Gépfegyver, páncélököl, akna...
Gépfegyver, páncélököl, akna...
Csoóri Sándor "Forradalom vagy lázadás?" című írásából idézünk:
"Itt már csak a forradalom segíthet! – fakad ki idegesen egyik orvos ismerősöm, miközben a sarkam tájékát tapogatja, nincs-e sarkantyúm. Csodálkozva nézek rá: sose szokott ő ilyeneket mondani. Úgy látszik, kezd betelni nála is a pohár. – Doktor úr, forradalom? – Igen, forradalom – ismétli meg indulatosan. – Olyan ez az ország, mint egy nyitott seb, folyik belőle a savó, a genny, és köröznek fölötte a legyek. Ha nem tudjuk meggyógyítani a nyitott sebet, lehet, hogy a fél lábat csonkolni kell. Holott egyszer már csonkolták, a trianoni műtőasztalon.
– Doktor úr, elfogadom az érveit és az indulatát, csupán a forradalom gondolatát, mint a kakastaréjt vágnám le róluk. A forradalomhoz nemcsak magasba csapó szenvedélyek kellenek, hanem fegyverek is. Honnan a csodából szereznénk mi gépfegyvereket, páncélöklöt, finomabbnál finomabb aknákat? Ha még bent volnának a szovjet csapatok, tőlük talán "zabrálhatnánk". Vagy ha volna magyar katonaság, tőlük is. De hát se ez nincs, se a másik. Fegyvere itt az országban csak a rendőrségnek van meg az őrző-védő gyanús társaságoknak, amelyekhez képest a Magyar Gárda árvalányhajas cserkészcsapat – és vannak még a hazai és a külföldi bűnbandák – nemzetközi nevükön maffiák –, amelyek jobban vigyáznak a fegyvereikre, mint a szemük fényére."
Babarczy László a gyűlölet forradalmáról
"Kutyahecc-politika - Túl kell esnünk a kulturális igénytelenség forradalmán" - címmel olvasható a 168ÓRA hasábjain Sztankay Ádám interjúja Babarczy Lászlóval.
"A kaposvári Csiky Gergely Színház éléről két éve távozott. Akkoriban többször nyilatkozta: hiszi, olyan vezető követi majd, akit támogat a társulat, s aki nem adja fel a színház minőségi hagyományait. Posztján a társulatból kiválasztott Znamenák István követte, de ő csak egy évre kapott megbízást. Hamarosan a fideszes önkormányzat által támogatott Schwajda György veszi át a teátrum vezetését, aki pályázatában keresetlen szavakkal „ekézte” a kaposvári színház tradícióit. A volt direktor úgy látja: az egész országban a kulturális igénytelenség forradalma zajlik."
Az interjú itt olvasható>>>>>
"A szabad demokraták nélkül sem tétlenkedik a kabinet" - címmel közölt összeállítást a Népszava.
"A kormány jól tenné, ha a csomagot bontatlanul visszaküldené a feladónak"
Rossz tanács az adókról - címmel írt publicisztikát aNépszavának Róna Péter közgazdász.
"A nagy nemzetközi adótanácsadó cégek "egy széles körű gazdasági, befektetői réteg” megbízásából adóreform-javaslattal álltak elő a héten, és annak fő vonalait kiszivárogtatták a sajtónak. Ezzel egyidejűleg az SZDSZ egy olyan levelet intézett a pénzügyminiszterhez, amely valós célja a javaslatok útjának egyengetése. A tanácsadók egyik vezetője, Oszkó Péter pedig a vezető gazdasági napilapban arról próbálja meggyőzni az olvasót, hogy "a versenyképesség és a szociális biztonság nem alternatívái egymásnak”, azaz éppen a versenyképesség és nem a szociális támogatás jelenti a szociális biztonságot, jelezve ezzel – ami a csomag vázlatából is kiderül –, hogy a játék a kispénzűek és a rászorultak bőrére megy, de hát így lesz jó nekik. Összességében ugyanis a javaslat mintegy 2000 milliárd forintot lapátolna át a jobb módúaknak és a vállalatoknak, és mintegy 1000 milliárdot venne el a szerény körülmények között élőktől. A még hiányzó 1000 milliárd pótlását pedig további szociális kiadások lefaragása fedezné, amely részleteit, szerintük, találja ki a kormány."
A publicisztika itt olvasható>>>>>
AZ MTI LAPSZEMLÉJE
Népszava: Tilos a munkahelyen a szégyentábla kifüggesztése
Még akkor is jogellenes a munkahelyi feketelisták nyilvánosságra hozatala, ha ahhoz a listán szereplő munkavállaló hozzájárult. Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint ugyanis a feketelistán történő adatkezelés révén elért cél nem felel meg az adatvédelmi törvényben rögzített úgynevezett célhoz kötöttség elvének, vagyis nem tekinthető jogszerűnek - írta hétfői számában a Népszava.
Az ombudsman a szégyentáblákkal kapcsolatos állásfoglalását egy állampolgári beadványra alkotta meg és tette nyilvánossá hivatala honlapján. A beadványt megfogalmazó azért kérte a biztos álláspontjának kialakítását, mert a munkáltató egy "szégyentáblát" helyezett el a munkahelyen, melyen a munkavállalók munkáját minősítette olyan megjegyzésekkel, mint: "Te még rejtett értékünk vagy, de számítunk a munkádra!" - olvasható a lapban.
