárok" című írása a Méltányosság Politikaelemző Központ honlapján olvasható>>>>  

Stumpf és a Jud Süss

A Heti Válasz újságírója, Stumpf András - nem először - értetlenül áll a "balliberálisok" indulatai előtt. Ezúttal a Jud Süss című náci uszító film levetítői ellen indult eljáráson csodálkozik ( Stumpf A.: A Jud Süss ma is aktuális - csak nem úgy). Elárulja, hogy a film felkeltette az érdeklődését, majd: "Megtaláltam, s a hét végén meg is néztem itt, a gépemen.
Azóta még kevésbé értem, miért ne lehetne vetíteni, akár mozikban is, de főleg gimnáziumban, tanulóknak, vagy mondjuk a Filmmúzeumon. Az ugye aligha lepne meg bárkit is, hogy egy 44-ben készült náci propagandafilmben a „zsidókat" ábrázolják gonoszként. Én is erre számítottam, és részben persze így is van" - írja. (S.A. egyébként nyitott kapukat dönget - a Jud Süss vetítését megfelelő környezetben, szakértők kommentárjaival a filmet kezelő német alapítvány sem tartja botránynak - de ezen nem budapesti náci klubok gyűlöletfélóráit érti.)
S végül, Stumpf írásában jön a felismerés:
"Ami mégis meglepett, hogy a film ma is aktuális. Náci szempontból valójában nem is jó. Mert mivel is indul a történet? Karl Alexander trónra lépésével, és azzal, hogy gyorsan követet küld a gazdag zsidó kereskedő Süsshöz: ugyan adjon neki egy kis pénzt. (...)
A valódi negatív szereplő számomra tehát ő, a német herceg. Hiszen ő arra esküdött fel, hogy népét fogja szolgálni. Mégsem ezt teszi. Süss csupán saját érdekeit követi,..."
(...)
"Teljesen mindegy, hogy a befektető zsidó-e vagy sem. Sem így, sem úgy nem ő az igazi rosszfiú. A korrupt, gyenge, esküszegő herceg az.
Mondom én, hogy aktuális kis film ez a rendszerváltás utáni Magyarországon."

A Heti Válasz újságírója jól beletúrt a trágyába, és kiemelte belőle az "örök értéket" - vagy amit ő annak lát. A náci koncentrációs táborok legénységének szervezett vetítések azonban nem Karl Alexander történelmi szerepének elemzésével folytatódtak, hanem ártatlan foglyok megsemmisítésével. Erre szolgált a film - és a híradások szerint ezt pontosan értette a fővárosi "pinceklub" közönsége is...

„Piti tolvaj patkány” – MSZP-s képviselő levelét juttatta el a sajtóhoz egy 56-os emigráns, az amerikai légierő veterán alezredese

"Minősíthetetlen jelzőkkel illetett Török Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő egy az Egyesült Államokban élő ’56-os menekültet. A politikus egyebek mellett lefasisztázta, majd „piti tolvaj patkánynak” és pedofilnak nevezte Varju László volt politikai elítéltet egy elektronikus üzenetében" - írja a lap.

