A rendeletet a védelmi és a belügyminiszter hozta a kormány "biztonsági csomagterve" keretében. Hétfőtől 3 ezer katonát vezényelnek ki a rendőrökkel közös járőrökbe a nagyobb városok - Róma, Milánó, Nápoly és Palermo - központjába, a vasútállomásokra, a nagykövetségekhez, turisztikai látványosságokhoz és más, "érzékeny célpontokhoz" hat havi időtartamra, s ezt az időszakot újabb hat hónappal meg lehet majd toldani. További ezer katona segíti az illegális bevándorlók internáló táborainak az őrzését, főként a déli partokon.

Az intézkedés bírálói azt mondják, hogy Silvio Berlusconi jobboldali kormánya "biztonsági demagógiát" folytat, lépései csak a felszínt érintik, és vissza is vetheti az idegenforgalmat a "városok militarizálása". Szerintük a rendőrségi költségvetésének csökkentése helyett éppen őket kellene több forrással ellátni. Ráadásul a katonák fellépésének hatékonysága is megkérdőjelezhető.

"Egy katona még csak jegyzőkönyvet sem vehet fel" - mondta Antonio di Pietro ellenzéki képviselő. "Bebizonyítjuk ezzel, hogy elszántuk magunkat a polgárok félelmeinek megszüntetésére" - válaszolt erre Ignazio la Russa védelmi miniszter.

Az olasz kormány bevándorlási és kisebbségi politikája bírálatot váltott ki a Vatikánban, jogvédő körökben és egyes páneurópai testületekben, például az Európa Tanácsban is.

Járóka pártolja az ujjlenyomat-vételt

Az Európai Parlament roma származású magyar képviselője védelmébe vette az olasz kormánynak azt a döntését, amellyel Róma elrendelte, hogy vegyenek ujjlenyomatokat az illegális táborokban élő olaszországi romáktól. A Berlusconi-kormány lépése "jó szándékról" tanúskodik - mondta Járóka Lívia néppárti képviselő az Euractive.com portálon(az Európai Unió információs portálján) közzétett interjúban. Szerinte időszerűtlenné vált az Európai Parlamentnek az a követelése, hogy állítsák le az ujjlenyomatvételt, hiszen minden, Olaszországban élő személyre kiterjesztették az intézkedést, ezért már nem megkülönböztető jellegű.

Az olasz társadalomban sokan neheztelnek a romákra, akik az utóbbi években számos illegális tábort létesítettek olasz nagyvárosok peremterületein. Silvio Berlusconi nagymértékben épített választási kampányában erre az ellenérzésre.

Az EU-törvényhozók - jelentős többséggel meghozott határozatukban - elítélték nemrégiben az olaszországi ujjlenyomatvételt, faji és etnikai alapú diszkriminációként bélyegezve meg az intézkedést. Az Európa Tanács is kiadott egy nyilatkozatot, "fasiszta jellegű" intézkedésként ítélve el az eljárást.

A széles körű felháborodás láttán az olasz kormány módosította tervét, hogy leszerelje bírálóit. Az új terv értelmében 2010-től szerepelni fognak az ujjlenyomatok minden olasz állampolgár és olaszországi lakos személyi igazolványain. Az olasz parlament július 17-én szavazta meg a kormány ilyen értelmű törvényjavaslatát.

Járóka érvelése szerint azért szükséges az ujjlenyomatvétel, hogy személyazonosító okmánnyal lehessen ellátni azokat a bevándorlókat, köztük gyerekeket, akiknek nincs semmilyen személyi okmányuk. A képviselő úgy vélte: hosszú távon az lenne a romák integrálásának leghatékonyabb eszköze, ha több állást teremtenének a számukra, megélhetést biztosító fizetéssel. Ha állást kapnának, nemcsak az ő problémáik oldódnának meg, hanem még adófizető állampolgárokká is válnának - érvelt Járóka.

Ezzel összefüggésben elítélte egyes magyar önkormányzatok azon szándékát, hogy össze akarják kötni a szociális segélyeket közmunkák végzésével. Járóka Lívia bírálta az Európai Bizottságot is, mert az - megítélése szerint - elhanyagolta az utóbbi években a romák integrációjának kérdését. (MTI)