A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) már másodjára javasolja az ötpárti ad hoc bizottságnak, hogy mind a tévés, mind a rádiós pályázat esetében az Antenna Hungária Zrt.-t hirdessék ki nyertesnek - tudta meg a Népszabadság. A tévés pályázatban egy szlovák érdekeltségű vállalkozás, a Digital Broadcasting Kft. indult az AH-n kívül, míg a rádiónál a Magyar Rádió Zrt. pályázott. Arról, hogy a nyertes kihirdetéséhez szükséges kompromisszum körvonalazódik-e a mai bizottsági ülés előtt, vegyes információk láttak napvilágot.

A digitális átállásról szóló törvény azt írja elő, hogy a paritásos elven működő bizottságban kétharmadnyi szavazat kell ahhoz, hogy a javaslatot elfogadják. Ha tehát Jánosi György (MSZP) vagy Deutsch-Für Tamás (Fidesz) nemmel szavaz, az NHH eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot, míg ha mindketten igennel voksolnak, akkor a három kis párt képviselőjének szavazata indiferens. Bármi legyen is a határozat - kihirdetik a nyerteseket, vagy eredménytelenné nyilvánítják az eljárást -, 30 napon belül jogorvoslatot lehet kérni a Fővárosi Ítélőtáblánál, ez esetben viszont a bíróság döntése mindenkire nézve kötelező. Mivel a törvény szerint az analóg földfelszíni tévésugárzás 2012-től mindenképpen megszűnik, könnyen belátható, miért olyan fontos a politikai pártoknak, milyen cég kezébe kerül a digitális sugárzás joga. A nyertesek 12 évre nyernek sugárzási jogosultságot. A közszolgálati csatornákat ez idő alatt a pályázatukban vállalt áron kell sugározniuk. A multiplexek maradék kapacitásának kihasználásáról viszont üzleti szempontok alapján dönthetnek, azaz meghatározhatják, milyen programokat vesznek fel a műsorkínálatába és mennyiért.

Nem meglepő, hogy a pályázatot komoly politikai játszmák kísérik, annak ellenére, hogy nem generál túl nagy árbevételt: lévén a tévé esetében a minimális egyszeri díj 300 millió forint, míg a rádiónál 50 millió, ezen túl a nyertesnek minimálisan a multiplexek üzemeltetéséből származó árbevétel három százalékát (rádiónál csak fél százalékát) kell kifizetnie. Az értékelési szempontok között ez a pályázati díj egyébként nem esett döntően latba, sokkal inkább az, hogy a pályázók mennyit kérnek a közszolgálati csatornák sugárzásáért az államtól.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság is kiemelten kezeli az ügyet, ám ezt esetükben jóval egyszerűbb, piaci szempontok indokolják. - Az a célunk, hogy a digitális földi sugárzás versenyképes alternatívát kínáljon a kábeles vagy a műholdas szolgáltatóknak és csomagoknak. A verseny pedig jó hatással van a szolgáltatások árára és minőségére - fogalmazott Márton György, a hatóság szóvivője.

Az analóg rádiós sugárzás leállítására egyelőre csak céldátum van megjelölve (2014), amely nem is kötelező, tehát a rádiók esetében más a helyzet. Már csak azért is, mert a digitális televíziózás technológiája jelenleg sokkal elterjedtebb, mint a rádióé: a piacon jóval többféle, az adások vételére alkalmas szerkezetet - set-top-boxot - lehet kapni mint DAB-kompatibilis rádiókészüléket. (A tévéket nem kell lecserélni a digitális sugárzás miatt, csak set-top-boxra van szükség.)

A digitális rádiósugárzás esetében az sem mindegy, hogy a multiplex tulajdonosa mit tesz az új technológia elterjesztéséért. - Alapesetben vonzó programcsomaggal és az országos lefedettség minél gyorsabb biztosításával lehet elterjedtté tenni a digitális rádiózást - mondta lapunknak Such György, a Magyar Rádió elnöke. - Kezdetben más eszközökre is szükség lehet, hiszen egy eddig ismeretlen technológiáról van szó, amelyet meg kell ismertetni az emberekkel - tette hozzá. Épp ezért a hatóság nagy pontszámot adott arra, hogy a pályázó miképpen képzeli el a lakosság tájékoztatását és az új készülékek vásárlásának támogatását.

Érdekes azonban: a rádiók esetében - ha az AH lesz a nyertes -, pusztán gazdasági szempontból ellenérdekeltté is válhat a DAB gyors terjedésében. Mivel a közszolgálati műsorok terjesztését a központi költségvetés finanszírozza, a cégnek több bevétele van, ha a digitális és az analóg sugárzás párhuzamosan fut, így vélhetően nem fognak sokat invesztálni abba, hogy a lakosság körében rohamosan emelkedjen a digitális rádiók száma. Pedig készülék már van bőven a piacon, s nyilván kereslet is lesz rá, ha beindul a sugárzás. - Mi több, már arra is léteznek műszaki megoldások, hogy az autórádiókat kompatibilissé tegyék - tette hozzá Such, aki nem titkolta: a Magyar Rádiónak jól jönne a rádiós multiplex, hiszen egyszerűbben indíthatnának új programokat, mert ezek terjesztéséről maga az MR dönthetne. A maradék kapacitás akár bevételt is jelenthet a cégnek. Ha nem ők nyernek, tervezett új programjaik indítása nehézkesebb lehet, míg terjesztésük drágább. - A következő években a jelenlegi tervek szerint öt új programot szeretnénk indítani, melyeket digitálisan sugároznánk - mondta Such.

A digitális átállás teljesen átrendezi az elektronikus médiumok piaci viszonyait. Míg eddig a televíziók voltak az Antenna Hungária Zrt. megrendelői, mostantól - ha a cég elnyeri a multiplexeket - maga is megrendelővé s egyben tartalomszolgáltatóvá válik. Az analóg sugárzás leállításáig a műsorterjesztési fronton nem beszélhetünk versenyről, sokkal inkább monopolhelyzetről, bárki is nyerje a tendert; 2012 után, az akkor szabaddá váló frekvenciákra pályáztatnak majd új csomagokat, s a műsorterjesztők között akkor alakulhat ki verseny. A rádiós piacon pedig, ha az AH nyer, magával fog versenyezni, már amennyiben versenyző feleknek tekintjük az analóg és a digitális műsorterjesztést és -csatornákat.

Az Antenna Hungária tokaji adótornya. Több jön át rajta