Miniszterelnökként Horn Gyula állított le egy Draskovics Tibor pénzügyminisztériumi közigazgatási államtitkár elleni nyomozást, jelentette ki a hvg.hu-nak adott, tegnap megjelent interjújában Kiss Ernő nyugalmazott rendőr dandártábornok. Draskovics, aki ma az igazságügyi és rendészeti tárca vezetője, állítólag helyettes államtitkárán, Csobánczy Péteren keresztül kívánta elérni, hogy a vám- és pénzügyőrség jelentősen csökkentse egy 83 milliós bírság összegét. A büntetést 1995-ben a Kuwait Petroleum Hungary Ltd.-re (Q8) szabták ki, mert jövedéki engedély nélkül forgalmazott üzemanyagot. Első körben százezer forint bírságot állapítottak meg, ám az ÁSZ elnöke a Legfőbb Ügyészséghez fordult, és a bírság összegét a legfőbb ügyész helyettesének kezdeményezésére emelték fel.

A cég ezután bírósághoz fordult, ugyanakkor felügyeleti intézkedést kért a vámhatóság felettes szervétől, a Pénzügyminisztériumtól. Draskovics a kifogást megalapozottnak találta, és Csobánczy valószínűleg az ő utasítására hívta fel a vám- és pénzügyőrség figyelmét arra, hogy egy VPOP-állásfoglalás alapján csak százezer forintnyi bírságot kell kiszabni. 1996 áprilisában módosították is a határozatot, ám ekkor már Györgyi Kálmán akkori legfőbb ügyész óvta meg a döntést. Medgyessy Péter egykori pénzügyminiszter az óvásnak helyt adott, és vizsgálatot is elrendelt, ám az ügynek nem volt személyi konzekvenciája.

Tagadhatatlan a tárca felelőssége abban, hogy "nem reagált kellő körültekintéssel a jogalkalmazás problémáira" - ismerte el Medgyessy a legfőbb ügyészhez írott levelében. Tulajdonképpen az volt a kérdés, hogy mekkora bírságot szabjanak ki abban az esetben, ha egy cég már a jövedéki engedély kiadása előtt megkezdi az üzemanyag-forgalmazást, de az adókat szabályosan befizeti, tehát nem károsít meg senkit. Medgyessy utóbb maga is úgy nyilatkozott, hogy ilyen esetben túlzónak tartja a több tízmilliós bírságot, hiszen nem akart csalni senki.

Kiss Ernő tegnapi nyilatkozatában hangsúlyozta: felmerült a gyanú, hogy a két vezető hatalmával visszaélve érte el a büntetés mérséklését, és ezért indult a titkos nyomozás. Erről a belügyminiszter és az országos főkapitány jelenlétében Horn Gyulának is jelentést tett, majd az akkori kormányfő - már négyszemközt - azt kérte, hogy állítsák le a "hézag-akciót" - emlékszik vissza a tábornok. Kiss szerint nyilván nem akartak a Tocsik-ügy mellé még egy botrányt.

Draskovics szerepére elsőként az Országgyűlés olajbizottsága derített fényt 2000-ben. Ennek következménye nem lett.

Tavaly a rendőrség több, az olajügyek nyomozásával kapcsolatos, korábban titkos dokumentumot közzétett, és ezek között a Draskovics és Csobánczy ellen folytatott titkos nyomozás iratait is nyilvánosságra hozták, bár a neveket kitörölték. Ezekből kiderült, hogy hivatali visszaélés gyanúja merült fel, ám azt nem találták bizonyítottnak, így az eljárást megszüntették.

Draskovics tegnapi közleményében ismét leszögezte: a cég nem okozott kárt senkinek, és csupán bírság mértékére vonatkozó jogértelmezési vitáról volt szó, amelynek a végére a parlament egy törvénymódosítással tett pontot. (Ötszázezer forintra csökkentették az ilyen esetben kiszabható büntetés maximumát. - a szerk.) A cikk szerinte súlyosan sértő, alaptalan rágalmakat és sejtetéseket tartalmaz, ezért haladéktalanul megteszi a szükséges jogi lépéseket. A miniszter bízik abban is, hogy Kiss Ernővel kapcsolatban rövidesen kiderül: "miért éppen most, egy ellene folyamatban levő büntetőeljárás, és a volt miniszterelnök közismerten súlyos betegsége közepette" hozakodott elő a tizenkét éves történettel.

Emlékezetes, hogy a tábornokot ittas járművezetéssel és a hatóság félrevezetésével vádolják, mert tavaly novemberben több gépkocsit összetört, majd az autóját lezárta, és elhagyta a helyszínt. Utóbb azt állította, hogy a kocsiját ellopták, és azt egy "alteregója" vezethette.