Világos "stratégiája" ma egyedül a "cigány bűnözés" jelszavával operáló Magyar Gárdának van...

"Hogy itt gyilkosságoknak leszünk tanúi, az nem kétséges" - címmel Bíró András polgárjogi aktivistával Rádai Eszter készített interjút az Élet és Irodalomban.

Bíró András szerint a romákkal kapcsolatos diskurzusban "a politikai korrektség nem más, mint hipokrízis, a nyilvánvaló tények figyelmen kívül hagyása vagy gyáva elhallgatása." ..."hiányzik a többségi társadalomból a problémákkal való szembenézéshez és a kibeszéléshez szükséges bátorság."
..."nem merjük nevén nevezni, ami pedig tény: hogy a cigányság többsége esetében egy premodern társadalmi struktúráról van szó, egy specifikus kultúráról és embercsoportról, amely - hogy csak a leglényegesebb specifikumait említsem - évszázadokig nem járt iskolába, ezért kívül maradt az írásbeliségen, és ezért nem alakult ki írásos kultúrája. Ez kemény történelmi tény. És mivel a múltat - megtanulhattuk volna - nem lehet végképp eltörölni, különösen nem máról holnapra, ezt az előzményt és a belőle adódó konzekvenciákat sem lehet büntetlenül figyelmen kívül hagyni. Persze, nagyon kell vigyáznunk a szavakkal, általában a fogalmazással, de ez nem jelentheti az őszinteség hiányát, a kellemetlen vagy fájdalmas tényekkel való szembenézés megúszását. Tény tehát, hogy a romák többsége egy premodern életforma és értékrendszer hordozója, és a történelem során eddig csak az államszocialista modellnek sikerült kényszerítő eszközökkel, tömegesen - proletarizálva - integrálnia. Ezt az alig két generáción keresztül tartó, radikálisnak mondható, folyamatot azonban a rendszerváltás gazdaságilag és szociálisan "neo-kirekesztő", dezintegráló irányba fordította."
(...)
"Miért tartja fontosnak emlékeztetni arra, hogy a romák esetében premodern társadalmi struktúráról van szó? Milyen jelei és következményei vannak ennek?" - kérdezte Bíró Andrástól Rádai Eszter.
"Nekem persze nincsenek statisztikák a kezemben, a dolog természeténél fogva nem is lehetnek, de sűrűn megfordulok falvakban, találkozom emberekkel, és tapasztalok egy általános érzületet. Azt mondja a néni, hogy nyolcvan csibéje volt, most meg már csak három van. És ettől kezdve én vele a roma integrációról vitatkozni sem tudok, mert számára a kérdés eldőlt. És erre a tényre és érzületre épít a Magyar Gárda - ez a Vona-féle stratégia -, amikor azt mondja: "védjük meg magunkat a cigány bűnözéstől". Vagyis a cigányoktól."

"A mezőgazdasági termelés nem roma tradíció. Vannak és voltak is persze integrált csoportok, amelyekben a föld iránti éhség, hogy így mondjam, létezett, de az csak kis hányad, nem jellemzi általában a roma közösséget. Ez is történelmi tény. Ha nincs követelés valami iránt, akkor nincs mit kielégíteni."