AZ MTI LAPSZEMLÉJE

Népszava: Nem költözik át Gyurcsány a Parlamentből az FVM-be

A korábbi tervek ellenére nem költözik ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az  Országgyűlés épületéből - írta pénteken a Népszava.
A lap úgy tudja, hogy a kabinet, miután levette a napirendről az új kormányzati negyed megépítésének tervét, az  agrártárca épületének Miniszterelnöki Hivatallá történő  átalakításáról is letett.
A Népszava idézte Veres János pénzügyminiszter hét eleji  kijelentését a kormányzati negyed végelszámolásáról szóló jelentés  kapcsán: "Az FVM épületével kapcsolatos átalakítás kérdése eldőlt.  Nem kerül rá sor". A lap szerint ez azt jelenti, jóllehet erről a  pénzügyminiszter nem beszélt, hogy "a kormányfő Parlamentből való  kiköltözésének régóta dédelgetett terve is lekerült a napirendről".
A Népszava felidézi, hogy az Országházzal szemben a budapesti  Kossuth téren álló Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium  épületébe a teljes felújítás után 2009-ben költözött volna át  Gyurcsány Ferenc. Ott tartották volna a tervek szerint a kormány  üléseit és ott működött volna a Miniszterelnöki Hivatal is.
Az FVM rekonstrukciójával összefüggő előkészítő-tervezési  munkákra eredetileg 200 millió forintot szántak, ebből eddig 15,6  millió forintot fizettek ki, az erre vonatkozó szerződés lezárásával  pedig várhatóan további 33 millió forint kifizetésére kerül sor - olvasható a lapban. (MTI)

Világgazdaság: Az MNB elnöke az új inflációs célról

A vállalatoknak meg kell találniuk az alkalmazkodási módokat a  megváltozott makrofeltételekhez, vagyis ahhoz, hogy az inflációs  nyomás mérséklődik, miközben az árfolyam erősödő pályán van -  fejtette ki a Világgazdaság pénteki számában megjelent interjújában  Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Az MNB elnöke a lapnak elmondta, jelenleg a versenyszektorban 9 százalék körüli béremelkedési ütemet mutatnak a  statisztikai adatok, miközben a jegybank 3 százalékra próbálja  leszorítani az inflációt. Szerinte alacsonyabb bérnövelésekkel is  lehetne alkalmazkodni, ám pillanatnyilag a gazdálkodók inkább  nagyobb béreket adnak és csökkentik a létszámot.
Simor András a lapnak nyilatkozva szólt arról is, hogy jelenleg  folynak az egyeztetések az inflációs cél újbóli kitűzéséről, s bízik  abban, hogy még augusztusban a nyilvánosság elé tudnak állni a  megállapodás részleteivel.
Fontos lenne - mondta az MNB-elnök a Világgazdaságnak -, ha a  kormány, a nemzeti bank és a gazdasági szereplők egy közös  inflációellenes politikát tudnának elfogadni, azért, hogy a lehető  legkevesebb áldozattal járjon az inflációcsökkentés.
Simor András a lapnak azt mondta, hogy az euró bevezetésének  céldátumáról 2009 első felében nyilatkozik. Rámutatott a  nyilatkozatban arra is, hogy a forint euróval szembeni árfolyama  újra a kelet-közép-európai devizákkal mozog együtt, ez az idei év elején még nem így volt. (MTI)

Magyar Nemzet: Szigorítja a kormány az internettámogatást

Leépítik a 2004 februárjában beindított közhálóprogramot, amelyet péntektől a  Baja Ferenc vezette elektronikus kormányzati központ felügyel a  Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium helyett - írta  pénteken a Magyar Nemzet.
A lap szerint más mellet a kistelepülések, a közösségi házak internethez való hozzáférését támogató projektben ezentúl nem  vehetnek részt a tízezer lakosnál nagyobb lélekszámú települések, de  megvonják azoktól a végpontoktól is a támogatást, ahol például egy  hónapja nem használták a világhálót. A Magyar Nemzet hivatkozik a  közháló hivatalos honlapján olvasható tájékoztatásra, amely szerint  a projekt "az utóbbi évek legnagyobb, több tíz milliárd forintos,  kormányzat által támogatott informatikai infrastruktúra-építési  programja, amely több mint 2500 településre jutott el."
A lap szerint a közelmúltban több közfelhasználó is megkapta a  közháló ügyfélszolgálatának körlevelét, amelyben arról  tájékoztatták, hogy a kabinet nem kívánja meghosszabbítani a  programra vonatkozó internettámogatási szerződéseket, a telepített  eszközök leszereléséről és elszállításáról a közhálóban részt vevő  szolgáltatók gondoskodnak.
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Magyar  Nemzetnek adott tájékoztatása szerint a megszüntetésre vonatkozó  elhatározás azokban az esetekben született, ahol a kedvezményezett  hosszabb ideje ki van kapcsolva, a szolgáltatást nem veszi igénybe.  A tízezer lakosnál nagyobb lélekszámú településeken is megszüntetik  a támogatást, mert itt általában több szolgáltató is nyújt széles sávú internetszolgáltatást. (MTI)

