Négy és fél milliárd éves időutazás részesei lehetünk a Földünk felfedezése - az élő bolygó című, holnap megjelenő DVD-mellékletünk révén. Kontinensvándorlások, meteorit- becsapódások, vulkáni kitörések - ezek tették lakhatóvá bolygónkat.
Egy élő bolygó katasztrófái
További részletek a Népszabadság DVD-sorozatáról>>>>
A film alkotói szerint katasztrófák sorozata is hozzájárult ahhoz, hogy a Földön a ma tapasztalható gazdagságban burjánzik az élet. Az egész kaland négy és fél milliárd évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy Mars méretű bolygó a Földbe csapódott. A két test egybeforrt, majd lassan lehűlt a felszíne. A láva megszilárdult, idővel megjelentek a mérgező anyagokkal teli tengerek, amelyekből hamarosan vulkáni szigetek emelkedtek ki. A szilárd felszínt alkotó kőzetlemezek azonban a folyamatos mozgás miatt egymásnak ütköztek. Hegységek gyűrődtek a magasba, kontinensnyi felszínről húzódott vissza a víz. A Grand Canyon mélyén közel kétmilliárd éves kőzetek árulkodnak az akkori viszonyokról.
Háromszázmillió évvel ezelőtt újabb katasztrófa történt: két hatalmas földrész összeütközésével létrejött a Pangea nevű szuperkontinens. Közepén a mai Himalájánál jóval magasabb hegység keletkezett. Egyik oldalán csodálatosan gazdag élővilág, a másikon a Szaharánál tízszer nagyobb sivatag jött létre. A lemezek mozgása azóta is szakadatlanul tart.
Az Atlanti-óceán közel százmillió évvel ezelőtt jött létre, a Sziklás-hegység 70 millió éve gyűrődött fel. Hatvanötmillió éve egy aszteroida csapódott a földbe, elpusztítva az akkori világ urait, a dinoszauruszokat. Ki tudja mi történik, ha nincs ez a becsapódás? De volt, s így az új helyzethez legjobban alkalmazkodó emlősök kaptak esélyt. Köztük az ember, amely bár csak rövid ideje uralja a bolygót - vagy csak hiszi, hogy uralja -, de sokkal jobban átformálta azt, mint a százötvenmillió éven át egyeduralkodó dínók.
Jégkorszakok is formázták a felszínt, a legutóbbi eljegesedés tizenkétezer éve húzott a Föld harmadára jégsapkát. Alaszkában és másutt a vulkanizmus hoz újabb hegyeket, szigeteket létre. A Föld később sem nyugszik meg. Kétszázmillió év múlva újra egyesülnek a mai kontinensek, újabb szuperkontinenst hozva létre, amelynek a közepén nagy valószínűséggel ismét egy hatalmas hegység emelkedik ki.
A múlt ismeretében a jövő is egyértelműnek látszik, az ellenben már erősen kétséges, hogy miféle lények élnek majd. Állítólag a csótányoknak igen jók az esélyei. Az emberre csekély összeggel érdemes fogadni...