"...én évtizedek óta rágódom a cigányság tulajdonhoz való viszonyán. Az a hipotézisem, hogy az általam ismert kultúrák közül ez az egyetlen, amelynek egyáltalán nincs viszonya a földhöz."
(...) "A letelepedettek történelmében, Európában és másutt, meghatározó jelentőségű a földhöz való viszony. Abból van ugyanis minden: élelem, lakás, haza... Ez egy mély pszichikai kapcsolat a földdel. A cigányságnak olyan követelése sincs, mint a több ezer éves zsidó kultúrának, hogy " jövőre Jeruzsálemben találkozunk". A zsidóknak sem volt, nem lehetett földjük a diaszpóra óta, de spirituálisan ott volt ez a kötődés a földhöz. Ez a cigányság esetében nem létezik. Nem tudom, hogy igazam van-e, de úgy érzem, ez egy olyan specifikum, amiről nem esik szó. A másik specifikum - nem függetlenül az előzőtől -, hogy a cigányság tradicionálisan szolgáltatásokból él, nem termelésből. Ez radikális különbség, és a többségitől eltérő munkaethoszt jelez. A szolgáltatások felvevő piaca azonban helyileg viszonylag gyorsan kiapad, ezért a megélhetéshez új piacot kell keresni, vagyis tovább kell vándorolni. Szó sincs itt olyan romantikus marhaságokról, hogy imádnak a természet ölén élni, és ez voltaképpen maga az idill, még ha ezeket a XIX. századi regényes elképzeléseket a roma értelmiség egy része is beveszi, identitási építőkockának tartja. Ez nem idilli állapot, ez kemény gazdasági kényszer. A harmadik specifikum pedig a gádzsó társadalomhoz való viszony: aki szolgáltat, annak a gádzsó kliens vagy lehetséges kliens, akinek a szimpátiáját különféle jellegzetes technológiákkal lehet megszerezni, például színlelt alázattal. Ehhez azonban túl kell tudni járni az eszén, vagyis ravasznak kell lenni."

"Szörnyű, de erről a kérdésről ma Magyarországon csak a szélsőjobboldal - beleértve a neonácikat - merészel gátlások nélkül beszélni, és ezért tartunk ma ott, hogy a roma problematika "megoldására" világos "stratégiája" ma egyedül a "cigány bűnözés" jelszavával operáló Magyar Gárdának van."

(...)
"Ha azt mondja az ember egy "átlag magyarnak", hogy tizenöt-húsz éven belül, amikor az unokád beiratkozik az első osztályba, ott valószínűleg a gyerekek fele roma lesz, akkor ezt ő nem tudja fölfogni, nem is érdekli őt. De nem viselkedik másképp, előrelátóbban, kevésbé felelőtlenül a politikai osztály sem."

(...) "...aki nyugatról nézi a magyar valóságot, annak a cigánykérdés látszik a legfontosabbnak, a legégetőbb problémának. Magyarországon az - így vagy úgy - érintetteken és a neonácikon kívül ez szinte senkit nem érdekel. Erre alapozza - egyébként igen "tehetségesen" elgondolt - stratégiáját a Jobbik és a Magyar Gárda: azt mímelve, hogy tiszteletben tartja a jogállam kereteit, de kihasználva a rasszista beszéddel kapcsolatos, szerintem túlzott engedékenységet - mert mi, ugye, szuper-demokraták vagyunk -, arra játszik, hogy kiprovokálja a romákból az első erőszakos, tettleges reakciót."

"...akcióra készen erre várnak. Ezért mozgósítják, ezért viszik ide-oda őket, ezért mentenek ki "hősiesen" egy magyar családot a cigányok lakta utcából... És közben egyre nő a magabiztosságuk, a gárdaper utolsó tárgyalása alkalmával például már - mintha rendőrök lennének - a gyalogos forgalmat irányították. Szóval folyamatos építkezésről van szó, amelynek a végén a lassan, de biztosan bekövetkező pogrom áll, ebben bizonyos vagyok. Persze, "csak" helyi pogrom, "nagyobb szabású" dolog egy uniós tagországban egyelőre elképzelhetetlen, de hogy itt gyilkosságoknak leszünk tanúi - hogy magyarul beszéljek -, az nem kétséges. Tudniillik a hírek szerint a cigányságban is nő a feszültség és a türelmetlenség, a félelemmel vegyes indulat és harci kedv, elszántság."

