Bambi Sloan középkorú, kissé hóbortos, francia nő, akit a TV DEKO nevű televíziós csatorna mutatott be. Miképpen a buborékházairól elhíresült építészt, Anti Lovagot is. Később látunk további érdekes enteriőröket, nagyvárosi épületeket, sétálunk Magyarország legszebb történelmi parkjaiban, megnézünk egy műsort a tájszobrászatról, a bio-, majd a kortárs építészetről, és megismerkedünk néhány fiatal iparművész-tárgytervezővel, aki félrehajított lomokból használati tárgyakat fabrikál. Együtt szenvedünk konok lakásátalakítókkal, majd egy házaspárral: a fiatalok úgy döntöttek, egy világvégi, romos kastélyból alakítják ki álmaik szállodáját.

Múlik az idő, ránk esteledett, és még mindig a TV DEKO-t bámuljuk. Először az jut eszünkbe, hogy megint el vagyunk kápráztatva, be vagyunk csalva egy mesevilágba. Aztán meg arra gondolunk, hogy dacból nézzük ezt a műsorfolyamot; gyűlöljük már a kalandfilmek tehénszemű gyilkosait, a politikai/közéleti megmondó embereket, a kereskedelmi csatornák megyekettes sztárjait.

Végül rájövünk: azért szeretjük a TV DEKO műsorait, mert azok valamennyi képkockájukkal, értelmes magyarázatukkal, furfangos tárgy- és tértervezőjükkel, mekkmesterükkel, hóbortos főhősükkel azt adják tudtunkra, hogy másképpen is kialakíthatjuk életterünket, mint ahogy azt megszoktuk, másképpen is viszonyulhatunk épített környezetünkhöz, a formákhoz, a színekhez és a természethez. Ez a csatorna nem műsort közvetít, hanem szabadságot, bátorságot, néhány ötletet ahhoz, merre induljunk el, ha úgy döntünk, saját tereinket önazonosan kívánjuk berendezni.

Nem mellékesen a TV DEKO saját filmjei között valódi gyöngyszemek is akadnak. Például a Zöldfül című sorozat, melyben egy kertész (Tauner Tibor) és egy műsorvezető (McMenemy Márk) kedvesen bolondozva mesél a kertápolással kapcsolatos dolgokról. És amelynek egyik epizódjában McMenemy Márk egy jelenetben még arra is vállalkozik, hogy előbb szép szóval, aztán egy kültelki gengszter modorában kérjen meg egy falevélen ücsörgő hernyót, hogy tűnjön már el, mielőtt akcióba lép a permetezőgéppel. Kérleli, kérleli, majd a klipszerűen vágott, zenével, hangeffektusokkal dúsított jelenet végén egyszerűen lefejeli. Aztán drámai zene kíséretében felszisszen a permetezőgép, és ontani kezdi a halálos csöppeket.

De ez már legyen a hernyó baja; miért nem hallgat a szép szóra...