Túl kevés a mérnök Magyarországon, nem jogászokat és bölcsészeket, hanem műszaki, természettudományos szakembereket kellene képezni - évek óta ezt mondják szakemberek. A változás el is indult: a tíz legtöbb hallgatót felvett szak közt három mérnöki is van.

Így, aki mérnöknek jelentkezett, akár a minimális, 160 pont körüli eredménnyel is bekerülhetett egyetemre. Ha valaki például mérnök-informatikus akar lenni, hat helyre már alig több mint 160 ponttal felvették. (Igaz, ha a Budapesti Műszaki Egyetemen akar tanulni, akkor 366 pontot kellett teljesítenie a 480-ból.)

Ezzel szemben a gazdasági szakokra majdnem mindenhol 300-400 pont kellett, a Budapesti Corvinus Egyetem államilag támogatott nemzetközi gazdálkodás alapszakára a legtöbb: 475 pont.

Cservenyák Tamás, karrier-tanácsadó szerint a gondolkodáson nehezebb változtatni, mint a keretszámokon. Azt mondja, hogy a legtöbb diák még mindig három pályában gondolkodik: közgazdász, jogász vagy kommunikáció szakos szeretne lenni.

A tanácsadó sajnálja, hogy "a piac ellen mozognak az emberek", mert így a legtehetségesebb diákok, akik a magas pontszám ellenére bejutottak, olyan szakmákat tanulnak, amelyekre nincs kereslet. Mert a piac telített: jó céghez csak a legjobb egyetemen végzett, legtehetségesebb közgazdászok kerülhetnek be.

Cservenyák Tamás szerint egyrészt jó, hogy több diák tanul mérnöknek, mert most jó nevű cégekhez is alig találnak például gépészmérnököt. Aggasztónak találja ugyanakkor, hogy minimális pontszámmal is be lehet kerülni, mert fennáll a veszélye, hogy ezek a hallgatók nem jutnak el a diplomáig.

- A műszaki felsőoktatásból könnyű kihullani, így előfordulhat, hogy a végső cél, a több jól képzett mérnök a piacon, nem valósul meg - mondja.

- Egy biztos: a műszaki egyetemek, főiskolák óriási kihívás előtt állnak - állítja Gábor Kálmán oktatáskutató. Szerinte mindenképpen módosítaniuk kell a képzésükön, hogy ne bukjanak ki tömegével az újonnan felvett mérnökhallgatók.

A kutató szerint megoldás lehet, ha beiktatnak egy felkészítő szakaszt az első év elején, hogy pótolják a diákok esetleges hiányosságait. Gábor Kálmán szerint az is hasznos lenne, ha felsőfokú szakképzési helyeket hoznának létre azoknak, akik túl nehéznek találják az egyetemi követelményeket. Azt mondja, hogy a tanárképzésben is valami hasonló történt: könynyű volt a bejutás, rosszabb képességű diákok is bekerültek, "lepusztult" a képzés. Most viszont, például Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, egyre népszerűbb a felsőfokú szakképzés, egyre többen választják, és esetleg ezután tanulnak tovább.

Hosszú távon azonban a középiskolai képzés átalakítása jelentheti a megoldást, mert önmagában az egyetemi keretszámok változtatása nem segít - állítja Gábor Kálmán. Szerinte az egyetemek megkezdték az átállást a tömegképzésre, de a középiskolák nem. Különösen, ami a természettudományos tárgyak oktatását illeti. - A tömegképzés praktikus tudást követel, de még mindig az elmélet dominál - állítja. - A friss diplomás mérnökök tudása sokszor már most sem felel meg a cégeknek - mondja Papp László, a Magyar Mérnökhallgatók Egyesületének elnöke. Mivel még kevés a mérnök a piacon, a diplomások el tudnak helyezkedni, de nemegyszer utólagos képzésre van szükségük. Ezeket a cégek tartják, mert csak ezután tudják megfelelően használni mérnökeiket.

Papp László szerint is szükség van az egyetemi, főiskolai képzés átalakítására, mert a mostani 30-40 fős gyakorlatokon nem mindig szerezhető piacképes tudás. Ez a helyzet pedig csak romlik a hallgatói létszám növekedésével.

"A gondolkodáson nehezebb változtatni mint a keretszámokon"