"...minden lehetséges módon munkalehetőséget kell biztosítani a munkaképes embereknek, persze, csak ha komolyan vesszük, amit roma jogvédőként újra és újra elmondunk: hogy az integráció útja a munka és az iskola, és ha az apa nem dolgozik, és a gyerek nem jár iskolába, akkor rá is ez a sors vár. Persze, tudom én, hogy piacgazdaságban nem az állam dönt a munkalehetőségekről, és ezt még kedvezményekkel sem sikerül elérnie, mert az előítéletek miatt - és mert a romák többnyire képzetlenek - a potenciális munkaadók a felajánlott adókedvezményekkel sem élnek. Harminc éven keresztül, amikor a cigány férfiak úgynevezett százszázalékos foglalkoztatásban, a nők negyven-negyvenöt százalékosban, másfél-két generáción keresztül a termelésben dolgoztak, a maihoz hasonló feszültség nem létezett. Mert rákényszeríttették őket, hogy ipari és strukturált mezőgazdasági keretek között termeljenek, és reggel hétkor ott legyenek. Most reggel hétkor nem mennek sehova, otthon fekszenek az ágyban, mert nincs mit tenniük, de ha kétezer forintért feketén napi kapálást ajánlanak nekik, akkor természetesen oda rohannak. Ezzel persze nem azt mondom, hogy vissza kellene hozni a szocializmust, nehogy félreértsen, de azt igenis mondom, hogy meg kell keresni azokat az utakat és módokat, amelyek révén ennek a mérhetetlen munka nélküli tömegnek valamilyen módon pozitív irányba fordulhat a sorsa."

(...)
"Lehet, hogy túl sokat éltem már meg és túl sok helyen szembesültem társadalmi, etnikai konfliktussal, ezért érzékenyebben reagálok mai feszültségeinkre, különösen a romák ellen duzzadó gyűlölethullámra. Fontosnak tartanám, ha ebből a helyzetből a kiutat a párbeszéd határozná meg és nem az erőszak. A békésebb légkör visszaállításának jelentős szereplői lehetnének helyileg az egyházak, a roma és gádzsó civil szervezetek, de még a vállalkozók növekvő társadalmi felelősségtudata és a művészvilág érzékenysége is szerephez juthat. Mindenekelőtt azonban nagyon meg kellene gondolnia a helyi polgármesternek, hogy kitől kér segítséget a település konfliktusainak megoldására, mert ha a Gárdát hívja, arra az egész közösség keményen ráfizethet."
Rádai Eszter interjúja az Élet és Irodalom honlapján olvasható>>>>>

A köznapi félelemről és a hatóságok tehetetlenségéről

Az alsószentiváni erőszakos támadásról lapunkban (Cseppet sem szelíd motorosok címmel) megjelent riportról írta meg véleményét Kovács Zoltán főszerkesztő az Élet és Irodalom címlapján:

"...a faluban momentán szoronganak az emberek. "Félünk - nyilatkozta egy hete a polgármester. - Mi a biztosíték rá, hogy többé nem történik ilyen? Legközelebb talán másvalakit támadnak meg. Ki fog megvédeni minket?"
Nem szeretném elkeseríteni az alsószentiváni polgármestert meg mind a hatszázötven alsószentiváni polgárt, javaslom, nézzenek szembe a realitásokkal: alighanem senki. Senki nem fogja megvédeni őket, úgyhogy a falu pecásai, ifjúsági korú futballistái (alighanem a felnőttek is, ha van ilyen csapatuk), de a falunapon szórakozó helybeli asszonyok jobban teszik, ha néha maguk mögé néznek. Ahol egy nyilvánvaló, többek szeme láttára történő erőszakoskodást a mindenféle jogosítvánnyal ellátott magyar közigazgatás, közrendvédelem, ügyészség nem tud ésszerű határidőn belül lezárni, nem képes úgy határozatot hozni, hogy a visszatartó erő akármilyen csekély reménye megmaradjon és az állampolgári önbecsülés valamiképp helyreálljon, ott nincsen olyan biztosíték, amilyenről a polgármester fönti nyilatkozatában álmodozik. Indentitászavaros rendőrséggel, kilóra fölvásárolható igazságügyi szakértőkkel, döntésképtelen, bratyizó ügyészekkel ugyan miért is számíthatnánk másra? "
Kovács Zoltán: Az ügyészség csak áll és néz>>>>

