Újabb fejezetéhez érkezett az ajkai és a Veszprém Megyei Önkormányzat tavasszal kirobbant vitája, amelynek középpontjában az ajkai Bercsényi Miklós és a Bánki Donát szakképző iskola áll: a szocialista irányítású ajkai képviselő-testület a minap felmondta a két intézmény működtetésének átadásáról korábban megkötött szerződést, és visszaköveteli a megyétől az iskolák fenntartói jogát.

A fideszes vezetésű megyei önkormányzat szerint a törvény nem ad lehetőséget ilyen lépésre: egy iskola fenntartói jogát ugyanis egy önkormányzati ciklusban csak egyszer lehet megváltoztatni, így legközelebb csak a 2010-es helyhatósági választás után változhat a felállás. Az ajkaiak vitatják ezt a jogértelmezést, és július 25-ig adtak határidőt a megyének arra, hogy önként visszaadja az intézményeket a városnak. Mivel erre péntekig nem került sor, az ajkai önkormányzat a napokban bírósághoz fordul, hogy érvényt szerezzen a szerződés egyoldalú felbontásának.

Ilyen tárgyú per eddig még nem volt az országban. Nem csoda, hiszen a középfokú oktatási intézmények fönntartásának kötelezettsége eddig egy irányba változott: a pénzügyi gondokkal küszködő települési önkormányzatok középiskoláik működtetési jogát a megyei önkormányzatokra testálták. Veszprém megyében például 18 középiskolát tart fenn a megyei önkormányzat - ebből 15-öt az elmúlt években a településektől vett át.

- Racionalizálnunk kell a középiskolák működtetését, mivel óriási anyagi terhet jelentenek a megye számára: ebben az évben például a 18 intézmény esetében összesen csaknem egymilliárd forintot kell hozzátennünk az állami normatívákhoz - mondja Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés fideszes elnöke.

A költségcsökkentés egyik leghatékonyabb eszköze a térségi integrált szakképző központok - a TISZK-ek - létrehozása, amivel például fel lehet számolni a különböző párhuzamosságokat, túlképzéseket. Az ajkai konfliktus éppen egy ilyen TISZK kialakítása során keletkezett. A megye - több más mellett - egy olyan TISZK létrehozását is elhatározta, amelyben két-két ajkai és tapolcai, valamint egy balatonfüredi szakképző iskola kapott helyet.

Mivel mind az öt iskola működtetője a megyei önkormányzat volt, az egyiket vissza kellett adnia a három érintett település valamelyikének, hogy úgynevezett társult TISZK-et lehessen kialakítani. A megyei közgyűlés az egyik tapolcai középiskola visszaadása mellett döntött, amelynek a működtetéséhez mindhárom érintett városnak hozzá kell járulnia.

- Ezt a lépést kizárólag politikai szempontok motiválták - állítja Schwartz Béla, Ajka szocialista polgármestere. - A szakmai érvek ugyanis valamelyik ajkai intézmény visszaadása mellett szóltak: a tervezett TISZK-es intézmények diákjainak kétharmada a két ajkai iskolába jár, ráadásul a fejlett iparral rendelkező Ajkának jóval nagyobb hagyományai vannak az iparitanuló-képzésben, mint a többi településnek, ezenkívül a frissen végzett szakmunkások iránt is nálunk a legnagyobb a kereslet. Tapolca mellett csupán az szólt, hogy Lasztovicza Jenő a megyei elnöki tisztsége mellett egyben a fideszes irányítású Tapolca országgyűlési képviselője is.

Lasztovicza szerint szó sem volt politikai döntésről:

- Azért választottuk a legkisebb tapolcai intézményt, hogy az érintett három önkormányzat számára a legkisebb anyagi terhet jelentse az iskola visszaadása - érvel a megyei elnök.

Ma már azonban nem erről folyik a vita.

- Nem bízunk a megyei önkormányzatban, attól tartunk, hogy tudatosan el akarják sorvasztani a két ajkai szakközépiskolát - mondja Schwartz Béla. - Ennek a jelét látjuk abban is, hogy az ajkai önkormányzat tiltakozása ellenére a legutóbbi megyei közgyűlésen a jobboldali többség elfogadta a két ajkai középiskola összevonását. Épp ezért most már mindkét intézmény fenntartói jogát visszaköveteljük. A két iskolánknak együttesen is van anynyi tanulója, hogy saját magunk létrehozhassunk belőle egy TISZK-et. Utána beszélhetünk a tapolcai és a balatonfüredi iskolák esetleges csatlakozásáról.

Lasztovicza Jenő szerint az ajkai polgármester rémeket lát.

- Az összevonást kizárólag költségcsökkentés miatt határoztuk el, hiszen így évente több mint tízmillió forintot takaríthatunk meg - mondja a megyei elnök. - Az összevonásról egyébként az előírásoknak megfelelően kikértük a tulajdonos ajkai önkormányzat véleményét, ám azzal nem értettünk egyet, így a döntésünknél nem vettük figyelembe. A két ajkai iskolában folyó munka szakmai színvonalát pedig semmi sem veszélyezteti. Az a valódi kérdés, hogy az ajkai önkormányzatnak lenne-e évi plusz 150 millió forintja a két iskolára - a megye ugyanis évente ennyit tesz hozzá a működtetésükhöz.

Arra a felvetésünkre, hogy a megye miért nem adja vissza önként a két iskolát Ajkának - hiszen ezzel egy csapásra megszabadulna a 150 millió forintos kiadástól - Lasztovicza Jenő azt válaszolja: erre egyrészt nincs jogi lehetőség, másrészt felelősséggel tartoznak az összes rájuk bízott intézményért, márpedig az ajkai városvezetésben jelenleg nem érzik azt a muníciót, hogy megnyugtatóan rendezze mind az öt érintett szakközépiskola sorsát.

Schwartz Béla szerint a városnak van annyi tartaléka, hogy az iskolák visszavétele után kigazdálkodja a működtetésükhöz szükséges pluszforrást.

- Nem hiszem el, hogy a saját tulajdonunkban lévő intézményeink jövőjéről mások hozhatnak meghatározó döntéseket, amelyek ráadásul ellentétesek a mi szándékainkkal - mondja az ajkai polgármester. - Ha sor kerül a perre, erről a faramuci helyzetről is döntenie kell a bíróságnak.

A Bercsényi - a szakképző központ legnagyobb iskolája