A munkáltató értékítélete csak első pillantásra tűnik méltányosnak - tüzetesebb vizsgálat után nyilvánvaló, hogy a munkáltató így nyilvánította ki a véleményét, hogy nem elégedett az alkalmazott munkavégzésével - írta a Népszava.
"Az ön beadványában ismertetett mondat a munkavállalóra vonatkozó véleménynek minősíthető, melyből az ön beadványa szerint az érintettre vonatkozó következtetés (mint a munkavégzés minősítése), a gyenge munkateljesítmény egyértelműen kiolvasható" - idézte a lap a Szabó Máté által a beadványozónak írtakat, aki a továbbiakban megállapította azt is, hogy ez a minősítés az adatvédelmi törvény szerint személyes adata az érintettnek, és csak akkor továbbítható harmadik személynek, ha ahhoz az érintett előzetesen hozzájárul. (MTI)
Világgazdaság: Lerontott adósbesorolás
Az eddigi A- szintről BBB+-ra rontotta le a magyar állam és az MNB hosszú távú, idegen devizában denominált adósságainak a besorolását a Rating and Investment Information (R and I) hitelminősítő cég - írta hétfőn a Világgazdaság.
A választások közeledtével, illetve a forint euróval szembeni felértékelődése miatt ugyanis lazulhat a fiskális fegyelem, miközben a lakossági és a vállalati fogyasztás csökken, s a beruházások alakulását is csak lomha bővülés jellemzi az országban. A lépéssel az R and I követte a három másik nagy hitelminősítő intézet osztályzatrontását, így a külföldi szakemberek láthatóan továbbra sem elégedettek a fiskális politikával. Olyannyira nem, hogy az S and P akár újabb rontásra szánhatja el magát. A nagyobb minősítők közül egyedül az utóbbinál negatív az ország adósbesorolási kilátása. Ez komoly hatást válthat majd ki a kötvénypiacon, s drágíthatja a külső finanszírozást - olvasható a lapban. (MTI)
Napi Gazdaság: Uniós megállapodás a légi utasok szűréséről
Az uniós belügyminiszterek politikai megállapodásra jutottak arról, hogy a légi utasok állandó szűrésével próbálják felvenni a küzdelmet a nemzetközi terrorizmus ellen - írta hétfőn a Napi Gazdaság.
Ennek alapján közösen meghatározott szempontok szerint begyűjtik, elemzik és elraktározzák a légi utasok adatait. A tagállamonként eltérő jogszabályok miatt azonban nem lesz könnyű összhangba hozni az adatátvilágítás szempontjait, és még az sem dőlt el, hogy az utasok mely körére terjedjen ki a vizsgálat. Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a részletes megállapodás már jövőre hatályba lépne, ez azonban a brüsszeli törvényhozási eljárást ismerve túl ambiciózusnak tűnik - olvasható a lapban. (MTI)
Napi Gazdaság: Csődeljárás indult Neszmély ellen
A bíróság elrendelte a Neszmély község elleni csődeljárás megindítását, amit az önkormányzat maga kezdeményezett egy 35 millió forintos banki inkasszó miatt - írta hétfőn a Napi Gazdaság.
Az önkormányzat 60 napon túli tartozásai meghaladják a 27,5 millió forintot, nem számolva a további nyolcmillió forintnyi kifizetetlen számlákkal - olvasható a lapban.
A Napi Gazdaság szerint az elmúlt 12 esztendőben mintegy harminc önkormányzat ellen indult csődeljárás, túlnyomó többségben az érintett testületek kérésére. Az eljárások általában a települési vagyontárgyak értékesítésével oldódtak meg, elsősorban helyi kis cégeket és földtulajdont adtak el, ha ez nem segített, a veszteséget gyakran állami cégek viselték. (MTI)
Somogyi Hírlap: csődközeli helyzetben Törökkoppány
Súlyos anyagi gondokkal küzd, csődközeli helyzetbe került a törökkoppányi önkormányzat - írta hétfőn a Somogy Hírlap.
Mint Varga György polgármester a lapnak kifejtette, ennek egyik fő oka, hogy a település határában hét éve feltárt két gázkút kimerülőben van, az idén befejezik a termelést, így az üzemeltető cég adatai alapján a tavalyi tizenötmillió forint iparűzési adó helyett az idén csak ötmillió forinttal számolhat az önkormányzat.
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések támogatási rendszere az érintett települések előző évi bevételeit veszi alapul, így várhatóan csak 1,5 milliós támogatással számolhatnak a tavalyi hétmillió forint helyett - mondta a polgármester, e két tényezővel indokolva a csődközeli helyzetet.
Közölte: az önkormányzat már tízmillió forint hitelt vett fel működéséhez, ennek ellenére jelenleg mintegy négymillió forinttal tartoznak a közüzemeknek és a szállítóknak.
Az önkormányzati minisztériumhoz 15 millió forint egyéb támogatás címén támogatási kérelmet nyújtottak be, s bíznak a kedvező elbírálásban. Ellenkező esetben csődbe juthat az önkormányzat - olvasható a megyei napilapban. (MTI)