Szén-dioxid-kereskedelmi potyapénzek

A rendszer lényege röviden az, hogy a fejlett országok gyárai, ahelyett, hogy otthon, saját üzemeikben csökkentenék a szén-dioxid-kibocsátást, olcsóbban megúszhatják a dolgot azzal, hogy ún. CDM-projektek keretében kibocsátáscsökkentési "krediteket" vásárolnak, amellyel fejlődő országokban lévő gyárak környezetvédelmi beruházásaihoz járulnak hozzá. A vásárló így olcsóbban elérheti kibocsátási céljait, miközben a fejlett országok is részei lesznek a klímaváltozás elleni küzdelemnek. Az elképzelés azonban csak akkor működik, ha a szénkibocsátási egységek valódi, pótlólagos emissziócsökkentést eredményeznek.

"Van egy eljárásrendünk, ami működőképes, de nem tökéletes" - nyilatkozta Yvo de Boer, az ENSZ éghajlat-változási Keretegyezményének főtitkára. Ahhoz ugyanis, hogy egy üzem megkapja a minősítést, olyan programot kell bemutatnia, ami többletkibocsátás-csökkentést eredményez, és nem jöhetne létre a sokat érő CDM-kreditek nélkül. A folyamat kulcsszava a többlet, az ún. addicionalitás.

A BBC vizsgálatai során ugyanakkor kiderült, hogy India legnagyobb, basmati rizsexportőre 5 millió dollárt költött egy biomassza-generátorra, amellyel az eredeti dízelüzemű generátort kiváltotta. Az üzem már a regisztrációs folyamat végén jár, amellyel évi több százezer dollárt érő szén-dioxid-kibocsátási egységet kapnának a CDM-mechanizmus révén. Csakhogy a gyár egyik vezető mérnöke, Manoj Saxena szerint a biomassza-generátort, ami a hulladékként keletkező rizshéjjal működik, akkor is üzembe helyezték volna, ha nincs CDM-támogatás.

Ugyancsak égből pottyant ajándékként kapott évi 50-60 millió dollár értékű kreditet egy vegyipari vállalat azért, hogy a melléktermékként keletkező halokarbongázt eltávolítsa. A HFC23 nevű vegyület hűtők és légkondicionálók hűtőfolyadékának gyártásakor keletkezik.

A légkörbe kerülve a szén-dioxidnál 12 000-szer erősebb üvegházhatású gáz eltávolítása viszonylag olcsó és egyszerű: el kell égetni egy égetőműben. Az SFR nevű nagyvállalat rajathani üzemét fel is szerelte egy ilyen égetővel. Nem árulták el, hogy mennyibe került a beruházás, de a becslések szerint nagyságrendekkel kevesebbe, mint amennyit az érte kapott kibocsátási egységek érnek. A tíz évre várhatóan befolyó mintegy 500 millió dollár gigantikus pénz Indiában.

Az ENSZ felelőse, De Boer védeni próbálta az óriási kifizetéseket. Véleménye szerint örülhetünk, hogy a kiotói egyezmény nyomán végre beindult egy piaci mechanizmus, ami érdekeltté teszi a gyárakat a környezetvédelemben. "A fejlődő országokban egyáltalán nem volt semmi ösztönző rendszer a CDM-en kívül" - érvel De Boer. Ezt azonban az említett vegyipari cég szóvivőjének mondata élből cáfolja: Egyébként is megcsináltuk volna - jelentette ki Mukund Triverdy, az SFR szóvivője.

A harmadik vizsgált beruházás egy nagy vízenergia-projekt volt az észak-indiai Himalchal Pradeshben. Itt is erősen vitatott, hogy a projekt valóban megérdemli-e az addicionalitás minősítését, mellyel szénkibocsátási egységekhez, és így dollármilliókhoz juthat.

A CDM működése révén mára több mint 1000 program nyerte el a minősítést, és további 3000 vár elbírálásra, a kiadott szénkibocsátási egységek értéke pedig évi 10 milliárd dollár körül jár.

Önmagában örvendetes, hogy a fejlett államok felől pénz áramlik a fejlődő országokba. Az azonban nem egyértelmű, hogy a CDM-mechanizmus valóban hozzájárul-e az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Kínai erőmű - a kvótaüzlet nélkül is korszerűsítenének?
Kínai erőmű - a kvótaüzlet nélkül is korszerűsítenének?
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.