"Megesszük őket!" - jelentette be a Haladás-Győr mérkőzés kezdetét jelző sípszó elhangzását követően egy lelkes, ifjú szombathelyi drukker. A mellette állók közül többen is rávágták erre: "Meg bizony!"
Ez ám a haladás!
A helyi drukkerek magabiztossága annyiban feltétlenül megmosolyogtatónak tetszett, hogy a Haladás négyéves másodosztályú "kitérő" után fogadta az előző NB I-es évad bronzérmesét, a Győrt, vagyis aligha számított a mérkőzés esélyesének. Másfelől viszont érthető volt a szurkolók optimizmusa: részben annak köszönhetően, hogy a két korábbi válogatott labdarúgó, Illés Béla és Halmai Gábor cége tulajdonrészt vásárolt a klubban, "elindult valami" a szombathelyi labdarúgásban. A gárda feljutott az első osztályba, majd másfél hete a Pápa, a Soroksár meg a Felcsút csatáraihoz szokott alakulat edzőmeccsen 1-1-re végzett az Arsenallal szemben. Mindezek tükrében érthetővé válik az is, hogy Egervári Sándor, a Győr edzője - nem kis humorérzékről tanúbizonyságot téve - miért fogalmazott úgy egy interjúban a Haladás elleni meccs előtt: "A győzelemhez jobban kell játszanunk, mint az Arsenalnak..."
S bár azt borítékolni lehetett, hogy a viccnek ez esetben nem csak a fele tréfa, a szombati mérkőzés első perceiben nyilvánvalóvá vált: a Győr bizony tényleg nem az Arsenal. A Haladás ugyanis még a felezővonalon is csak ritkán engedte át ellenfelét, olykor látványos akciókat indított, a játékosok többsége pedig a fizetéséért komolyan megdolgozó labdarúgónak tűnt. Tóth Péter például reménytelennek tetsző átadásokról sem mondott le, ráadásul a nehezen megszerzett labdával tudott is mit kezdeni. Nem sokkal a kezdés után - egy ügyes átvétel nyomán - jól irányzott, erős lövése hajszál híján kerülte el a győri kaput. A játék láttán a mintegy hétezres publikumban olykor-olykor felébredt a gyanú: itt valóban futballoznak! A játék színvonalát jól jellemzi két korosodó drukker szokatlan nézeteltérése. Vitájuk alapja az volt: elfogyott a sör. A tárgya: melyikük hozzon másikat? Szokatlan jelenség ez egy olyan országban, ahol az úgynevezett profi liga legtöbb mérkőzésén nemhogy két korsó sör csapolására: rendszerint még bőséges vacsora elfogyasztására is jut idő két említésre méltó akció között... A sörvita jogosságát utóbb igazolta az élet: amíg ugyanis a vesztes a büfé felé ballagott, lent, a pályán a feltűnően aktív Tóth Péter fejes góllal örvendeztette meg a publikumot (1-0).
A folytatásban előnye ellenére sem vett vissza a tempóból a Haladás. Nem is keltett így különösebb meglepetést az, hogy a negyvenötödik percben a nem csak alkatával, hanem rutinjával is kimagasodó Kuttor Attila - a közönség "Bólints, Kutya!" felszólításnak eleget téve - a kapuba csúsztatott egy szöglet után (2-0). A fordulást követően a vendégek olyannyira összekapták magukat, hogy nem egy győri akció után szakadt fel nagyon-nagyon mélyről a sóhaj a hazai drukkerekből. Bicak aztán - nem egészen öt perccel a szünet után - bennrekesztette a levegőt a lelátókon ülőkben: egy beadást követően tíz méterről fejelte a labdát a Haladás kapujába (2-1). A kapott gól felrázta a hazaiakat, s percről percre fáradtabb, fantáziátlanabb játékkal ugyan, de kihúzták a lefújásig.
A mérkőzést követően a stadiont hátrahagyó, mámoros szombathelyi szimpatizánsok közül többen is merész álmokat fogalmaztak meg. Volt, aki egyenesen úgy vélte: "Megvolt az Arsenal, megvolt a Győr, már semmi sem lehetetlen. Akár a bajnoki címig is menetelhetünk." Akadt persze visszafogottabb vélemény is, miszerint: "Hagyjuk még a menetelést. Elég, ha haladunk."
