Csapdát állítottak az Afganisztánban hősi halált halt két magyar tűzszerésznek - ez derült ki a vizsgálóbizottság jelentéséből. A biztonsági kockázatok nőnek, de ötpárti egyetértés van arról, hogy a misszió marad.
Csapdába csalták a tűzszerészeket
Tőrbe csalták a tűzszerészeket Afganisztánban - ez derül ki a két magyar katona tragikus halálát vizsgáló bizottság jelentéséből, amelyet az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának rendkívüli, zárt ülésén ismertettek tegnap. Havril András vezérezredes, vezérkari főnök az ülés utáni sajtótájékoztatón közölte: a magyar szakalegység számos robbanószerkezetet és lőszert hatástalanított. Részt vett lőszerraktárak felszámolásában is, ezért az afgán terrorszervezetek fokozottan figyelhették őket. Egyébként már az első tragédia után bizottságot hoztak létre, amely új rendszabályokat léptetett életbe, majd a második eset után speciális csoport alakult. Ezekről a részletekről azonban - biztonsági okokból - nem adtak azonnal tájékoztatást.
A Kovács Gyula posztumusz hadnagy halálát okozó robbanás előtt a tűzszerészek értesítést kaptak arról, hogy pokolgépet találtak, és amerikai katonák támogatása mellett vonultak ki, akik megfelelő zavaró berendezéseket is bevetettek. A tűzszerész először robot segítségével kísérelte meg hatástalanítani a szerkezetet, ám az túl nehéz volt, ezért Kovács Gyula védőruhát öltött, majd maga próbálkozott. Ekkor a pokolgépet - a bomba földben fekvő, tehát nem látható részén lévő detonátor segítségével - távirányítással felrobbantották.
A második esetben egy rejtett mechanikus eszközzel váltották ki a detonációt. Nemes Krisztián posztumusz őrnagy részt vett az első merénylet kivizsgálásában, ezért a szükséges biztosítás mellett, egy afgán rendőr vezetésével indult a helyszínre. A bombát meg sem közelítette. A cél csupán a felderítés volt, mert a pokolgépet mesterlövész által leadott lövésekkel akarták megsemmisíteni. Arra azonban nem számíthatott, hogy csapdát állítottak, és a talajban elhelyezett szerkezet működésbe hozza a pokolgépet.
A kiképzettség és a tragédia között nincs összefüggés
Közös közleményben tiltakozik a 40 ezer rendvédelmi dolgozót és katonát tömörítő Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, valamint a Honvédszakszervezet az ellen, hogy a feladataikat életük kockáztatásával ellátó katonáinkról a politika és a média megalapozatlan, a részletes vizsgálatot megelőző véleményeket állítson, ezzel is - a realitásokat nélkülözve - befolyásolja a közvéleményt. Álláspontjuk szerint nincs összefüggés a kiképzettség és a háborús övezetben sajnos időről időre kivédhetetlenül bekövetkező, halálos kimenetelű események között. A szakszervezetek azt állítják, hogy a hivatásos és szerződéses katonák kiképzettsége magas szintű, hiszen megfelelő felkészítés nélkül egy hivatásos vagy szerződéses katona sem vehetne részt misszióban. Mindazonáltal emlékeztetnek arra, hogy az Országgyűlés ötpárti konszenzussal fogadta el az afganisztáni küldetést, így a magyar katonák ügye nem lehet politikai csatározások színtere.
(K. J. E.)
A tábornok úgy véli, mindezt senki nem láthatta előre, mert az eszközök változatosak: először jól szervezett, magas szintű technikai ismereteket igénylő támadás történt, míg másodjára primitív megoldást választottak. A műszaki katonák felkészültsége kiváló, és mindkét áldozat szakmája elismert szakértője volt - tette hozzá Havril. Így szerinte megalapozatlanok azok a feltételezések, hogy a kiképzéssel lettek volna gondok.
A támadások célpontja egyértelműen a két magyar tűzszerész volt, és ez új helyzetet jelent - hangsúlyozta Havril. Vagyis: fokozott biztosításra van szükség. A tábornok ezért hangsúlyozta, hogy eddig a tűzszerészek védték a tartományi újjáépítési csoport tagjait, mostantól viszont a tűzszerészeket kell jobban védeni. Az alegységet egyébként nem hívják haza, bár tevékenységüket - a két tragikus eset tapasztalatainak teljes feldolgozásáig - korlátozott keretek között folytatják.
A honvédelmi bizottság tegnapi ülésén fel sem merült, hogy a magyar katonákat hazahoznák Afganisztánból - jelentette ki Szekeres Imre honvédelmi miniszter. A misszió tehát továbbra is ötpárti támogatást élvez - mondta -, és a kivonásról a kormányban, illetve katonai körökben sem gondolkodnak. Úgy tudjuk, erről a Fidesz vezető testületei a napokban tárgyaltak, és hasonló álláspontra helyezkedtek. Mindenki eltökélt abban - fogalmazott Szekeres -, hogy Magyarország teljesítse vállalt feladatait, amelynek révén hozzájárulhat az afgán helyzet rendezéséhez, a nemzetközi terrorizmus visszaszorításához.
A tragikus esetek minden részletére kiterjedő jelentés alapul szolgálhat ahhoz, hogy a kormány megtegye a szükséges intézkedést a misszió tagjainak biztonsága érdekében - emelte ki Szekeres. A vizsgálat tapasztalatait munkacsoport dolgozza majd fel, és annak megállapításait az afganisztáni küldetésben részt vevők felkészítése során hasznosítják. Szekeres ugyanakkor kezdeményezi, hogy a jövő évi költségvetésben különítsenek el ötszázmilliós tartalékkeretet, amely azonnali beszerzéseket tenne lehetővé, ha a biztonsági helyzet azt indokolná.
A Fidesz akár a költségvetés módosításával is kész támogatni, hogy több forrást biztosítsanak az afganisztáni misszió számára - jelentette ki Lázár János, a honvédelmi bizottság fideszes elnöke. A rendkívüli ülés összehívását egyébként ő kezdeményezte, hogy a szakbizottság tagjai is korrekt tájékoztatást kaphassanak.
Lázár szerint a pénz nem lehet akadálya annak, hogy a magyar katonák sikeresen teljesítsék feladataikat. Ugyanakkor a bizottsági ülésen világossá tette: a kormány kötelessége, hogy gondoskodjék az Afganisztánban szolgáló katonák biztonságáról. Lázár egyébként nem tartja kizártnak, hogy újabb tragédia következik be Afganisztánban, mert a biztonsági helyzet romlik. Erre Szekeres már korábban is utalt, és a fokozott kockázatot tegnap Havril sem tagadta.
Egyperces néma tiszteletadás a bizottsági ülés elején
