A Massachusetts Institute of Technology kutatói napelemmé változtatják a csupasz ablaküveget. Számításaik szerint három éven belül minden ablak napelemmé lesz alakítható. A "házi" energiagyártás megoldhatja a kínzó energiagondokat.
Ablak mint napelem
A napállandó azt mondja meg, hogy másodpercenként és felületegységenként mennyi napenergia éri a Földet. Ha a napenergiát akarjuk hasznosítani, akkor óriási felületű napelemerdőket vagy egy pontra fókuszáló tükröket kell telepíteni, ami eddig alapvetően meggátolta a technika nagymértékű elterjedését. A napelemtáblákban apró napelemcellák sorakoznak egymás mellett, amelyek viszonylag jó hatásfokkal elektromos energiává alakítják a napenergiát. Ezek a napelemek azonban vagy rendkívül költségesek, vagy gyenge minőségűek, rövid élettartamúak, és főleg rengeteg kell belőlük.
Amerikai kutatók arra gondoltak, hogy ha már a lakások és irodaházak óriási ablakfelülettel rendelkeznek, mi lenne, ha az ablakok összegyűjtenék és elektromos energiává alakítanák a napfényt. Átlátszó napelemeket már gyártanak, de rendkívül költséges lenne az ablakok kicserélése ezekre. Megoldásként a MIT kutatói egy szerves festéket javasolnak, amellyel vékony rétegben bekenik az ablaküveget. A festékréteg minimális mértékben csökkenti az átlátszóságot, viszont egy érdekes effektus révén csapdába ejti a napsugarakat. A kérdéses festék olyan anyagok keveréke, amelyek jó hatásfokkal elnyelik a napenergiát, és lényegesen más hullámhosszon az ablaküveg belsejébe sugározzák vissza. Ezek a fotonok már olyan hullámhosszal rendelkeznek, hogy a belső felületekről visszaverődnek, vagyis csapdába esnek az üveg belsejében. A kutatóknak ezután nincs más dolguk, mint az ablak széleire rögzített napelemcellákkal elektromos energiává konvertálják a fényenergiát.
Az elképzelés nem új, már a hetvenes években megpróbálták alkalmazni, de az üveg anyaga nagymértékben elnyelte a fényenergiát. A mai tisztaságú ablaküvegek és a festékkeverék alkalmas megválasztásával azonban nagymértékben lecsökkenthető az energiaveszteség. A kutatócsapat rendkívül bizakodó, véleményük szerint három éven belül az energiafaló irodatoronyházak energiatermelő erőművekké lesznek alakíthatóak. Népgazdaság szempontjából pedig a jelenlegi néhány százalék napenergia-hasznosítás akár a tízszeresére is növekedhet a kedvező éghajlatú országokban.