Ellentmondó, mára részben tisztázott információk láttak napvilágot a Ferencvárosban, hétfőn egy építkezésen talált óriásbombáról.
Hasonló bombaorrok
Sokáig azt sem lehetett tudni, hogy a földbe, vagy mint más hírek szóltak róla, betonba fúródott-e a szerkezet, amelynek hatástalanítása miatt 15 ezer embert telepítettek ki kedden a hatóságok. Mint kiderült, előbb angolszásznak hitt, valójában németnek bizonyult óriásbombát évtizedekkel ezelőtt szétszerelték.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kormány nevében köszönetét fejezte ki a kitelepítetteknek a türelemért, a hatóságoknak pedig a felkészültségért, a polgárok biztonságának szavatolásáért a főváros IX. kerületében talált második világháborús bombával kapcsolatban. A kormányfő úgy fogalmazott: köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik felelősséggel és türelemmel viselték a második világháborús robbanószerkezetek miatti kényelmetlenségeket. Hozzátette: valamennyi magyar polgár nevében köszöni a Magyar Honvédség, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a tűzoltóság, a rendőrség és a polgárőrség, az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, valamint az ÁNTSZ szakembereinek és valamennyi, a munkálatokban részt vevő embernek az áldozatos munkát, amivel szavatolták a polgárok biztonságát.
Egy nevének elhallgatását kérő, az MTI által mestertűzszerésznek nevezett szakértő a bizonytalanságot azzal magyarázta, hogy a szerkezet egy része nem volt látható. Azt mondta: a földben talált bomba típusát, a vasköpenyen elhelyezett feliratokról, színekről és persze az alakjáról, a hegesztésekről, a függesztőszemről lehet megállapítani, de csak akkor, ha már "kibontották" a földből. Az, hogy húzott vagy öntött-e a bombatest, hogy a hegesztés varrata milyen kidolgozottságú, segít a tűzszerészeknek azonosítani a bombát. A feliratok lekop-tak az évtizedek óta rozsdásodó szerkezetekről. A tűzszerésznek azonban ismernie kell a gyártás technológiáját is a hatástalanításhoz, ehhez viszonylag pontos rajzok állnak rendelkezésükre - tette hozzá.
Mint mondta, az angolszász és a német típusú, szerkezetek egyes típusainak "orra" nagyon hasonlított egymásra. Ez a hasonlóság okozhatta, hogy eleinte angolszásznak gondolták a szerkezetet.
Az InfoRádiónak nyilatkozó Ungváry Krisztián történész úgy vélte, vélhetően nem ledobták, hanem a helyszínre szállították a német bombát. A németek szerinte nem bombázták Budapestet, tárgyak felrobbantására viszont használták az alkalmas robbanótesteket. 1945-ben megelégedtek azzal, hogy hatástalanították a bombatesteket, és bedobálták őket valami gödörbe. Így nem készült semmiféle felmérés ezekről - fejtette ki. Megjegyezte, hogy később, a negyvenes évek végétől már minden bombát elszállítottak a tűzszerészek.
Balogh Zoltán biztonsági szakértő szerint egy vizsgálattal megállapítható lett volna, hogy az építkezésen talált bomba valójában rozsdás veszélytelen vasdarab. Az ultrahangos vizsgálati eljárás a tűzszerészrobot alapképességei közé tartozik - fejtette ki a Magyar Nemzet című lapnak -, de egy iparban használt üregvizsgálóval is nagy biztonsággal eldönthető lett volna, hogy a bombatest tartalmaz-e töltetet - vélekedett.
Csak a nyolc órát igénybe vevő kitelepítés után szabadították ki a fővárosi építkezésen talált előbb angolszásznak hitt, majd mint kiderült, német eredetű "háborús emléket"
