Azt is megértik, hogy a Közel-Kelet ma már választási csata színtere is. Hiszen négy hónapja, a történelemben először John McCain republikánus jelölt utazott a térségbe elnökválasztási kampány során.

Obamában azonban nem bíznak. Ennek talán legkevésbé ahhoz van köze, hogy a demokrata jelölt középső neve Husszein, és hogy gyermekkora egy részét a világ legnagyobb muzulmán országában, Indonéziában töltötte. Sokkal inkább arról van szó, hogy Obama a kampány során többször kifejtette: tárgyalna Mahmud Ahmadinezsad iráni elnökkel. Ezt még úgy sem sikerült feledtetnie Obamának, hogy a múlt hónapban egy befolyásos amerikai zsidó lobbiszervezet előtt azt találta mondani: Jeruzsálem Izrael oszthatatlan fővárosa kell, hogy maradjon. (Bár az amerikai kormányok nem ismerték el Kelet-Jeruzsálem 1967-es annektálását.) Később a jelölt kampánystábja "rossz megfogalmazásnak" minősítette a térség arab politikusait sokkoló kijelentést.

A veterán harcos-politikus McCaint sokkal jobban ismerik az izraeliek, karrierje talán feleleveníti bennük saját, parancsnokokból lett politikusaikat. A különbség Obamával szemben a térképen is kirajzolódik: McCain meglátogatta a gázai rakéták célkeresztjében lévő dél-izraeli Szderót városát (amit természetesen most Obama is megtett), de nem ment el Ramallahba, hogy találkozzon a palesztin vezetőkkel - Obama viszont átutazott az izraeli biztonsági kerítés/fal másik oldalára is.

Az izraeliekben talán az táplálja leginkább a bizonytalanságot, hogy - ahogy a Jediot szerzője fogalmaz - Jimmy Carter óta Obama lehet az első objektív elnök, akit sem stratégiai megfontolások, sem hitbéli elkötelezettségek nem húznak Izrael oldalára. Hiába nevezte a szenátor tegnap a zsidó államot csodának.

A holokauszt áldozatainak emlékhelyén