HALADÁS-GYŐR
2-1 (2-0)
Szombathely, 7000 néző. Jv.: Bede.
Haladás: Rózsa - Schimmer (Csontos, 81.), Guzmics, Kuttor, Tóth - Oross, Kaj (Rajos, 23.), Vörös, Molnár, Sipos (Andorka, 78.) - Kenesei.
Győr: Sztevanovics - Bank, Stark (Kovács I. Z., 33.), Supics, Völgyi - Koltai, Jäkl, Józsi, Bicak (Brnovics, 73.) - Pákolicz (Kovács II. Z., 66.), Bajzát.
Gól: Tóth (41.), Kuttor (45.), Bicak (49.).
A Haladás-Győr mérkőzés mellett további négy mérkőzést rendeztek a hét végén a labdarúgó NB I 2008/2009-es évadának első fordulójában.
DEBRECEN-ZTE
2-1 (1-1)
Debrecen, 4500 néző. Jv.: Kassai.
Debrecen: Csernyánszki - Bernáth, Komlósi, Mészáros (Varga, 63.), Takács - Huszák (Dombi, 46.), Kiss, Leandro, Czvitkovics - Kerekes (Oláh, 60.), Rudolf.
ZTE: Vlaszák - Kocsárdi, Miljatovic, Botis, Szamosi - Tóth, Máté, Alemerovics (Petneházi, 68.), Trnavac (Hajdú, 46.) - Meye (Pekic, 77.), Waltner.
Gól: Waltner (21., 11-esből), Rudolf (38., 11-esből és 66.).
SIÓFOK-FEHÉRVÁR
1-0 (1-0)
Siófok, 4500 néző. Jv.: Iványi.
Siófok: Milinte - Kerényi, Mogyorósi, Forgács, László - Koós, Nagy L., Sütő (Hegedűs, 51.) Kanta - Fülöp (Lipcsei, 54.), Magasföldi (Gajda, 75.).
Fehérvár: Sebők - Lázár, Koller (Csobánki, 94.), Horváth, Mohl - Nagy D., Farkas, Sifter, Pavlicic (Elek, 72.) - Sitku, Vujovics (Dvéri, 58.).
Gól: Sütő (16.).
ÚJPEST-NYÍREGYHÁZA
1-0 (1-0)
Szusza Ferenc stadion, 4449 néző. Jv.: Szabó S.
Újpest: Balajcza - Dudics, Vaskó, Lipták (Korcsmár, 81.), Mijadinoszki - Remili (Hullám, 70.), Foxi, Sándor, Bozsics - Kabát, Simon (Rajczi, 70.).
Nyíregyháza: Lazareanu - Zaleh (Bárányos, 46.), Mboussi, Goia, Cornaci - Miskolczi, Zabos, Ramos (Illyés, 68.), Lippai - Belényesi (Apostu, 64.), Dosso.
Gól: Kabát (41.).
REAC-DIÓSGYŐR
1-1 (1-1)
Budai II László stadion, 1000 néző. Jv.: Szilasi.
REAC: Szántai - Horváth, Kapcsos, Cseri, Sallai (Dinka, 46.) - Kőhalmi (Nagy, 77.), Erős, Lisztes (Jeremiás, 68.), Dancs - Balaskó, Nyerges.
Diósgyőr: Köteles - Kamber, Milicsics, Sebők, Gohér - Ahodikpe (Szélpál, 59.), Pintér, Sztanics, Búrány
- Homma (Tchana, 60.), Tóth (Szabó, 80.).
Gól: Cseri (26.), Tóth (30.).
Pénteken játszották: KAPOSVÁR-MTK 3-1.
KÖVETKEZIK
Ma: Kecskemét-Paks (20). Holnap: Honvéd-Vasas (20). A második forduló (augusztus 2-3.) műsora. Szombat: Paks-REAC, ZTE-Kecskemét, Diósgyőr-Kaposvár, Vasas-Újpest, Fehérvár-Haladás, Nyíregyháza-Siófok, MTK-Honvéd (mind 20). Vasárnap: Győr-Debrecen (20).
Hatvannyolc éves korában elhunyt Győri László. A korábbi FIFA-játékvezető több mint kétszáz hazai élvonalbeli mérkőzésen működött közre, ezzel harmadik a bírók örökrangsorában. Visszavonulása után ellenőrként dolgozott, és komoly szerepet vállalt a játékvezetők képzésében.