Kordos László professzor elmondta: szerdán egy nőstény Anapithecus hernyaki emberszabású majom alsó állkapcsa került elő 14 foggal, két darabban.

Mint mondta, magyar részről ő, mint a kutatás vezetője, illetve David R. Begun, a Torontói Egyetem paleoantropológus professzora, kanadai kutatásvezető rendkívül elégedettek az idei ásatások eredményeivel, ugyanis a két Anapithecus-állkapocs mellett számos érdekes ősmaradvány is gazdagítja a világhírű rudabányai leletek sorát. Világviszonylatban is egyedülálló egy ilyen komplett lelet. Rudabánya e tekintetben olyan értékes lelőhely, amely "elkényezteti" a tudósokat.

Arról is beszámolt, hogy 37 éve zajlanak a borsodi település térségében az ásatások és szinte valamennyi alkalommal jelentős és értékes leletanyagokat találtak. Eddig a terület mintegy hatvan százalékát kutatták át, arra törekedtek, hogy minél kevesebbet mozgassanak meg a földből, és a lehető legtöbb információt megkapják. A tervek szerint jövőre tovább folytatják a munkát.

Kordos László pénteken tájékoztatott arról, hogy rendkívüli jelentőségű lelet - az Anapithecus hernyaki emberszabású majom kétoldali felső állcsontja mindkét oldalon 6-6 foggal - került elő Rudabányán, ahol magyar-kanadai expedíció végez ásatásokat. Mint elmondta, Rudabányán, az emberré válás 10 millió évvel ezelőtti időszakában közel száz ősállat között két ősmajomfaj is élt: a Rudapithecus hungaricus, amelyből később 6-8 millió évvel ezelőtt kialakulhatott az emberhez, valamint a csimpánzhoz és a gorillához vezető leszármazási vonal, valamint a rejtélyes Anapithecus hernyaki. Magyarázata szerint Rudabánya az adott időszakból a világ leggazdagabb lelőhelye.

A mindössze 18 x 20 méteres terület, ahol 1971 óta végeznek ásatásokat, egykor mély völgy volt, egy szurdokszerű mocsár, ahová a trópusi esők alkalmával a víz lemosta az elhullott állatok tetemeit, s ezek egy helyen megőrződtek. Ezért ilyen gazdag a lelőhely, eddig 250 lelet került elő, köztük abszolút világszenzációsak is akadtak - mondta korábban az igazgató. (MTI)