- Mindannyian értjük, hogy ma Magyarországon a szociális kiszolgáltatottsággal egyidejűleg megjelent az "eszközrendszer", amely kihasználja a védtelen embereket. Erre valamilyen megoldást találni kell. Egy éve már felvetődött egy úgynevezett "szegények bankja" létrehozása - nyilatkozta nemrégiben egy televíziós interjúban Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója. A szocialisták képviselőcsoportja korábban már kérte a kormánytól, hogy minél hamarabb dolgozzon ki egy javaslatot "a szegényeken élősködő falusi uzsorakamat" megelőzésére és felszámolására. A szocialisták nem csak a rendőri fellépés megerősítésére gondoltak, hanem egy olyan hitelrendszer kidolgozására, amely garantáltan alacsony kamatokkal, adott esetben a szociális támogatással, mint garanciával működik.

A Népszabadság információi szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban jelenleg a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által kidolgozott koncepció tanulmányozása folyik, s ezzel párhuzamosan a szociális kölcsön- és mikrohitelnyújtás tervezetének kialakításán dolgoznak. A szociális tárca közlése szerint a szegényebbek számára vállalkozásra használható mikrohitelt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány nyújthatna. A hitelek odaítéléséről a mikrohitelbizottság döntene, amelyekben részt vennének az önkormányzatok képviselői, akik a hitelfelvevőknek a közfoglalkoztatásba való bevonással megkönnyíthetnék a törlesztést is. A tervek szerint 2009-től felvehető kedvezményes kölcsön kamata a kezelési költségeket fedezné.

Ami az egyének támogatását illeti: úgy tudjuk, a szociális tárcánál arra vonatkozóan is készülnek hatástanulmányok, hogy a bangladesi úgynevezett "Szegények Bankja" modellt miként lehetne átültetni a magyar viszonyokra. Az eredeti koncepció ugyanis azt feltételezi, hogy öt-tízfős csoportok vállalnak kezességet egymásért, és segítenek is egymásnak, a sorban következő személy pedig csak akkor juthat hitelhez, ha az előző már visszafizette kölcsönét. Kérdés, hogy ilyenfajta közösségek Magyarországon, azon belül is a szegényebb régiókban képesek és készek-e öszszeállni.

Az úgynevezett "szegények bankját" a bangladesi Muhamad Junusz hívta életre a hetvenes években; ezért és a Grameen (Vidéki) Bank sikerre viteléért két éve Nobel-békedíjjal jutalmazták. A pénzintézet szegény és szociálisan hátrányos helyzetű embereknek ad hitelt: a legtöbb esetben nullaszázalékos kamatra. A bank vezérigazgatója, M. Shahjahan korábban azt nyilatkozta, hogy jelenleg 7,1 millió ügyfelük van; a hagyományos banki feltételek mellett egyikük sem jutna kölcsönhöz. Négyféle kamatlábat alkalmaznak: a legmagasabb, húszszázalékos kulcs bevételeiből fedezik például a mikrohitelek kezelési költségeit. A szegények bankjának egyik legfontosabb intézkedése, hogy az alacsony összegű kölcsönök mellé tanácsadást és folyamatos ellenőrzést is kapnak az ügyfelek. Átlagosan a kilencven százalékuk előírásszerűen törleszti a hitelét. Shahjahan a lapinterjúban azt mondta: Magyarországon is mélyül a szakadék a gazdag és szegény rétegek közt. "Azokon a magánembereken, valamint mikro- és kisvállalkozásokon, amelyek erőfeszítéseik ellenére sem tudnak a bankoktól hitelt kapni, már kis összegű kölcsön is sokat tudna segíteni" - fogalmazott a Magyar Nemzetnek a Grameen Bank vezérigazgatója.

Az uzsorakamattal, illetve a szociális hátrányban lévő rétegek financiális kizsákmányolásával egyébként Kondorosi Ferenc kormánybiztos is foglalkozik. Magyarországon növekszik a lakosság eladósodottsága, a felmondott hitelszerződések száma és túlságosan magas a gyorskölcsönök THM-szintje (THM: teljes hiteldíjmutató). Ez elsősorban a kiszolgáltatott embereket sodorja nehéz helyzetbe, ezért a kormány azt vizsgálja: miként lehet a magas THM-szinteket leszorítani. A jogi szabályozást a kormány már módosította, akkor elsősorban a fogyasztókat megtévesztő hitelreklámok visszaszorítása érdekében. Folyamatban van a fogyasztói hitelről szóló új irányelv véglegesítése, amely részletes szabályokat fog meghatározni többek közt az ügyfelek tájékoztatására, a kölcsönökre vonatkozó THM megállapítására és az elállás lehetőségére. Továbbra is vizsgálják, milyen szigorítások, állami beavatkozások szükségesek - ezért a kormány a Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség illetékeseivel is tárgyal arról, miként maximalizálható a teljes hiteldíjmutató, azaz a THM. A jogszabályok szigorítása mellett a kormány határozott célja az is, hogy kialakítható legyen a lakosság magasabb szintű pénzügyi kultúrája és mindenki felelősen, a saját pénzügyi korlátait ismerve dönthessen hitelfelvételről.

Bambusztól a mikrohitelig
Muhammad Junusz 1976-ban alapította meg a Grameen Bankot, miután többévnyi közgazdaságtan-tanítás után hazatért az Egyesült Államokból. Bangladesi diákjaitól azt kérte, hogy tudják meg: mennyi pénzre lenne szüksége a chittagongi bambuszzsámoly-készítőknek ahhoz, hogy folytatni tudják a gyártást. Mindössze 27 dollár kellett volna az ipar folytatásához, mégsem kaptak ennyi kölcsönt egyetlen pénzintézettől sem. Junusznak

és kis összegű hiteljeinek köszönhetően végül mégsem kellett uzsoráshoz fordulniuk a bambuszfonóknak. A Grameen Bank azóta 5,7 milliárdnyi hitelt utalt ki a világ egyik legszegényebb országának számító Bangladesben. Közel 2300 fiókot tartanak fenn, 18 ezer alkalmazottal. A statisztikák szerint ügyfeleik több mint fele volt képes a kis kölcsönök segítségével a létminimum fölé emelkedni - legalábbis helyi mérce szerint.

Támogatás a kis- és középvállalatoknak

Nemcsak az egyéneket, de a kis- és középvállalkozásokat is sújtja, hogy képtelenek bekerülni a banki finanszírozás körébe. Ezen a problémán hivatott segíteni az Új Magyarország-mikrohitelprogram, amely az Európai Unió Jeremie (angolul: Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) alapjain nyugszik. A programnak köszönhetően idén a kis- és középvállalkozások akár egy napon belül hozzájuthatnak a szükséges kölcsönösszeghez, méghozzá igen alacsony, mindössze 6,5 százalékos kamattal. Az Új Magyarország fejlesztési tervben erre 83 milliárd forintot különítettek el. (Sz. T. L.)

A segély érkezésére várnak Tiszaburán, a postahivatal előtt