Gyurcsány Ferenc kiemelte: Magyarország jövője az oktatásában, a felsőoktatásában van. Ha Magyarország messzebbre és többre szeretne jutni középtávon, mint a régió többi országa, akkor az elmúlt egy évszázad egyik legátfogóbb felsőoktatási fejlesztési programját kell megvalósítani. A fejlesztések két szakaszban zajlanak.

A miniszterelnök kifejtette: alig van olyan felsőoktatási intézmény, amely az elmúlt hat évben ne lett volna kedvezményezettje a programnak. Értékelése szerint az eddigi döntések együttesen áttörést hoztak a magyar felsőoktatás minőségi megújításában.

Kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc úgy értékelt, hogy a mennyiségi és minőségi átalakítás folyamatát tekintve Magyarország a régió államai közül az élvonalban helyezkedik el. Elmondta, hogy a kormány korábbi és szerdai döntései összesen 55 milliárdos fejlesztés lehetőségét teremtették meg a felsőoktatásban hazai és uniós források bevonásával az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Mint elhangzott, zajlik a felsőoktatás tartalmi megújítása, a kétszintű felsőoktatás megteremtése, a minőség és teljesítményelvű szabályozás kialakítása.

Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter közölte, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként elsősorban olyan felsőoktatási pályázatokat támogatnak, amelyek döntően a műszaki, természettudományi és informatikai ismeretek oktatását segítik.

A tárcavezető elmondta: az Új Magyarország Fejlesztési Tervben az első körben tavasszal hat felsőoktatási intézmény nyert mintegy 29 milliárd forint támogatást. A szerdán született kormánydöntés alapján a 15 pályázó közül hét intézmény jutott 26,6 milliárd forinthoz. Kitért arra, hogy a második körben eredetileg szánt 21,7 milliárd forint keretet megnövelték 4,8 milliárd forinttal, így a Debreceni Egyetemen zajló természettudományi és műszaki képzés színvonalának fejlesztését célzó pályázata is lesz támogatás.

A szerdai kormánydöntés alapján a Debreceni Egyetem 4,882 milliárd, a Szegedi Tudományegyetem 6,424 milliárd, a Kecskeméti Főiskola 2,44 milliárd, a Kaposvári Egyetem 2,902 milliárd, a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem 4,288 milliárd, a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem 4,963 milliárd, a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi intézete pedig 597 millió forint támogatást kaphat.

Kérdésre válaszolva Bajnai Gordon közölte: az év végén, jövő év elején elindulhatnak a beruházások. A kétfordulós pályázatok bírálatával kapcsolatban kiemelte fenntarthatósági, illetve az integrációra törekvés szempontjait. A fejlesztési miniszter kitért arra, a befektetők számára a magyarországi helyszín kiválasztásakor fontos szerepet játszik, hogy a magasan képzett munkaerő jó áron áll rendelkezésre.

Emlékeztetett arra, hogy a Mercedes és a Richter elmúlt hetekben bejelentett nagyberuházásaival együttműködő kecskeméti, illetve debreceni felsőoktatási intézmények is támogatást kapnak. A miniszter szerint ez is mutatja, hogy a gazdaság- és oktatásfejlesztés, valamint a munkahelyteremtés "kéz a kézben jár".

Hiller István oktatási miniszter azt hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás átalakításának középpontjában a színvonal emelése áll. Az elmúlt másfél évtizedben a mennyiségi szemlélet volt a meghatározó, a kormányzat most a minőséget kívánja a középpontba állítani - mondta. Szerinte a világ felsőoktatása a színvonalról szól.

Hiller István egy kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy Magyarországon legutóbb 2007-ben értékelték a felsőoktatás minőségének alakulását. (A bolognai folyamatban érintett országok kétévente értékelnek.) A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország tavaly teljes elismerést és a továbbiakhoz bíztatást kapott.

Pokorni: soha ilyen kevesen nem jelentkeztek a felsőoktatásba

Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa az elhangzottakra reagálva az MTI-vel közölte: a kisebbségi kormány által eddig bejelentett nagy ívű felsőoktatási fejlesztések alig váltak valóra. Az Orbán-kormány volt oktatási minisztere közleményében azt írta, hogy a Gyurcsány-kormányok minden eddiginél nehezebb helyzetbe hozták a felsőoktatást, mivel "több százmilliárd forinttal adósították el a főiskolákat és egyetemeket, semmit nem tettek az akkreditációs rendszer megújítása érdekében és mind a mai napig képtelenek voltak a jövőre induló mesterképzések felvételi rendszerének kidolgozására".

Az ellenzéki politikus szerint a megszorító intézkedések és a szociális válság olyan drámai mértékben növelték meg a családok terheit, hogy több tízezer fiatal esett el a diploma megszerzésének lehetőségétől, egy jobb, könnyebb élettől.

Pokorni Zoltán hangsúlyozta: a tandíj bevezetésének állandó lebegtetése és "a képzési szerkezet meggondolatlan átalakítása" miatt az elmúlt évtizedben soha ilyen kevesen nem jelentkeztek főiskolára és egyetemre, mint idén. Míg 2004-ben még 167 ezren, 2008-ban már mindössze 96 ezren kérték felvételüket valamely felsőoktatási intézménybe.

(MTI)