AZ MTI LAPSZEMLÉJE

Délmagyarország: rutinműtét után meghalt egy nő Szentesen

Orvosi műhiba miatt meghalt egy fiatal nő a szentesi kórházban egy rutinműtét  során - írta pénteki számában a Délmagyarország.
A napilap információi szerint egy nőgyógyászati beavatkozás után három héttel, még szerdán hunyt el a 31 éves fiatalasszony. Az  intézményben nyilatkozatstop van, a rendőrség közigazgatási eljárás  keretében, szakértők bevonásával vizsgálja a haláleset körülményeit.
A lap úgy tudja, a nő spontán elvetélt, és ezért egészségügyi  küretet végeztek rajta az intézmény szülészeti és nőgyógyászati  osztályán. A beavatkozás során azonban az orvos kilyukasztotta a  méhfalat, amit nem vett észre.
Egyes szakmai vélemények szerint ez a sérülés általában azonnal  észrevehető, de 24 órán belül mindenképpen megjelennek a tünetek. A  31 éves nő azonban csak a nőgyógyászati beavatkozástól számított 48  óra múlva került sebészkés alá, ekkor derült ki, hogy nemcsak a  méhfala, hanem a vékonybele is sérült. Ennek következményeként  súlyos hashártyagyulladás, szeptikus állapot lépett fel. És bár ezt  követően több műtéti beavatkozásra is sor került, a többhetes  intenzív kezelés ellenére sem tudták az életét megmenteni, és  szerdán elhunyt.
A rendőrség már vizsgálódik. Tuczakov Szilvána, a Csongrád  megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az ügyben úgy  nyilatkozott: a szentesi kórház jelzése alapján közigazgatási  eljárás indult, a haláleset körülményeit szakértők bevonásával  vizsgálják. Ennek során kiderül majd, hogy a 31 éves nő halálát  emberi mulasztás okozta-e vagy sem.
A kórházban egyébként az intézmény vezetői közül senki sem nyilatkozott a Délmagyarországnak. (MTI)

Népszava: az ellenzékkel is egyeztet az egészségügyről az MSZP

A szakmai szervezetekkel zajló társadalmi vita mellett a jövő hónapban  intenzív egyeztetéseket tervez az MSZP az ellenzéki pártokkal is az  egészségügy tervezett átalakításáról - értesült a Népszava.
Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke szerint azokról az intézkedésekről szeretnének beszélni,  amelyek életbelépéséhez törvénymódosítás szükséges. Kökény Mihály a  napilapnak elmondta: a tervezett tárgyalásokon elsősorban az  Egészségügyi Minisztérium politikai vezetése venne részt, de  várhatóan a párt szakpolitikusai is bekapcsolódnak majd.
A szaktárca a véleményezésben mások mellett számít a kórházak, a  szakrendelők érdekképviseleteire, az orvosi és a szakdolgozói  kamarára, a betegjogi szervezetekre, az orvosegyetemekre és a  szakmai kollégiumokra is. A minisztérium szerint a vita  "alapszakasza" augusztus 15-ig tart, addig várják az észrevételeket,  amelyeket ezután összegeznek, a használható elképzeléseket pedig  beépítik majd a koncepcióba. Az így átdolgozott programot augusztus  második felében egy konferencián ismertetik meg a nyilvánossággal - írta a Népszava. (MTI)

