Tavaly, a 120+24 pontos felvételi rendszerben nemegyszer előfordult, hogy harminc-hatvan jelentkezőnek is azonos volt a pontszáma; ha történetesen mindannyiuk felvételére nem volt elég az intézmény kapacitása, akkor a "rendszer" egyetlen diákot sem vett fel, és magasabban húzta meg a ponthatárt. Az így szabadon maradt helyekre azonban nem juthattak be a vidéki főiskolák egyébként kiválóan felvételiző első helyes jelentkezői, mert alatta maradtak a rendszer által meghúzott ponthatárnak. Ez okozta a tavalyi feszültségek zömét - mondta lapunknak Manherz Károly államtitkár. Az idén az eredményeket nézve a mezőny jobban széthúzódott. Hiába jelölték meg most is sokan első helyen a nagy intézményeket, a szórtabb pontszámoknak köszönhetően az "eredményoszlopban" is szétszóródtak az egyazon intézményt megjelölő diákok, jutott tehát hallgató a vidéki iskoláknak is.

További segítséget jelent, hogy a kormány döntése nyomán a felsőfokú szakképzés - amúgy rendre kihasználatlan - keretszámaiból átcsoportosíthatnak helyeket az államilag támogatott főiskolai-egyetemi képzésbe. Elsősorban a vidéken is keresett gazdasági jellegű alapképzések, ezeken belül is a műszaki, az informatikai és az agrárterületek kaptak 50, 100, 150 plusz helyet.

A szakállamtitkár problémásnak nevezte ugyanakkor, hogy 14-15 felsőoktatási intézménybe 160-190 pont közötti eredménnyel is be lehetett jutni (az abszolút alsó határ a 160 pont). Egyes helyeken 400 pont feletti az államilag támogatott képzés ponthatára, míg ugyanott a költségtérítésesé csak 180 pont. - Az intézmények megtehetnék, hogy 180 pont alatt senkit nem vesznek fel, de az idén egyetlen főiskola vagy egyetem sem jelezte ezt a szándékát - mondta az államtitkár, utalva az okokra is. Egyrészt az iskoláknak fontos a minél magasabb hallgatói létszám elérése, másrészt egyes területekre, például az informatikusképzésbe olyan kevesen jelentkeztek, hogy nem nagyon volt kiből válogatni.

- A múlt év sokkolta a nem budapesti intézményeket. A mostani viszont a főiskoláknál és az egyetemeknél is kedvezőbben alakult. Annak ellenére, hogy kevesebb hallgató jelentkezett, jobbnak tűnik a megoszlás - szögezte le Magda Sándor, a rektori konferencia főiskolai tagozatának elnöke, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora. Magda úgy látja: a rendszer finomhangolását folytatni kell, regionális szempontokat is figyelembe véve. Nem lehet, hogy például a turizmus- és vendéglátásképzés zöme Budapesten koncentrálódjon, ugyanez igaz a jogászképzésre is -, ám az igazi összehangoláshoz törvénymódosítást lát szükségesnek az ősz folyamán.

Kérdésünkre, hogy a kormány döntése nem jelenti-e a bejelentett szigor puhulását - eszerint a hallgatók választásai döntenek az intézmények jövőjéről, a kevéssé eredményesek megszűnéséről -, Magda Sándor úgy reagált: öt éven belül ezzel együtt is meg fog szűnni a hazai felsőoktatási intézmények 15-20 százaléka, jelentkezők, hallgatók híján ugyanis elhalnak ezek az intézmények. - Ahol nincs hallgató, ezután sem lesz, ahol harminc hallgató van, azt támogathatom bárhogyan - érvel, hozzátéve, az iskolák jövőjét a profiljuk is nagymértékben meghatározza. Meglátása szerint az ország nem tarthat el hat nagy egyetemnél többet - ide kell összpontosulnia a kutatás-fejlesztésnek, az innovációnak és a tudományos képzésnek. A térségi college-okban pedig "szakmát" kell oktatni.