Gépfegyver, páncélököl, akna...

 Gépfegyver, páncélököl, akna...

Csoóri Sándor "Forradalom vagy lázadás?" című írásából idézünk:
"Itt már csak a forradalom segíthet! – fakad ki idegesen egyik orvos ismerősöm, miközben a sarkam tájékát tapogatja, nincs-e sarkantyúm. Csodálkozva nézek rá: sose szokott ő ilyeneket mondani. Úgy látszik, kezd betelni nála is a pohár. – Doktor úr, forradalom? – Igen, forradalom – ismétli meg indulatosan. – Olyan ez az ország, mint egy nyitott seb, folyik belőle a savó, a genny, és köröznek fölötte a legyek. Ha nem tudjuk meggyógyítani a nyitott sebet, lehet, hogy a fél lábat csonkolni kell. Holott egyszer már csonkolták, a trianoni műtőasztalon.
– Doktor úr, elfogadom az érveit és az indulatát, csupán a forradalom gondolatát, mint a kakastaréjt vágnám le róluk. A forradalomhoz nemcsak magasba csapó szenvedélyek kellenek, hanem fegyverek is. Honnan a csodából szereznénk mi gépfegyvereket, páncélöklöt, finomabbnál finomabb aknákat? Ha még bent volnának a szovjet csapatok, tőlük talán "zabrálhatnánk". Vagy ha volna magyar katonaság, tőlük is. De hát se ez nincs, se a másik. Fegyvere itt az országban csak a rendőrségnek van meg az őrző-védő gyanús társaságoknak, amelyekhez képest a Magyar Gárda árvalányhajas cserkészcsapat – és vannak még a hazai és a külföldi bűnbandák – nemzetközi nevükön maffiák –, amelyek jobban vigyáznak a fegyvereikre, mint a szemük fényére."

Babarczy László a gyűlölet forradalmáról

"Kutyahecc-politika - Túl kell esnünk a kulturális igénytelenség forradalmán" -  címmel olvasható a 168ÓRA hasábjain Sztankay Ádám interjúja Babarczy Lászlóval.
"A kaposvári Csiky Gergely Színház éléről két éve távozott. Akkoriban többször nyilatkozta: hiszi, olyan vezető követi majd, akit támogat a társulat, s aki nem adja fel a színház minőségi hagyományait. Posztján a társulatból kiválasztott Znamenák István követte, de ő csak egy évre kapott megbízást. Hamarosan a fideszes önkormányzat által támogatott Schwajda György veszi át a teátrum vezetését, aki pályázatában keresetlen szavakkal „ekézte” a kaposvári színház tradícióit. A volt direktor úgy látja: az egész országban a kulturális igénytelenség forradalma zajlik."
Az interjú itt olvasható>>>>>

 

Az egypárti kormányzás három hónapja

"A szabad demokraták nélkül sem tétlenkedik a kabinet" - címmel közölt összeállítást a Népszava.
"A koalíciós szakítás óta is intenzív munka zajlik a kormányban és az MSZP-ben. A szocialisták folyamatosan tárgyalnak a kabinettel a következő két év politikájáról, amelynek fő váza már megvan: a jelenlegi szociális biztonság garantálása mellett a gazdaság növekedésre koncentrál majd. Az elmúlt három hónapban kiderült: az SZDSZ nem megy vissza a koalícióba, de az egypárti kormány támogatásáról még augusztusban tárgyalnak."

"A kormány jól tenné, ha a csomagot bontatlanul visszaküldené a feladónak"

Rossz tanács az adókról - címmel írt publicisztikát  aNépszavának Róna Péter közgazdász.
"A nagy nemzetközi adótanácsadó cégek "egy széles körű gazdasági, befektetői réteg” megbízásából adóreform-javaslattal álltak elő a héten, és annak fő vonalait kiszivárogtatták a sajtónak. Ezzel egyidejűleg az SZDSZ egy olyan levelet intézett a pénzügyminiszterhez, amely valós célja a javaslatok útjának egyengetése. A tanácsadók egyik vezetője, Oszkó Péter pedig a vezető gazdasági napilapban arról próbálja meggyőzni az olvasót, hogy "a versenyképesség és a szociális biztonság nem alternatívái egymásnak”, azaz éppen a versenyképesség és nem a szociális támogatás jelenti a szociális biztonságot, jelezve ezzel – ami a csomag vázlatából is kiderül –, hogy a játék a kispénzűek és a rászorultak bőrére megy, de hát így lesz jó nekik. Összességében ugyanis a javaslat mintegy 2000 milliárd forintot lapátolna át a jobb módúaknak és a vállalatoknak, és mintegy 1000 milliárdot venne el a szerény körülmények között élőktől. A még hiányzó 1000 milliárd pótlását pedig további szociális kiadások lefaragása fedezné, amely részleteit, szerintük, találja ki a kormány."
A publicisztika itt olvasható>>>>>