Magyar Nemzet: Magánosítanák a budapesti katonai helyőrségek étkeztetését

 Magántársaságoknak kívánják kiadni a budapesti katonai helyőrségek  étkeztetését - írta pénteken a Magyar Nemzet.
A lap birtokába került dokumentumok szerint a Honvédelmi Minisztérium (HM) kabinetfőnöke felülvizsgálatot rendelt el a  kiszervezés hatásainak vizsgálata érdekében az érintett laktanyákban  és minisztériumi objektumokban.
A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Mikita János  vezérkarifőnök-helyettes megbízása alapján hamarosan mind a tíz  katonai objektumban felmérést végez el az étkeztetés magánkézbe  adásának hatásairól a szaktárca tulajdonában lévő HM EI Zrt.. A  tanulmány elkészítésébe bevonnak külső társaságot is, az Erise Bt.-t.
A vizsgálatot a HM Balaton utcai épületén kívül elvégeznék a  tervek szerint többek között a szaktárca Lehel utcai és Schweidel  utcai objektumában, a Zách utcai, az Irinyi és a Petőfi laktanyában,  valamint az összhaderőnemi parancsnokság alárendeltségében lévő  mátyásföldi, Lehel utcai helyőrségben, illetve a honvédség Tünde  utcai egészségügyi kiképzőbázisán - írta a napilap. Ez a kiszervezés  a Magyar Nemzet értesülései szerint milliárdos üzletet jelenthet a külső cégeknek. (MTI)

Magyar Hírlap: Vesztegetés gyanúja miatt feljelentették a Montessori iskolát

Vesztegetés gyanúja miatt feljelentés érkezett ismeretlen tettes ellen a  Fővárosi Főügyészséghez a kőbányai Montessori Alapítványi Általános  Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola ügyében - írta pénteken a  Magyar Hírlap.
Csütörtökön érkezett meg a feljelentés a Fővárosi Főügyészséghez a kőbányai Montessori iskola ügyében, vesztegetés  miatt - tájékoztatta a lapot Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség  szóvivője. Hozzátette, az ügyészségnek három napja van arra, hogy  döntsön az ügy folytatásáról. Az iratok áttekintése után az  ügyészség elrendelheti, vagy elutasíthatja a nyomozást, illetve  feljelentés-kiegészítést kérhet.
A lap úgy tudja, az Oktatási Hivatal tett bejelentést, mert az  intézménynél folytatott vizsgálat során a szülők azt állították,  hogy pénzért lehetett osztályzatokat vásárolni. A pedagógusok  viszont kijelentették, a szülők kínáltak nekik pénzt, hogy  átsegítsék gyerekeiket az érettségi vizsgán. Az idén a hét  érettségiző diák közül csak ketten szereztek érettségi  bizonyítványt, egyikük Gyurcsány Péter (Gyurcsány Ferenc  miniszterelnök fia) volt - olvasható a Magyar Hírlapban.
Az Oktatási Hivatal elnöke, Bakonyi László a lapnak elmondta,  hogy az iskola ellenőrzése során merült fel a bűncselekmény gyanúja.  Közölte a Magyar Hírlappal, hogy a hivatal feljelentést tesz a  számviteli fegyelem megsértése miatt a Fővárosi Főügyészségen, mert  a szülők elmondása szerint az intézmény nem adott nyugtát arról,  hogy átvette a tandíjat. Hozzátette: az elhangzott kijelentések  miatt valamennyi dokumentumot átadták az ügyészségnek, hogy kiderüljön, történtek-e más bűncselekmények is. (MTI)