Vámosi-Nagy Zsuzsa, a huszonöt éves fuvolaművész két évig volt hallgatója a brit zeneakadémia posztgraduális évfolyamának: minden vizsgáját kitüntetéssel tette le, diplomahangversenyét pedig 90 százalékosra minősítették, ami ritkaságszámba megy. Valószínűleg ezért is kapta éppen ő a nagy presztízsű díjat - amelyet azonban nem maga a királynő, hanem Birgitte, Gloucester hercegnője adott át -, de az sem fog egyedül árválkodni a vitrinben, hiszen mellé kerül még az Irene Burcher Prize és az Ashover Festival Award is.

A siker persze nem a szerencsén múlt, de hogyha William Bennett világhírű fuvolaművész nem hallgatja meg Vámosi-Nagy Zsuzsa játékát 2004-ben a Zeneakadémián, nem biztos, hogy minden pontosan így alakult volna.

William Bennett ugyanis a meghallgatás után azzal biztatta a fuvolistát, hogy vegyen részt a nyári mesterkurzusán: valószínűleg ösztöndíjat is kaphat. Vámosi-Nagy Zsuzsa élt is a lehetőséggel, és kétszer is kiutazhatott Angliába. Eközben a Zeneakadémián befejezte tanulmányait, és szeretett volna továbbtanulni Bennettnél. Erre más mód nem akadt, mint jelentkezni a Royal Academy of Musicba, ahova ösztöndíjjal fel is vették. Mivel Angliában a felvételit igen korán tartják, a fuvolistának volt még fél éve, melyet az Erasmus program keretein belül Hágában töltött el, ahol Bennett egyik tanítványától, Emily Beynontól kaphatott továbbképzést.

Az ezt követő londoni két évet nagyon élvezte, erre bizonyíték, hogy mindig hord magánál egy londoni metrótérképet, hátha szüksége lesz rá. Évfolyamába a világ minden tájáról érkeztek a növendékek, Kelet-
Európából is sokan, de főleg a Távol-Keletről, akik a két év alatt szinte ki sem mozdultak a szobából, annyit gyakoroltak.

A kétéves képzés befejezése után William Bennett felajánlotta a fuvolistának, hogy legyen segédtanár a nyári kurzusán, amelyen nem olyan régen ő is tanult. A sokat emlegetett William Bennettről annyit érdemes tudni, hogy korunk egyik meghatározó fuvolaművésze, munkásságának köszönhetőn nem csupán a hangszerjáték technikája fejlődött, hanem maga a hangszer is: az Altus fuvolagyár az általa meghatározott Altus/Bennett-skála alapján készíti hangszereit.

Talán ezért is lehet, hogy Vámosi-Nagy Zsuzsa másik mesterének is egy olyan művészt választott, akinek óriási hatása volt a fuvolajáték fejlődésére. Johann Joachim Quantz legfeljebb II. Frigyes császárnak tartott kurzust, de legfontosabb elméleti munkája, a Versuch einer Anweisung die Flöte traversiere zu spielen ma is olvasható, és a fiatal fuvolista ezt a művet fogja kutatni a Zeneakadémia doktori programjában, ahol szintén ösztöndíjas hallgató. A téma kiválóan illeszkedik érdeklődési köréhez, hiszen elsősorban barokk zenével foglalkozik, a barátaival alapított együttes neve is Budapest Barokk Együttes. Legutóbb a belvárosi Szent Mihály-templomban léptek fel, ott a hazai közönség is meggyőződhetett arról, hogy a királynő a komolyzenéhez is kiválóan ért.

Vámosi-Nagy Zsuzsa a belvárosi Szent Mihály-templomban