A legtöbb felsőoktatási intézményben a sikeres felvételiről szóló értesítőkkel együtt postázzák a kollégiumi jelentkezési lapokat is. A lakhatási lehetőségek azonban minden intézménynél különbözőek. A közös főzőhelyiség, a mosókonyha, a tévészoba napjainkban szinte alapkövetelmény, de a szobánkénti zuhanyozó és WC már luxusnak számít. Az árak havonta 7000 forinttól egészen 23 000 forintig terjedhetnek.

Az egyetemek többségénél a hallgatók az úgynevezett PPP-konstrukcióval készült és a "régi" kollégiumok közül választhatnak. A magántőke bevonásával felújított egy-, két- és háromágyas szobák azonban jóval drágábbak hagyományos társaiknál. Mindez persze nem meglepő, hiszen ezek a kollégiumok sok esetben szállodai (vagy legalábbis albérletben megszokott) színvonalat biztosítanak az ott lakóknak.

A helyzet a Budapesti Kommunikációs Főiskolán a "legegyszerűbb", az intézmény ugyanis - bár tervbe van véve - egyelőre nem rendelkezik saját kollégiummal. A diákok a hallgatói önkormányzat irodájánál kihelyezett hirdetőtáblán tájékozódhatnak az albérlet lehetőségekről.

Persze az ilyen eset ritka, hiszen az egyetemek többsége igyekszik megoldani diákjai elszállásolását - különösen vidéken. Férőhelyre valamennyi államilag finanszírozott, nappali tagozatos képzésre felvett hallgató pályázhat. A döntésnél legfőképp a szociális helyzet a mérvadó, de általában figyelembe veszik a lakóhely és az iskola közti távolságot, felsőbb éveseknél pedig a tanulmányi eredményt és a kulturális, sport- és közösségi tevékenységeket is.

Néhány intézményben - mint például a Szegedi Tudományegyetemen is - működnek úgynevezett prémiumkollégiumok. A kétszemélyes szobákba a kimagaslóan jó tanulmányi eredményt elért hallgatók kerülhetnek be. A fiatalokat csocsóasztalok, számítógépek várják, és szakmai kirándulásokat is szerveznek nekik.

Ugyancsak könnyű helyzetben vannak, akik a katonai pályát választják. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen valamennyi hallgatónak jut kollégiumi szoba. A civil és hivatásos állományba került tanulók között azonban itt is van némi különbség: előbbieknek például fizetniük kell a szállásért. Emellett a "hivatásos" hallgatóknak komoly szabályokat kell betartaniuk: maguk takarítják a körletüket (szobáikat), a közös helyiségeket és az épületet is csak engedéllyel hagyhatják el.

Azok a hallgatók, akik nem nyernek kollégiumi felvételt, az elmúlt években igényelhettek lakhatási hozzájárulást. Ezt a támogatási formát azonban a legutóbbi törvénymódosítás alkalmával beolvasztották a szociális ösztöndíjak keretébe.

Az albérletbe költözők tehát csak magukra (és szüleikre) számíthatnak. Egy-egy lakás bérleti díja rendkívül változó, hiszen sok tényezőt kell figyelembe venni: milyen a lakás felszereltsége, hányan férnek el benne kényelmesen, hol található az épület? Vidéken havonta (rezsi nélkül) akár már 10 000 forintért is ellakhat egy fiatal, a fővárosban némiképp magasabb az összeg, a határ pedig a csillagos ég.

A szálláskeresés megkönynyítéséhez a legtöbb felsőoktatási intézmény a már a kommunikációs főiskolánál is említett módszert alkalmazza: az érdeklődők az intézményekben kihelyezett hirdetőtáblákon tájékozódhatnak a lehetőségekről, de van, ahol interneten elérhető számítógépes adatbázis is működik.

Szoba az ELTE Ajtósi Dürer sori kollégiumában Budapesten