A kiszivárogtatások után a vártnál valamivel enyhébb döntést hozott, és "csak" mintegy félmilliárd euró bulgáriai uniós támogatás folyósítását függesztette fel szerdai döntésével az Európai Bizottság. - Kézzelfogható eredményeket kell elérni a magas köröket érintő korrupció, valamint a szervezett bűnözés felderítésével, üldözésével és bírósági elítélésével kapcsolatban - fogalmazott José Manuel Barroso európai bizottsági elnök, aki azonban szóvivőjére hagyta, hogy állja az újságírók kérdéseit.

Mindez két uniós kifizető ügynökség munkáját érinti, összesen mintegy félmilliárd euró értékben. A helyzet különösen a Phare - hazánkban is jól ismert uniós előcsatlakozási alap - esetében súlyos: ha nem orvosolják az év végéig, úgy a pénz elvész. Bulgária egészében 11 milliárd euróra jogosult a felzárkóztatási alapokból. Az OLAF, az EU Csaláselleni Hivatala egyedül a mezőgazdasági kifizetéseknél 32 millió euró értékű visszaélést fedezett fel: a szerződéseket meghamisították, használt gépeket új beszerzésekként tüntettek fel.

Bulgáriát és Romániát az EU már eleve azzal vette fel 2007 januárjában, hogy tagállamokkal szemben példátlanul szigorú védzáradékokkal biztosította be magát. Az egyik kritikusként azonosított terület éppen a bel-, és igazságügy volt. A mostani bizottsági döntés a szkeptikusokat igazolja, akik szerint a két országot politikai nyomásra, felkészületlen állapotban vették fel. - Régen érett ez már. Ez az egyetlen módja, hogy biztosítsuk a bővítési folyamat hitelességét - fogalmazott Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német exelnöke. Az EU is azzal indokolja a források visszatartását, hogy így a lakosság nem élhet az uniós csatlakozás minden előnyével. Bulgária esetében különösen azt nehezményezik: a korrupciós ügyek vádemelési szakaszban akadnak el. Az egyik útépítő ügynökség vezetője olyan szerződéseket hagyott például jóvá, amelyek két fivérének kedveztek.

Az EU bizottsága Romániát is élesen bírálja, de szankciókat nem kezdeményez. A romániai helyzet vegyes képet mutat - húzza alá a jelentés, amely szerint az igazságszolgáltatási rendszer törékeny. Románia továbbra is adós a politikai vezetőket és magas rangú tisztségviselőket érintő korrupciós ügyek kivizsgálásában, a felelősségre vonásban. A bukaresti parlamentnek vétójoga van a politikusokkal kapcsolatos ügyekben, a legmagasabb köröket érintő eljárások (ideértve az Adrian Nastase exkormányfő ellenit is) nem vezettek messzire.

Szergej Sztanisev bolgár miniszterelnök sajtóértekezletet tart az EU döntését követően