Igaz, a munkaadók és a szakszervezetek képviselőinek kevés idejük volt arra, hogy áttanulmányozzák a tervezetet, hiszen előző este kapták kézhez. A miniszter szóbeli kiegészítéséből kiderült, hogy kormányzati körökben felvetődött a szociális számla rendszeresítése. Ennek lényege, hogy a segélyre szoruló eldöntheti, hogy az ellátmányt melyik köztartozása kiegyenlítésére fordítja. Elhangzott az is, hogy a segélyek öszszege maximum a mindenkor érvényben lévő minimálbér nettó értéke lehet. Ezt a felvetést a munkaadói oldal nem támogatta, szerintük ugyanis elvi kérdés, hogy aki dolgozik és járulékot fizet, többet érdemel, mint aki csak a segélyre vár. Azt sem fogadják el, hogy a legkisebb bér és a segély összegét a minimálbér megemelésével távolítsák egymástól.

Ne pénzben, hanem természetben kapják az ellátás jelentős részét azok, akik fizikai és mentális leépülésük miatt kénytelenek a szociális ellátórendszerben maradni - ezt javasolta a nyilvánosság kizárásával tartott ülésen a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Dávid Ferenc lapunknak azt mondta: szociális bont vagy jegyet lenne célszerű bevezetni, amit csak a létfenntartáshoz szükséges élelmiszerekre lehet beváltani.

A szakszervezetek álláspontja - mint ahogy azt Kónya Pétertől, a Liga társelnökétől megtudtuk -, hogy a munka fontosságát kell előtérbe helyezni, és nem a segély tarthatatlanságát. Sokan ugyanis önhibájukon kívül nem tudnak munkához jutni. Döbbenetes képet mutat egyébként az a statisztika is, amely szerint ma a nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők alig 10 százaléka dolgozik, a helyzet a nőknél még drámaibb: alig 2 százalékuknak van keresete.