Abban az esztendőben született Jeannie Longo.

A francia hölgy tehát az ötvenedik évében jár (október 31-én ünnepli a születésnapját). És két hete az ötvenötödik francia bajnoki címét nyerte. Nem az öregfiúk, pardon, az öreglányok mezőnyében: az aktív versenyzők között. Ez volt végtelen pályafutásának 1032. kerékpárviadala, amelyen győzött.

S nem csupán háztömb körüli versenyeken indult. Első világbajnokságán, 1985-ben, mindjárt aranyérmet nyert, majd - a nagy sikerre való tekintettel - háromszor ismételt, azaz négy egymást követő vb-n aratott diadalt. Országúton. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a pályakerékpározásban hasonlóképpen eredményes, mint a "road-show-kon". Eddig tizenhárom világbajnoki címet szerzett (a két műfajban összesen), igaz, olimpiai bajnok "csak" egyszer volt: 1996-ban, Atlantában a mezőnyverseny aranyát hódította el.

Egyébként mindenkit meghódított. "Gyorsabb, mint a szél"; "Örökkévaló"; vagy (Roger Miller dala, a King of the Road után) "Queen of the road" - írták róla, sőt feltették a kérdést: "Jobb, mint Lance Armstrong?" Mint tudjuk, a biciklizés amerikai extraklasszisa hétszer győzött a Tour de France-on... Volt világlap, amely már döntött, a Longóról szóló cikk címéül ugyanis ezt választotta: "A valaha volt legnagyobb kerékpáros". Philippe Katerine francia szerző-énekes pedig megkomponálta-énekelte 1993-ban: "Ahogyan Jeannie Longo".

Harmincnyolcszoros világrekorder; azért nem harminckilencszeres, mert 1996-ban elvették tőle az egyórás kerékpározás 48 159 méteres világcsúcsát. Nem hitelesítették a bringáját. A beavatottakat ez nem lepte meg, mert a 155 centis és 48 kilós Longo évtizedek óta speciális biciklivel versenyez (emiatt "örök haragban" áll a hivatalos szponzorainak emberemlékezet óta magyarázkodni kénytelen francia szövetséggel). Longo nem csinált nagy ügyet a világcsúcs elvetéséből: négy évvel később megint elment Mexikóba, és immár elfogadott rekordot állított fel. Az "csak" 45 094 méter volt ugyan, de tizennégy évig élt.

A hölgyről nem lehet azt mondani, hogy nyeregben született: csupán huszonegy éves korában kezdett biciklizni (mármint versenyszerűen). Addig síelt, de a léceken megközelítőleg sem haladt úgy, mint a kerekeken. Síedzőjét úgy hívták: Patrice Ciprelli. Ő ma a kerékpártrénere, a masszőre és az intézője. Meg a férje 1994 óta. A családot jól ismerők azonban azt mondják: "Ciprelli a feleség." Ahogyan Sipos Jánostól, a kerékpározás első számú magyar kommentátorától tudom, a kedélyét tekintve rapszodikus Longo az 1992-es olimpián még a járgányát is az urához vágta, amiért "mindössze" második lett. Jelzem, a tizenhat évvel korábbi játékok előtt azt nyilatkozta egy amerikai újságnak: "Ez lesz az utolsó olimpiám."

Most a hetedikre készül, mert Pekingben két országúti számban is rajthoz áll, méghozzá a favoritok egyikeként. Los Angelesben, 1984-ben debütált, azóta megjárta Szöult, Barcelonát, Atlantát, Sydneyt, Athént, és sokan úgy vélik: a londoni játékokon is részt vesz majd.

Elvégre 2012-ben ötvennégy lesz csupán.

És doppingbotránya soha nem volt.

Egy idei júniusi versenyén