A brit diplomata egy vasárnapi újságcikkben azt írta: ezúttal nem kívülről fenyegeti veszély a többnemzetiségű országot, hanem belülről. Milorad Dodik, az állam területének 49 százalékát kitevő szerb rész, vagyis Srpska vezetője ugyanis szisztematikusan köztársaságának kiválásán munkálkodik.

Ashdown is elismeri, hogy nem egy új Karadzsiccsal van dolgunk. Dodik kormányfő távol tartotta magát az elmúlt napok nacionalista megnyilvánulásaitól, sőt örömét fejezte ki a letartóztatás miatt. Igaz, nem a múlt bűnei miatt, hanem mert így reményei szerint csökkenhet a vaskézzel vezetett országrészére nehezedő nyomás.

Dodik célja mindenki számára világos: a boszniai Szerb Köztársaság számára a daytoni békeszerződésben garantált autonómiát tovább szélesíteni. Bár az országrész hivatalos fővárosa (a bosnyák-horvát föderációhoz hasonlóan) Szarajevó, a szerb hivatalos szervek Banja Lukában építették fel székhelyeiket. Dodikék azon dolgoznak, hogy a függetlenség minél több jelképét vezessék be, és újabban saját külföldi kirendeltségek megnyitásán is gondolkodnak.

Ashdown úgy látja, koncepciója jelenleg csak a szerb félnek van. A kantonokra osztott bosnyák-horvát föderáció két nemzetisége egyelőre sodródik, vezetőik a múlt sebeivel és saját meggazdagodásukkal vannak elfoglalva. Közben a szerbek a hírek szerint már Montenegróban tanulmányozták, hogyan sikerült Podgoricának az elszakadás Szerbiától. Ha azonban Srpska vezetői lépnek, a horvátok is a kiválást választhatják. Az államtudat teljes hiányát minden utazó szabad szemmel láthatja: ortodox templomoknál kint lobog a szerb zászló, a mecseteknél a kék-sárga boszniai, míg Dubrovnik felé közeledve a horvát trikolór jelenik meg. Legalább a menekültek visszatelepülése elkezdődött. Még a szerb részen lévő Srebrenicába is visszatért számos bosnyák család. A kevés többnemzetiségű sikert félti most Ashdown a Szerb Köztársaság növekvő különállása miatt.

Az ország pedig képtelen megvédeni önmagát. Három államfővel ez nehéz is. Karadzsics elfogásának hírére Harisz Szilajdzsics, az elnöktanács bosnyák tagja - elégedettségének kinyilvánítása mellett - fontosnak tartotta elmondani, hogy Szlobodan Milosevics és Karadzsics régi terve, az önálló boszniai szerb állam megteremtésére még mindig fennmaradt. Banja Lukában azonnal visszautasították a bosnyákok régi követelését: köztársaságuk beolvasztását a föderáció szervezetébe.

- A boszniai Szerb Köztársaság erőszakra, tömegsírokra, nők szisztematikus meggyalázására és etnikai tisztogatásra épül - mondta egy osztrák napilapnak Bakir Izetbegovic, az első bosnyák elnök fia. A politikus szerint ez a véres múlt a következő években újra világossá válik mindenki előtt, ahogy Hágában pontról pontra felhozzák a vádakat Karadzsics ellen. Ha Izetbegovic nem is bízik abban, hogy ez a felismerés véget vethet a különállásnak, a szerbek elszakadási törekvését egy ideig fel fogja tartani.

Az Európai Uniónak lépnie kell - figyelmeztet Ashdown. Ahogy Chris Patten volt EU-biztos mondta: a Balkánon mindig megjátszották a reformokat, Brüsszel pedig eljátszotta, hogy hisz bennük. Ashdown szerint ezt a végzetes színjátékot már csak az unió folytatja Boszniában, reformok ugyanis évek óta nincsenek.

A mostari hidat az újjáépítés jelképének szánták, mégis a háborúra emlékeztet