Világgazdaság: öt év alatt tizenegy milliárd a mentőállomásokra

A következő öt évben 11,5 milliárd forintot fordítanak a földi és a légi  mentőellátás fejlesztésére - mondta a Világgazdaságnak Vojnik Mária,  az egészségügyi tárca államtitkára.
A következő években uniós és hazai pénzből folytatják az új mentőállomások kiépítését, a régiek korszerűsítését, a gépkocsik  cseréjét, az intenzív kórházi osztályok színvonalához közelítő  rohamkocsik beszerzését és a légi mentés fejlesztését. Mintegy 3,5  milliárdot fordítanak az országos elektronikus mentésirányítás  kialakítására, amely lehetővé teszi a mentőkocsik mozgásának  követését, hogy mindig a legközelebb lévő autót küldjék a  bajbajutotthoz - mondta az államtitkár.
Még az előző Gyurcsány-kormány idején megfogalmazott 21 pontos  egészségügyi program kapcsán döntöttek a sürgősségi betegellátás  kiemelt fejlesztéséről és arról is, hogy a mentő 15 percen belül  érjen ki a beteghez. Ennek az elvárásnak jelenleg az ország  területének 78 százalékán tudnak megfelelni a mentők - írta a Világgazdaság. (MTI)

Magyar Nemzet: hevenyészetten kiképzett katonák indulnak Afganisztánba

Hevenyészetten kiképzettek és angolul csak kicsit beszélő magyar  tűzszerészek indulnak ősszel Afganisztánba - idézte egy volt  tűzszerészparancsnok nyílt levelét a Magyar Nemzet. A lap pénteki  számában a honvédelmi tárca szóvivője tagadta a vádakat.
"A Honvédelmi Minisztérium az alakulat parancsnokának legteljesebb egyetértése mellett készül kiküldeni tucatnyi angolul  középfokon nem beszélő, hevenyészetten kiképzett, viszont egymás  társaságát igencsak élvező katonát, akiknek esetleges balesetét  követően a döntéshozók - hasonlóan a jelenlegihez - értetlenül  fognak állni" - írta nyílt levelében Molnár Sándor, nyugállományú  ezredes, volt tűzszerészparancsnok.
Az egykori parancsnok szerint a kiutazó tűzszerészek között egy  sem lesz olyan, aki a hatályos NATO-normarendszer alapján középfokon  beszélne angolul. A nyelvismeret hiánya miatt pedig a külföldi  kiképzések eredménye is megkérdőjelezhető - idézte Molnár Sándort a  napilap.
A nyugállományú ezredes arról is írt, hogy a bagláni magyar  táborban csak az egyik tűzszerész-robotot tudják használni a  katonák, a másik ugyanis tönkrement.
A szaktárca szóvivője a lapnak nyilatkozva személyeskedő  vádaskodásnak nevezte a nyílt levelet.
Bocskai István szerint a Kabulba küldendő tűzszerészek  Németországban és Spanyolországban is kaptak kiképzést, és  nyelvismeret hiányában nem tudtak volna levizsgázni. A kabuli  támaszponton modern tűzszerészeszközök vannak, de ezenfelül saját  felszerelést is visznek magukkal ősszel a magyar katonák - tette hozzá. (MTI)

Magyar Hírlap: az ÁSZ elnöke szerint nem fenntartható a költségvetési osztogatás

A költségvetési gazdálkodás osztogató jellegét nem lehet tovább  fenntartani, mert nincs rá fedezet - mondta Kovács Árpád, az Állami  Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjújában.
"Nyilvánvaló, hogy a költségvetési gazdálkodás osztogató jellegét nem lehet tovább fenntartani, mert nincs rá fedezet. Azt is  be kellene látni, hogy hiba, ha mindig a költségvetésre  összpontosítunk, azt ostorozzuk, és nem vesszük észre, hogy a  reálgazdaság teljesítőképességével is nagyon súlyos gondok vannak, s  az adók ügye csak az egyik összetevője a problémáknak" -  hangsúlyozta Kovács Árpád.
A magyar költségvetés számára a legnagyobb terhet a szociális  ellátórendszerek ellentmondásos, gyenge hatékonyságú, és így igen  drága működtetése jelenti - húzta alá.
Kovács Árpád szerint napjainkban nagy kockázatot jelent az  úgynevezett nagyprojektek ügye is. Konszenzus kellene a döntésekhez  a metró, a MÁV, az autópálya-építés és a kiemelt projektek esetében - tette hozzá. (MTI)