Az emberré válás korai szakaszának világviszonylatban is a rudabányai az egyik leggazdagabb és legjelentősebb lelőhelye - mondta lapunknak Kordos László, a Földtani Intézet igazgatója, a magyar-kanadai expedíció társvezetője. A lelet jelentős, mert egy 1988-ban itt talált Anapithecus töredékes arckoponyáját ennek alapján rekonstruálni lehet. A 13 fog egyike egy felső metszőfog, amely alapján kiderült, hogy egykori gazdája hím majom volt. Európában máshonnan is előkerültek Anapithecus-maradványok, de csupán egy-egy. Rudabányán már 70-80 leletre bukkantak, ám ehhez foghatóra még nem. A Rudabányán tízmillió éve élt csaknem száz ősállat között két ősmajomfaj is volt: a Rudapithecus hungaricus, amelyből hat-nyolcmillió éve kialakulhatott az emberhez, a csimpánzhoz és a gorillához vezető leszármazási vonal, és a rejtélyes Anapithecus hernyaki. Ez utóbbi fogai kerültek most elő. A geológus szerint ez egy misztikus állat volt, nem ismerjük az eredetét, nem tudjuk, honnan jött. Afrikából, vagy Ázsiából vándorolt Európába, majd valószínűleg kihalt. Fákon élt, talán éjszakai életmódot folytatott, erre utalnak nagyméretű szemüregei. Táplálékául puha növényi anyagok, gyümölcsök szolgáltak, amit éppen a fogazatából lehet megállapítani. Ebben az időszakban trópusi-szubtrópusi környezet, a bükkábrányi mocsárciprusokhoz hasonló fákból álló erdő volt itt. Rudabánya - amely mindössze tizennyolcszor húszméteres terület - az adott időszakból a világ leggazdagabb lelőhelye. Éppen a gazdagság magyarázza, hogy noha 1971 óta folynak itt ásatások, eddig csupán a terület felét sikerült feltárni. Egykor ez szurdokszerű mocsár volt, ahová a trópusi eső lemosta az elhullott állatok tetemeit. Ezért ilyen gazdag a lelőhely.

A szerdán befejeződő mostani egy hónapos ásatást a National Geographic finanszírozta, mert hiába világszenzáció Rudabánya, 1991 óta a terület kutatására nincs hazai pénz. Ami figyelem mégis jut a területre: fémtolvajok időről időre megbontják a helyszínt védő vastetőt.

Az egyik oldali fogsorlelet a nagy szemfoggal