AZ MTI LAPSZEMLÉJE

Népszava: Tilos a munkahelyen a szégyentábla kifüggesztése

Még akkor is jogellenes a munkahelyi feketelisták nyilvánosságra hozatala, ha  ahhoz a listán szereplő munkavállaló hozzájárult. Az adatvédelmi  biztos állásfoglalása szerint ugyanis a feketelistán történő  adatkezelés révén elért cél nem felel meg az adatvédelmi törvényben  rögzített úgynevezett célhoz kötöttség elvének, vagyis nem  tekinthető jogszerűnek - írta hétfői számában a Népszava.
Az ombudsman a szégyentáblákkal kapcsolatos állásfoglalását egy állampolgári beadványra alkotta meg és tette nyilvánossá  hivatala honlapján. A beadványt megfogalmazó azért kérte a biztos  álláspontjának kialakítását, mert a munkáltató egy "szégyentáblát"  helyezett el a munkahelyen, melyen a munkavállalók munkáját  minősítette olyan megjegyzésekkel, mint: "Te még rejtett értékünk  vagy, de számítunk a munkádra!" - olvasható a lapban.
A munkáltató értékítélete csak első pillantásra tűnik  méltányosnak - tüzetesebb vizsgálat után nyilvánvaló, hogy a  munkáltató így nyilvánította ki a véleményét, hogy nem elégedett az  alkalmazott munkavégzésével - írta a Népszava.
"Az ön beadványában ismertetett mondat a munkavállalóra  vonatkozó véleménynek minősíthető, melyből az ön beadványa szerint  az érintettre vonatkozó következtetés (mint a munkavégzés  minősítése), a gyenge munkateljesítmény egyértelműen kiolvasható" -  idézte a lap a Szabó Máté által a beadványozónak írtakat, aki a  továbbiakban megállapította azt is, hogy ez a minősítés az  adatvédelmi törvény szerint személyes adata az érintettnek, és csak  akkor továbbítható harmadik személynek, ha ahhoz az érintett előzetesen hozzájárul. (MTI)

Világgazdaság: Lerontott adósbesorolás

Az eddigi A- szintről BBB+-ra rontotta le a magyar állam és az MNB hosszú távú,  idegen devizában denominált adósságainak a besorolását a Rating and  Investment Information (R and I) hitelminősítő cég - írta hétfőn a  Világgazdaság.     
A választások közeledtével, illetve a forint euróval szembeni felértékelődése miatt ugyanis lazulhat a fiskális fegyelem,  miközben a lakossági és a vállalati fogyasztás csökken, s a  beruházások alakulását is csak lomha bővülés jellemzi az országban.  A lépéssel az R and I követte a három másik nagy hitelminősítő  intézet osztályzatrontását, így a külföldi szakemberek láthatóan  továbbra sem elégedettek a fiskális politikával. Olyannyira nem,  hogy az S and P akár újabb rontásra szánhatja el magát. A nagyobb  minősítők közül egyedül az utóbbinál negatív az ország  adósbesorolási kilátása. Ez komoly hatást válthat majd ki a  kötvénypiacon, s drágíthatja a külső finanszírozást - olvasható a lapban. (MTI)

Napi Gazdaság: Uniós megállapodás a légi utasok szűréséről

Az uniós belügyminiszterek politikai megállapodásra jutottak arról, hogy a  légi utasok állandó szűrésével próbálják felvenni a küzdelmet a  nemzetközi terrorizmus ellen - írta hétfőn a Napi Gazdaság.
Ennek alapján közösen meghatározott szempontok szerint begyűjtik, elemzik és elraktározzák a légi utasok adatait. A  tagállamonként eltérő jogszabályok miatt azonban nem lesz könnyű  összhangba hozni az adatátvilágítás szempontjait, és még az sem dőlt  el, hogy az utasok mely körére terjedjen ki a vizsgálat. Az Európai  Bizottság azt szeretné, ha a részletes megállapodás már jövőre  hatályba lépne, ez azonban a brüsszeli törvényhozási eljárást ismerve túl ambiciózusnak tűnik - olvasható a lapban. (MTI)

Napi Gazdaság: Csődeljárás indult Neszmély ellen

A bíróság elrendelte a Neszmély község elleni csődeljárás megindítását, amit  az önkormányzat maga kezdeményezett egy 35 millió forintos banki  inkasszó miatt - írta hétfőn a Napi Gazdaság.
Az önkormányzat 60 napon túli tartozásai meghaladják a 27,5 millió forintot, nem számolva a további nyolcmillió forintnyi  kifizetetlen számlákkal - olvasható a lapban.
A Napi Gazdaság szerint az elmúlt 12 esztendőben mintegy harminc  önkormányzat ellen indult csődeljárás, túlnyomó többségben az  érintett testületek kérésére. Az eljárások általában a települési  vagyontárgyak értékesítésével oldódtak meg, elsősorban helyi kis  cégeket és földtulajdont adtak el, ha ez nem segített, a veszteséget gyakran állami cégek viselték. (MTI)

Somogyi Hírlap: csődközeli helyzetben Törökkoppány

Súlyos anyagi gondokkal küzd, csődközeli helyzetbe került a törökkoppányi  önkormányzat - írta hétfőn a Somogy Hírlap.
Mint Varga György polgármester a lapnak kifejtette, ennek egyik fő oka, hogy a település határában hét éve feltárt két gázkút  kimerülőben van, az idén befejezik a termelést, így az üzemeltető  cég adatai alapján a tavalyi tizenötmillió forint iparűzési adó  helyett az idén csak ötmillió forinttal számolhat az önkormányzat.
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések támogatási  rendszere az érintett települések előző évi bevételeit veszi alapul,  így várhatóan csak 1,5 milliós támogatással számolhatnak a tavalyi  hétmillió forint helyett - mondta a polgármester, e két tényezővel  indokolva a csődközeli helyzetet.
Közölte: az önkormányzat már tízmillió forint hitelt vett fel  működéséhez, ennek ellenére jelenleg mintegy négymillió forinttal  tartoznak a közüzemeknek és a szállítóknak.
Az önkormányzati minisztériumhoz 15 millió forint egyéb  támogatás címén támogatási kérelmet nyújtottak be, s bíznak a  kedvező elbírálásban. Ellenkező esetben csődbe juthat az önkormányzat - olvasható a megyei napilapban. (MTI)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.