Magyarországon évente mintegy 20-25 ezer ember hal meg hirtelen szívmegállás következtében, ami így az egyik leggyakoribb haláloknak tekinthető - átlagosan félóránként eltávozik valaki az élők sorából a szóban forgó kórkép miatt.
Szűrhető és szűrhetetlen szívhalálokok
A közvetlen kiváltó ok legtöbbször a koszorúér elzáródása következtében fellépő akut oxigénhiány, de baleset, ionháztartási zavar, a mellkasra mért erős ütés vagy túlzott megerőltetés is kiválthatja. Emellett öröklött tényezők is szerepet játszanak a kialakulásánál.
Az okok tehát meglehetősen szerteágazóak, ami a megelőzést, illetve a szűrést is összetett feladattá teszi. Berényi Tamás, a budapesti Szent Imre Kórház sürgősségi betegellátó centrumának vezetője szerint az érintettek mintegy 80 százalékánál a tünetcsoport koszorúér- eredetű - körükben a hagyományos szűrési módszerek alkalmasak a hirtelen szívhalál kockázatának jelzésére. Itt az életforma, kor, egyéb betegségek alapján történő válogatás az első lépés, ezt követik a laboratóriumi és "gépes" vizsgálatok, majd a sort a szív-CT és az angiográfia zárja. A nem koszorúér eredetű, 40 év alatti kockázati csoport számára egyelőre nincs rutinszűrés. A versenyszerűen sportolóknál a szervezetnek az extrém terhelés közben megváltozó pH-értéke, illetve az ennek következtében esetleg felboruló ionháztartás okozhat szívleállást. Ennek veszélyét mai ismereteink szerint elsősorban a korábban hasonló körülmények között előfordult rosszullétek jelezhetik a legmegbízhatóbban.
A sport, a szív és a hirtelen halál
Vérnyomás és szív. Mióta a terheléses EKG és a 24 órás ambuláns vérnyomás-monitorozás rutinvizsgá-lat, jól ismert, hogy sportteljesítmények alkalmával a vérnyomás felső értéke elérheti akár a 200 higanymillimétert - ez nem kóros, mivel a szív alkalmazkodásának egyik jele. Kórosak lehetnek viszont a 140/90-es értékek is, ha nyugalomban vagy kis terhelésre jelentősen megemelkednek. A magas vérnyomás tartósan terheli a szívet, ennek következményei ultrahanggal kimutathatóak. Ha egy sportolónak nem kezelt magas vérnyomása van, akkor ennek kedvezőtlen hatásai hozzáadódnak a szív sport okozta terheléséhez, ami hosszabb távon akár koszorúér-keringési zavarhoz, szívinfarktushoz is vezethet. Sport és szívhalál. Fel nem ismert veleszületett és szerzett szívbetegségek egyaránt okozhatnak szívhalált. A leggyakoribb veleszületett szívbetegség a szívizom-túltengéses szívizombántalom. Ez leggyakrabban a kamrák közötti sövény aszimmetrikus megnagyobbodása miatt okoz a főverőérbe kiáramlási problémát és elektromos zavarokat, amelyek gyakran kamrafibrillációhoz vezethetnek. Később jelentkező, de szintén genetikailag kódolt a kitágulásos, pangásos szívizombetegség. Ezt gyakran egy vírusbetegség - például felső légúti hurut - vagy tartós alkohol-, esetleg drogfogyasztás idézheti elő. Mindkét betegségnél a szív ultrahangvizsgálata pontos diagnózist ad. A szerzett szívbetegségek nagyobb részét alkotja a magas vérnyomás és az érelmeszesedés okozta, szívkoszorúér-betegség következtében fellépő szívinfarktus. Az okok felderítése összetett kardiológiai munkát igényel: szív-ultrahang- vizsgálaton túlmenően nyugalmi és terheléses EKG, nyaki ultrahangos érvizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok, esetleg 24 órás EKG vagy vérnyomás-monitorozás szükséges. Az EKG. A köztudatban az EKG vizsgálatot azonosítják a kardiológiai vizsgálattal. Holott a nyugalmi EKG-vizsgálat csupán olyan pillanatképet ad a szív működéséről, amelyből csak heveny állapotokban - infarktus vagy ritmuszavar esetén - állapítható meg a kóros eltérés. Mi a teendő? Minden versenysportoló esetében a sportolás előtt egy alap szív-ultrahangvizsgálattal kellene tisztázni, hogy nincs-e veszélyes probléma a szívével. Ha pedig a versenysportolónak bármely panasza van (elsősorban a banális meghűléses betegségek említhetők), akkor a betegség ideje alatt tiltassék meg számára mindenfajta sporttevékenység, történjen újabb szív-ultrahangvizsgálat, esetleg laborvizsgálatok. Hasonló vonatkozik a kedvtelésből sportolókra is.
Dr. Szauder Ipoly belgyógyász, kardiológus, hypertonológus
